Meghalt Marie Laforet

Publikálás dátuma
2019.11.04. 12:14
Marie Laforet
Fotó: JOEL ROBINE / AFP
A francia-svájci színésznő-énekesnő nyolcvan éves korában, a Genfhez közeli Genolier-ben hunyt el.
Nyolcvan éves korában meghalt Marie Laforet francia-svájci színésznő-énekesnő - írja a Swissinfo.ch. A család vasárnapi közlése szerint az „aranyszemű lányként” becézett művész szombaton halt meg a Genfhez közeli Genolier-ben, ahol 1978 óta élt. Halálának okát nem hozták nyilvánosságra. A francia és svájci állampolgársággal is rendelkező Laforet, eredeti nevén Maitena Marie Brigitte Doumenach, 1939. október 5-én született a franciaországi Soulac-sur-Mer-ben. Énekesként vált híressé 1963-ban megjelent első kislemezével, a Les Vendanges de l'amourral, amelyet több másik sláger is követett, úgy mint az Ivan, Boris et moi, a The Beatles előtt tisztelgő Il a neigé sur Yesterday és a Viens sur la montagne. A francia és spanyol nyelven éneklő Laforet dalaihoz az amerikai és európai népzenéből merített inspirációt. Színésznőként René Clément, Georges Lautner, Henri Verneuil és Pierre Granier-Deferre rendezőkkel dolgozott együtt. Egyik leghíresebb filmje az 1961-es La fille aux yeux d'or (Az aranyszemű lány) volt, amelyet későbbi férje, Jean-Gabriel Albicocco rendezett. Pályafutása során 35 filmben szerepelt és több mint 35 millió albumot adott el világszerte. „A karrierem csapongó, de az életem az elejétől a végéig teljes volt” – mondta egyszer Laforet, aki ötször házasodott és dolgozott színházi színésznőként, íróként, műkereskedőként és árverési kikiáltóként is. 
Szerző
Témák
Marie Laforet

Trendi a szavak forradalma

Publikálás dátuma
2019.11.04. 11:30

Fotó: REDBULLCONTRNTPOOL / AFP
Versfeldolgozásokat és új verseket akarja hallgatni több mint tízezer ember Budapesten. A jövő márciusi Red Bull Pilvakerre már az összes jegy elfogyott. Szabó Simon rendező beszélt a Népszavának arról, hogy van-e titkuk és hogy lesz-e második előadás.
Mi az a rap? - tette fel a kérdést Heller Ágnes Dopemannek egy Népszabadságba készülő páros interjú készítésekor. Az akkor 83 éves, mindenre nyitott filozófus őszintén érdeklődött az Amerikából származó műfajról és kíváncsisága egyre csak nőtt, ahogy meghallotta a rapper válaszát: „A rap az utolsó forradalmi zenei műfaj, amely társadalmi üzenetet fogalmaz meg az alsóbb rétegekből, és olvasztótégely, amely más műfajokat formált a saját képére.” Azt persze nem tudjuk, hogyha ma élne, Petőfi rappelne-e, Ady hogyan viszonyulna a hiphophoz, és József Attila a slammerek egyike lenne-e, de az biztos, hogy több mint tízezren nem érzik szentségsértésnek, ha kedvenc szerző-előadójuk saját sorokat tesz hozzá a klasszikusokhoz, és szeretik nagy magyar költők verseinek hozzájuk közel álló műfajú változatait. Olyannyira, hogy az 1848-as forradalom előtt nagy magyar költők verseivel és azok inspirálta művekkel tisztelgő, 2020. március 15-i Red Bull Pilvakerre már október 31-én elfogytak a jegyek. A Szavak forradalma hiphop művészek, rapzenészek és színészek közös produkciója, először 2012-ben rendezték meg az Erkel Színházban. Évről-évre egyre népszerűbbé vált, 2018-ban koncepcióváltásra hivatkozva elmaradt, de tavaly már a teltházas Budapest Sportarénában örült neki a közönség. - A Pilvaker legnagyobb titka, hogy egy nemzeti ünnephez kapcsolódó óriási popkulturális rendezvény, amilyen nincs még egy az országban – felelte a Népszava kérdésére Szabó Simon, rendező, aki nem találkozott a szentségtörés vádjával, amiért klasszikus művekhez készülnek új változatok. - Nem a Himnuszba vagy a Bibliába nyúlunk bele, az emberek elég nyitottak. Feldolgozásokként kell felfogni ezeket, ráadásul sokan csak a Pilvaker miatt ismernek meg Kosztolányi-, Ady-, vagy József Attila verseket – fogalmaz. - Az elhangzó művek nagy része már alapként ott a Pilvaker reperotárján, ehhez választ a stáb néhány újat, és születnek új dalok. A színpadkép, látványötlet, a vizuális koncepció már kész, a műsor még alakul ilyenkor – mesél arról, hogy bő négy hónappal előbb hogyan áll a produkció. A többi között Marsalkó Dávid és Járai Márk, Fluor Tomi, Papp Szabi, Kollányi Zsuzsi, Singh Viki, Deego, a Random Trip csapata, a Sub Bass Monster és Kautzky Armand színész koncertnek irodalom, irodalomnak koncert produkciójára már jegyüzérek árulják két-háromszoros áron a belépőket, amelyeket apróhirdetési oldalakon keresztül is meg lehet venni. Szabó Simon ezzel kapcsolatban egyrészt úgy reagált, hogy a jövőben mindenképp el kell gondolkodni a több előadás lehetőségén. Másrészt viszont: - Fontos, hogy március 15. március 15-én van. Második előadást 2020-ra nem tervezünk, de a főpróbára nem eladott jegyekkel, hanem meghívottként talán el tudnak még jönni néhányan. Akik lemaradtak, azok azzal vigasztalódhatnak, hogy a teljes produkció már másnap látható a YouTube-on.   Beharangozó, a Petőfi Sándor Egy estém otthon című verse inspirálta dal videója: 

Zenészek és '56

Publikálás dátuma
2019.11.04. 10:30

1956 és a zenei élet – Előzmények, történések, következmények mondja a 13 írást felvonultató könyv címe és alcíme. Péteri Lóránt zenetörténésszel beszélgettünk a kötetről.
„A könyv azt tárgyalja, mi történt azzal a 250-300 emberrel, akit a zenei elitbe tartozónak lehet nevezni: rájuk milyen hatást gyakorol a forradalom, voltak-e ők valamilyen hatással a forradalomra, és egy kicsit ezen túl is megy akkor, amikor arról beszél, milyen zeneművek jelképezhették a forradalmat a köztudat számára" - kezdi magyarázatát Péteri Lóránt zenetörténész, aki Gyarmati Györggyel együtt az 1956 és a zenei élet című kötet szerkesztője, emellett ő jegyzi a benne olvasható legnagyobb ívű tanulmányt, amely a zenei elit intézményeit vizsgálja a forradalom, a megtorlás és az államszocialista restauráció idején. A szerkesztőt arról kérdeztük, hogy mi történt valójában a zenészekkel akkoriban, és kik voltak a zenei élet azon szereplői, akikről a könyv szól?  Péteri Lóránt saját tanulmányában azt mutatja be, hogyan érintette a Rákosi-rendszer mindennapjainak valósága a zenei elit különböző csoportjait. Erről azt tartja érdemesnek elmondani, hogy míg a zeneszerzők – akik mondhatni egy mikro társadalmi csoportot képeztek - sok szempontból kedvezményezettjei voltak a korszaknak, addig az előadók sajátos szakmai csoportját kárvallottnak kell tekintenünk. Persze abból, amit egy diktatúrában élőknek le kell szenvedniük, mindkét társaságnak kijutott. A komolyzeneszerzők – ez nagyjából nyolcvan ember - helyzete azért volt kivételes, mert ők a jogvédő hivataltól egy bizonyos pontrendszer alapján plusz pénzeket – esetenként a korabeli átlagjövedelem többszörösét - kaptak a könnyűzeneszerzők művei után befolyó jogdíjak egy részének átirányításából. Az előadóművészek közül sokan el tudták végezni a Zeneakadémiát, ám koncertlehetőséghez  jóval kevesebben jutottak, aminek a bezártság is oka volt: amikor 1955-től kezdődően megpróbálták újraszervezni a művészek nemzetközi mozgását, már elkéstek. De a zeneszerzők is korlátok között alkottak, a zsdanovi szocialista realizmus szellemében voltak kénytelenek komponálni: formájában nemzeti, tartalmában szocialista, szólt a kikristályosodott meghatározás. A zenében ez azt jelentette, a népzenei és XIX. századi nemzeti-romantikus formákat kellett szocialista, politikailag előremutató mondanivalóval megtölteni.    Így történt a forradalom napjaiban a Zeneakadémián és a Magyar Zeneművészek Szövetségében? – fogalmazódik meg a kérdés. „56 alapvetően három társadalmi réteget mozgatott meg, az ipari munkásságot, az egyetemi-főiskolai hallgatókat, és azt az értelmiséget, amelyik egy ideig együtt menetelt a párttal, de csalódott benne. A zenészek utóbbi kettőben benne vannak. A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületében volt egy diákgyűlés 23-án, ahol kapják az ellentmondásos információkat, az engedélyezettnek induló tüntetésekről, és Mihály András, aki részt vett a Petőfi Kör több gyűlésén, végül kicsit óvatosan, de biztatja a részt vételre a diákokat" – tudjuk meg a téma kutatójától. Az igazgató akkor Zathureczky Ede hegedűművész volt, aki 1943 óta állt az intézmény élén: ő egy november 1-i beszédében üdvözölte a forradalmat, és az intézmény forradalmi bizottságának is tagja volt. A diákok közül ketten – Petrovics Emil és Pál Tamás - fegyvert is viseltek októberben, bár el nem sütötték azokat. Ettől függetlenül a hangulat békés volt, egyetlen erőteljesebb gesztus történt: a hallgatók a térre hordták a marxizmus-leninizmus tankönyveket és máglyát raktak belőlük. Pernye András a főiskola stencilgépét vitette haza barátaival, de végül festék és papír hiánya miatt, és mert azt sem nagyon tudták, mit kéne kinyomtatni, nem vették hasznát. Ezek az események lettek később a fegyelmi tárgyalások fő témái. És kik voltak a valódi nagy szereplők? Szervánszky Endre és Járdányi Pál, akik a Zeneakadémia és a szövetség forradalmi bizottságában is főszerepet vittek. Szervánszky kommunista volt, de a sztálinizmus ellensége lett, Járdányi 1948-ig a Nemzeti Parasztpárt köreihez tartozott. Bartha Dénes zenetörténész kapott 1956 októberében jelentősebb szerepet, úgy tűnt, Szabolcsi Bencével szemben ő kerülhetne vezető pozícióba. A diákok, amikor már mindennek vége volt, decemberben, januárban is úgy gondolták, hogy valamiféle autonómiát meg lehetne valósítani. Kodály, aki akkoriban elég idős volt, Galyatetőn töltötte az időszakot, írt alá petíciókat, a Petőfi Párt pedig államfőnek jelölte. A forradalom után folytattak fegyelmi tárgyalásokat a Zeneakadémián, azonban fegyelmiben kizárólag diákokat részesítettek, és ezek nem törték derékba pályafutásukat. Sokan gondolták később úgy, hogy szükség lenne tisztogatásra. „1958 őszétől kezdi meg igazgatói működést Szabó Ferenc zeneszerző, aki hithű sztálinista volt, annak idején a Szovjetunióból tért haza a Vörös Hadsereggel, de önszántából ő sem kezd tisztogatásba. Járdányi esete egyedi, őt azért teszik ki a Zeneakadémiáról, mert a későbbi években is szóvá teszi a megtorlásokat, például Déry Tibor bebörtönzését" – tudjuk meg végül Péteri Lóránttól.    Infó: 1956 és a zenei élet –Előzmények, történések, következmények Szerkesztette: Gyarmati György, Péteri Lóránt Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Állambiztonsági Iratok Történeti Levéltára Kronosz Kiadó Budapest – Pécs, 2019

Névjegy

Péteri Lóránt 2002-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán muzikológusként és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakos bölcsészként. PhD fokozatot a Bristoli egyetemen szerzett 2008-ban, 2002 óta tanít a Zeneakadémián, 2016 óta tanszékvezető egyetemi tanár a Zenetudományi Tanszéken.   

Szerző