- Nem titok, mivel a világot máshonnan nézzük, ezért másképp is látjuk bizonyos kérdésekben. Ilyen a migráció kérdése is, de ezek a vitás kérdések jóval kevesebb időt vittek el a kétoldalú megbeszélésből, mint azok, amin egy állásponton vannak – kezdte Szijjártó Péter a Heiko Maas német külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után tartott sajtótájékoztatóját.
A magyar diplomácia vezetője azt hangsúlyozta, hogy a német és a magyar kormány között nagyon sok fontos ügyben azonosak az álláspontok, például a védelempolitikában. Magyarország idén eddig a legnagyobb fegyverimportőr volt Németországból, a kormány köszönettel tartozik a németeknek azért, mert támogatja a közép-európai közös haderő felállítását. Magyarország ugyanakkor pénzzel támogat német fejlesztési programokat Afrikában a migráció megelőzése érdekében és Libanonban is terveznek hasonlót.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 55 milliárd euró volt, idén az első fél évben már arányosan 4 százalékos emelkedésről beszélhetünk, ami jó jel. Szijjártó Péter szerint az EU bővítése is fontos közös ügy, a Nyugat-Balkán integrációja alapvető európai érdek, így a két ország együttműködik ebben a kérdésben is.
Heiko Maas azzal kezdte, hogy még nem járt Budapesten ezért is várta a mostani találkozót. A német külügyminiszter nyíltabban beszélt a véleménykülönbségekről, szerinte bár ezek kétségkívül jelen vannak több kérdésben is, de fontos, hogy így is szükséges találkozni és fenntartani a párbeszédet. Magyarország ma már fontosabb gazdasági partnere Németországnak, mint Oroszország, jók a civil kapcsolatok is a két ország között. Maas szerint ugyanakkor Kína, az Egyesült Államok vagy éppen Törökország ügyében az EU-nak közös hangon kell beszélnie, ezért „erősíteni kell a párbeszédet és felül kell tudni emelkedni a nemzeti gondolkodásmódon”.
- Közös megoldásokat kell találni, még ha ez az elmúlt években nem is mindig sikerült, de a párbeszédet fenn kell tartani. A nehéz témákat is érinteni kell, mint a médiaszabadság, a jogállamiság – mondta, megemlítve azt a német-belga kezdeményezést, hogy a jövőben az uniós tagállamok folytassanak párbeszédet egymással a jogállami ügyekről és ez később egy intézményesített eljárássá nője ki magát. Erről egyébként délelőtt Varga Judit igazságügyi miniszter az Országgyűlés Külügyi Bizottságában azt mondta, hogy mivel a jelek szerint ez egy alapvetően jogi megközelítésű diskurzus lenne, a magyar kormány támogatni tudná.
A török-magyar hadiipari együttműködésről, lehetséges török fegyverbeszerzésről (a magyar kormány török csapatszállítókat venne) Szijjártó Péter azt mondta, Törökország NATO-tag, így természetes az együttműködés a két ország között, ezt nem vizsgálják felül. Heiko Maas ugyanakkor azt mondta, Németország már 2018-ban leállította minden olyan fegyver exportálását, ami Szíriában bevethető lenne, még ha Törökország NATO-szövetséges is.
Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megismételte, hogy a kötelező betelepítési kvótát továbbra sem támogatja Magyarország, Maas pedig azt mondta, a téma már lekerült a korábbi formájában a napirendről, Németország számára elfogadható, ha egy tagállam, amelyik ebből nem kér, más módon vállal felelősséget a menekültügy rendezésében.
A Népszava kérdésére a kétoldalú kapcsolatok leépülésével kapcsolatban (a korábbi német-magyar kormányzati fórumok helyett ma már csak ifjúsági fórumot tartanak) a két külügyminiszter azt mondta, a legutóbbi ifjúsági fórumon már részt vettek ők is. Az Audi győri üzemében történt leépítéssel kapcsolatban Szijjártó Péter azt hangsúlyozta, hogy míg 2010-ben 6000 ezer munkavállaló volt a gyárban, most több mint tízezer, idén 2 millió fölötti darabszámú motort gyártanak, az Audi pedig arról tájékoztatta, hogy nem készül leépítésre.
