Atomalku: Irán újabb lépést tesz vállalásai teljes felmondása felé

Publikálás dátuma
2019.11.05. 12:01

Fotó: AFP
Irán megkezdi szerdán a fordói atomlétesítmény centrifugáinak feltöltését urángázzal, egy újabb lépést téve a négy évvel ezelőtti hathatalmi atommegállapodásban vállalt kötelezettségek fokozatos felmondásában – jelentette be kedden Haszan Róháni iráni elnök az állami televízióban mondott beszédében. Róháni azt mondta, hogy a fordói centrifugák feltöltésével kezdetét veszi a kötelezettségek felmondásának negyedik szakasza. Teherán tisztában van azzal, hogy az aláíró országokat érzékenyen érinti a fordói centrifugák újratöltése, de – hangsúlyozta Róháni – ezek a lépések mind visszafordíthatók, és Teherán tartani fogja magát az atomalkuhoz, ha a többiek is ezt teszik. Róháni két hónapot adott nekik erre.
Haszan Róháni iráni elnök
Fotó: HO / AFP
Elkezdik a fordói létesítmény centrifugáinak feltöltését urángázzal – jelentette be Haszan Róháni, hozzátéve: a lépések mind visszafordíthatók.
„Nem tudjuk egyoldalúan elfogadni azt, hogy teljesen eleget teszünk a vállalásainknak, s ők (az aláírók) nem teljesítik kötelezettségeiket”

– mondta az iráni elnök.

Róháni beszédében nem tért ki arra, hogy fordói centrifugák feltöltése után újraindul-e az urándúsítás Fordóban. A fordói létesítmény 1044 centrifugáját töltik fel gázhalmazállapotú uránnál, ami jelentős fejlemény, mivel a 2015-ös nukleáris megállapodással összhangban ezek a centrifugák eddig üresen forogtak. Hétfőn Ali Akbar Szálehi, az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) vezetője bejelentette, hogy újabb 30 korszerű, IR-6-os típusú urándúsító centrifugát helyeznek üzembe, ezzel megduplázva a számukat hatvanra, amit ugyancsak tilt a 2015-ös atommegállapodás. Szálehi azt is mondta, hogy egy IR-9-es jelzésű új prototípuson is dolgoznak, amely az atomalkuban megengedett berendezésekhez képest 50-szer gyorsabban képes uránt dúsítani.
Mahmud Ahmadinezsád, korábbi iráni elnök egy úrándúsító üzemben 2008-ban
Fotó: HO / AFP
Tavaly májusban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, és azóta többször is szankciókkal sújtotta az iszlám köztársaságot, hogy egy új, szigorúbb egyezségre bírja rá a teheráni vezetést. Irán eddig ettől elzárkózott, és júniustól elkezdte fokozatosan felmondani az atomalkuban vállaltakat. Eddig három lépésben tette ezt, és minden újabb fázisban határidőket szabott a többi aláíró ország számára, hogy tegyenek az amerikai szankciókért kárpótlást nyújtó intézkedéseket. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már augusztus végén jelentette, hogy Irán meghaladta mind a dúsított uránkészletére vonatkozó 202,8 kilogrammos, mind az urándúsítás tisztaságára vonatkozó 3,67 százalékos határértékeket. A Fordóban lévő centrifugák első generációs, IR1-es típusúak. Az atommegállapodás értelmében a sokáig titokban tartott fordói urándúsító létesítmény nukleáris kutatóközponttá válik, amelyben legalább 15 évig nem dúsíthatnak uránt, az ottani centrifugák nem tölthetők fel gáz halmazállapotú uránnal. Irán egyedül a natanzi létesítményben lévő 5060 darab IR-1-es centrifugával folyhatott urándúsítás. Irán egyúttal azt is vállalta, hogy 2030-ig nem épít újabb urándúsító berendezést, 2025-ig 19 ezerről hozzávetőleg 6 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát, és kizárólag régebbi típusú, kisebb teljesítményű centrifugákat alkalmaz.

A Brexit csapdája

Publikálás dátuma
2019.11.05. 10:50

Fotó: ALASTAIR GRANT / AFP
A brit előrehozott választás sem jelent gyógyírt. Nigel Farage bomlasztó tevékenysége újabb döntésképtelen parlamenthez vezethet.
Konzervatív fölénnyel vette kezdetét a december 12-i választáshoz vezető, a parlament feloszlatásáig még mindig nem hivatalos kampány. A szavazópolgárok ingatagságára utal viszont, hogy - mint erre a The Independent elemzése is rámutat, - a legfrissebb közvélemény-kutatások erősen változó támogatottságot jeleznek. A legpozitívabbnak az Optimum pollja látszik, mely 16 százalékos különbséget mér a toryk és a Munkáspárt között. Ugyancsak biztató a konzervatív főhadiszállás szempontjából a YouGov 12 százalékos előnyről tanúskodó felmérése, míg az ORB International mindössze 8 százalékos különbsége már bizonyos aggodalomra adhat okot. Míg a legjobb eset 60-70 mandátumos többségre fordítható le, a legrosszabb már a bizonytalanság érzését kelti a pártvezetésben. Theresa May katasztrofális 2017-es kampánya óta a toryk vezetése amúgy is óvatosan kezeli a népszerűségi mutatókat. Ahogy eredetileg Nigel Farage és az ő feltörekvő Függetlenségi Pártja volt az egyik fő indok, amiért David Cameron népszavazásra bocsátotta a szigetország uniós tagságának kérdését, úgy a populista politikus most is képes a zavarkeltésre új formációjával, a Brexit párttal. Farage mindeddig sikertelenül próbálkozott Boris Johnson kormányfőnél a két párt választási együttműködésének érdekében. Formális szövetség helyett most az indulatok felkorbácsolásával foglalkozik. Előbb bejelentette, mindazokat a tory jelölteket megkíméli a választási megpróbáltatásoktól, akik az ő kezdeményezésére visszautasítják Johnson új brüsszeli megállapodását. Majd nyilvánosságra hozta, hogy maga nem indul harcba képviselői mandátumért, helyette országszerte korteskedik a párt 600 jelöltje mellett. Nigel Farage mindeddig hétszer maradt alul a parlamenti mandátumért folytatott küzdelmében. Sokakat lephetett meg az EP bajkeverőjének azon megjegyzése, hogy mely szerint a Konzervatív Párt már kétszer ajánlott fel neki főrendi tagságot, csak ne lépjen fel a párt ellen brit parlamenti vokson. A toryk euroszkeptikus szárnya, a European Research Group attól tart, hogy Farage megosztó tevékenysége újabb döntésképtelen parlamentet eredményez és ez megnyitja az utat a munkáspárti vezető, Jeremy Corbyn bevonulása előtt a Downing Street 10.-be. Így ironikus módon a Brexit párt vezetőjének nevéhez fűződne a Brexit eldobása, az Egyesült Királyság EU-tagságának folytatása. Míg a távozáspárti választópolgárok a kampány kezdete óta erőteljesen fordulnak el a Brexit párttól és sodródnak a torykhoz, a maradni vágyók 42-29 százalékban választanák a Munkáspártot vagy a Liberális Demokratákat. Míg a fiatal Jo Swinson, a „lib-demek” első női vezetője révén a párt következetesebben utasítja el a Brexitet, mint a kérdésről még mindig belső vitát folytató Munkáspárt, a szavazók jobban bíznak Jeremy Corbyn értékítéletében más ügyelben, így a gazdaság és az egészségbiztosítási rendszer, az NHS terén. A Munkáspártnak továbbra sem sikerült viszont megnyugtatnia a választókat a párt antiszemita tendenciáinak visszaszorítása ügyében. A nagy-britanniai zsidó közösség a pártvezetés minden ígérete és állítólagos fáradozása ellenére fenyegetve érzi magát egy esetleges Corbyn-kormány által, olyannyira, hogy ha ez bekövetkezne, tömegesen hagynák el a szigetországot.

Orbán levélben gratulált Orbannak

Publikálás dátuma
2019.11.05. 09:52
Ludovic Orban
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
„Biztosíthatom, hogy Magyarország Románia új kormányával is kölcsönös tiszteleten alapuló, a két nemzet érdekeit szolgáló együttműködésre készül” – írta a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben gratulált Ludovic Orbannak, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt elnökének Románia miniszterelnökévé történt megválasztásához – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke kedd reggel.
„Biztosíthatom, hogy Magyarország Románia új kormányával is kölcsönös tiszteleten alapuló, a két nemzet érdekeit szolgáló együttműködésre készül”

– írta Orbán Viktor.

Kifejtette: bízik abban, hogy konstruktív szellemben dolgozhatnak tovább a magyar-román kapcsolatok elmélyítése és egy sikeres, az erős nemzetekre épülő Európai Unió érdekében.