44 ezer ukrán vendégmunkás dolgozik Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.11.05. 07:59
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az unión kívülről az országba érkező munkavállalók közül ők vannak a legtöbben. 6 ezer szerb, 3 ezer kínai és közel ugyanannyi vietnámi munkás követi őket.
Ukrajnából jön a legtöbb vendégmunkás Magyarországra, szeptember végén közel 44 ezren rendelkeztek munkavállalási engedéllyel - írta a Világgazdaság kedden. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak (OIF) a lap kérésére készített adatgyűjtése szerint
43 881 ukrán rendelkezik munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel, az EU-n kívülről érkező munkavállalók között ez a legmagasabb szám Magyarországon.

A statisztika szerint a második legtöbb engedéllyel (6199) a szerbek rendelkeznek, a harmadik legtöbb dolgozót pedig Kína adja, 2965-öt. Ázsia legnagyobb országát szinte alig lemaradva Vietnam (2778 fővel) követi, de szép számmal vannak jelen a magyar munkaerőpiacon indiai munkavállalók is (1806).
Hogy már tavaly megduplázódott azon tartózkodási engedélyért folyamodó külföldiek száma, akik munkavállalási céllal érkeztek, arról a Népszava is beszámolt nemrég. 2017-ben még 24 539-en voltak ilyenek, 2018-ra már 60 931-re emelkedett a számuk. 2019-ben ennek 83 százalékát már augusztus végéig sikerült abszolválni: mint a Privátbankár megtudta az OIF-tól, augusztussal bezárólag 49 699 külföldi kért munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt a magyar hatóságtól, 977-en pedig a jövedelemszerzési célt jelölték meg a tartózkodás szándékaként. Ezek alapján úgy számolják, idén összesítve akár a 75 ezret is megközelítheti a munkavállalási céllal érkező külföldiek száma. A Világgazdaság ezzel kapcsolatban nem ad támpontot: kizárólag az első három küldő ország esetében tettek közzé számot az OIF január és szeptember között született pozitív döntéseiről. Így csak annyi tudható, hogy szeptemberig - a már itt tartózkodókat nem számolva - ukrán, szerb és vietnámi állampolgárból összesen 31 449-et fogadott be az ország.

Az Orbán-kormány és a gazdasági bevándorlás

"A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában" - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben. Akkor nagyon fogadkozott, hogy megállítja, de szavai alatt nyilván nem azt értette, amit azok jelentenek: az Eurostat adatai szerint 2015 és 2017 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az Unión kívülről érkezőknek adott tartózkodási engedélyek száma, és a számok azt mutatják: bizony vendégmunkásokról van szó. Az Orbán-kormány részben bennük látja a megoldást az országba adókedvezményekkel és milliárd forintok ajándékozásával édesgetett nagyvállalatok munkaerő-igényeinek kielégítésére: általuk lehet alacsonyan tartani a béreket, nem mondanak nemet a túlórákra, és ha az automatizációs sikerek nyomán az "ipar 4.0" már nem tart rájuk igényt, könnyedén meg lehet szabadulni tőlük.

Szerző

Szmogmentesítenék a fővárost

Publikálás dátuma
2019.11.05. 07:16

Fotó: Népszava
A Főtáv 2023-ra összekötné Budapest különálló hőkörzeteit, aminek révén akár a belváros most gázzal ellátott társasházai is távfűtésre válthatnak.
Itt a november, kezdődik a szmogszezon, ami a nagyobb városokban egész jövő év március-áprilisáig eltart. Hatásai bizonyítottan a többi között légúti, szív- és érrendszeri betegségeket, fejfájást, émelygést, rossz közérzetet, hosszabb távon pedig akár rákot és korai halált is okozhatnak. A Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a fővárosi hőgyűrűprojekt részeként megvalósuló Kéménymentes belváros – szmogmentes Budapest program keretében egyszer s mindenkorra felszámolja a fűtésből eredő fővárosi szmogot. Ennek keretében 2023-ra a meglévő 1100 kilométer távhő-gerincvezetékhez további, összesen 110 kilométer kiépítésével összekötik a főváros most „szigetüzemű” hőkörzeteit. Bár ennek érdekében Budapest számos pontján zajlanak beruházások, a leglátványosabb szakasz a belváros „meghódítását” célozza. Az ötmilliárdos, részben uniós támogatásból megvalósuló fejlesztés keretében Budáról Pest felé az Erzsébet híd alatt építenek ki egy távhővezetéket. Ezt követően közintézmények és üzleti fogyasztók kapcsolódását várják, majd a későbbiekben társasházak számára is elérhetővé teszik a csatlakozást. Első körben az V., majd fokozatosan a környező belvárosi kerületeket is eléri az otthonok, épületek melegét biztosító cső. Emellett a XIII. és XIV. kerületben is folynak a Kispest–Angyalföld stratégiai gerincvezeték kiépítésének munkálatai. A kivitelezés útvonalát az autósok kisebb forgalmi terelések miatt folyamatosan nyomon követhetik, de a Főtáv igyekszik a lehető legkisebb mértékben akadályozni a közlekedést. Olyannyira, hogy az Erzsébet híd pesti hídfője és a Városház utca közötti munkálatok például egy 300 méter hosszú, két méter átmérőjű föld alatti közműalagútban zajlanak. A távhővel szemben sokan az árat hozzák fel érvként. Ám ez tévhit. A fa- vagy gáztüzelés esetén folyamatosan kísértjük a szén-monoxid-mérgezés, a tűz- vagy a robbanásveszély fenyegetését. Ez a kockázat, illetve az esetleges veszteség szinte nem is forintosítható. A kémény vagy a fűtőkészülék szintén bármikor felmondhatja a szolgálatot, és a kiérkező, változó szaktudású szerelő – az ezzel járó vesződségen túl – súlyos tíz- és százezreket akaszthat le rólunk, sokszor a hiba tényleges kijavításának garanciája nélkül. Ezzel szemben távfűtés esetén a csöveken csak meleg víz érkezik a lakásba, és a rendszer karbantartása, működőképességének fenntartása, sőt egyre inkább a távfelügyelet és -leolvasás is a tarifa része. De ma már a díjak egyszerű összevetésével is győz a távfűtés. A cég számításai szerint ma egy új építésű 65 négyzetméteres lakás kifűtése havonta gázzal átlag 9236, távfűtéssel pedig 9163 forint, vagyis utóbbi eljárás olcsóbb. Egy 45 négyzetméteres lakás esetén a különbség még szembetűnőbb: gáz használatával az átlagos havi költség 6600, távhő esetén pedig 6370 forint, ami már több mint 3 százalékos előny. Egy 2012-es uniós irányelv szerint a távfűtés és -hűtés a káros­anyag-kibocsátás csökkentésére, illetve a megújulóenergia-felhasználás és -hatékonyság növelésére is megoldást nyújt. Ilyen például a hulladék hőből és a megújuló forrásból előállított fűtő- és hűtőenergia alkalmazása, továbbá az üzemek és lakóövezetek minél nagyobb számú csatlakoztatása a távhőhálózatokra. Az önkormányzati törvény alapján hazánkban a távhőszolgáltatás biztosítása kötelező helyi feladat. Ezt Budapesten a fővárosi önkormányzat a Főtáv Zrt.-n keresztül látja el. A Fővárosi Közgyűlés az uniós és a magyar jogszabályokkal összhangban tavaly ötéves környezeti programot fogadott el. Ez több feladatot is meghatároz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve a klímatudatosság javítására. Ezek között szerepel a Főtáv Zrt. távhőmegújítási programja, a szolgáltatás belvárosi fejlesztése és a még szigetszerűen működő rendszerek összekapcsolása. Utóbbi kiemelt szerepet játszik abban, hogy a megújuló energiaforrások részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban már 2020-ra az EU által elvárt 13 százalékra, illetve a Magyarország által megcélzott 14,65 százalékra nőjön. Ezzel a távhőszolgáltatás jelentékenyen járulhat hozzá a helyi légszennyezés és a világszintű szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez is. A Kéménymentes belváros program célja tehát, hogy felzárkóztassa Budapestet Európa vezető városaihoz.

Erdőmentés

Felmérések szerint a 45 ezer budapesti gázfűtésű háztartás távhőre átállítása évente megközelítőleg 67 ezer tonna szén-dioxid és csaknem 80 tonna egyéb káros anyag kibocsátáscsökkenését eredményezné. Ezen belül a távhőrendszer teljes egységesítésével évente 150-170 kilotonna szén-dioxid-kibocsátás maradna el, ellenben megmaradna 25 millió átlagos fa, másként számolva 12 ezer hektárnyi erdő  

Szerző
Témák
távfűtés

Kalandos előéletű menedzserek váltják egymást az Opus energiavezetői posztján

Publikálás dátuma
2019.11.04. 20:55

Fotó: Opus Nyrt.
Baji Csabától Králik Gábor veszi át az Opus Global energetikai divízióját - derül ki a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó tőzsdei társaság hétfőn frissített vezetői listájáról. Az 55 éves Baji Csaba, aki az első Orbán-kormány idején a Paksi Atomerőművet, a második alatt pedig a Simicska-befolyású, állami Magyar Villamos Műveket (MVM) irányította, eszerint mindössze negyed évet töltött a Mészáros-cég eme posztján. A 43 éves Králik Gábor korábban dolgozott a kormányfő-közeli MET-nél, az MVM-nél és a szintén állami Nemzeti Közműveknél is.
Szerző
Frissítve: 2019.11.04. 21:05