Zenekari munka és a fennmaradás ára

Publikálás dátuma
2019.11.05. 19:31

Sólyom András Élet, öröm, zene címmel készített filmet a 25 éves Budafoki Dohnányi Zenekarról.
A rendező-operatőr másfél évig követte az együttest, az alkotásban megszólal Hollerung Gábor, aki már 1989-92 között az akkor még Budafoki Ifjúsági Zenekar karmestere volt, majd 1993-tól a már intézményesült Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar karmestere, majd ügyvezetője lett. Elbeszéléseiből nem csak arra a munkájára derül fény, amelyet a magas zenei színvonal eléréséért tett, hanem arra a tevékenységére is, amelyet az együttes anyagi biztonságának, szervezeti létének megteremtésért végzett az elmúlt évtizedekben. Igen, nem szégyen Sting koncerten játszani, arénabeli mega-filmzene hangversenyt rendezni, főleg, ha ez az ára fennmaradásnak, derül ki a filmből. És ez utóbbiak színvonalas szimfonikus zenék, amelyek magát a műfajt kedveltethetik meg a közönséggel. De játszik az együttes a Müpában, a Zeneakadémián, van rezidens zeneszerzője Gyöngyösi Levente személyében, kortárs magyar zene is gyakran szerepel műsorukon. Abból is ízelítőt kapunk, hogyan végzi Hollerung zeneismertetői tevékenységét, akár egy vidéki tornateremben is – muzsikustársaival együtt. Megszólalnak a hangszeres művészek is, akik mindannyian az együttesben uralkodó jó hangulatot emelik ki, és beszélnek arról, hogy az sem ritka, ha valamelyik szólamvezető vitába száll a „főnökkel", a karmesterrel. A közönségbemutató november 9-én lesz Az Uránia moziban, majd egyszer-egyszer decemberben és januárban is látható lesz a film.  
Szerző

Irodalmi életművek zárókövei - Bodor Ádám és Czakó Gábor a Nemzet Művésze lett

Publikálás dátuma
2019.11.05. 15:01
A Nemzet Művésze díjban részesült Bodor Ádám Kossuth-díjas író (k), Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j) és Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke az átadóünnepségen
Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Két Kossuth-díjas író, Bodor Ádám és Czakó Gábor a Nemzet Művésze lett. Vashegyi György Pilinszky Jánosra hivatkozott beszédében, Kásler Miklós Tormay Cécile-re.
„Az alázat az igazi tudás és az igaz megismerés kapuja. Minden nagy tett, minden valódi erkölcsi és szellemi erőfeszítés előfeltétele. Már a dolgok természetéből fakad, hogy aki feladatán elmélyül − »megfeledkezik önmagáról«. A hiúság, az önzés, az érdek nem csak erkölcsi rossz, de szellemi akadály is, s nem egy kitűnő alkotást fosztott meg attól hiú tökélye, hogy valóban közkincs, halhatatlan alkotás legyen.” A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, Vashegyi György karmester kedden Pilinszky János költő soraival méltatta a Pesti Vigadóban a Nemzet Művésze díjjal frissen kitüntetett Bodor Ádám és Czakó Gábor Kossuth-díjas írókat, mint akik alázattal teszik közkincsé tehetségüket. Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós beszédében úgy fogalmazott: a magyar irodalom azért játszott rendkívüli szerepet a magyar nemzet történetében, mert mindig a magyar emberek életszemléletét, világlátását, törekvéseit fejezte ki – úgymond a nemzet fennmaradását tápláló identitástudatot erősítve. Említette Gárdonyi Gézát, Jókai Mórt, Vörösmarty Mihályt, Madách Imrét, József Attilát és Márai Sándort. „Nem érthetnénk meg a Tanácsköztársaságot sem a Bujdosók könyve nélkül” – méltatta továbbá Tormay Cécile antiszemita művét. (Tormay Cécile jórészt másodkézből szerzett, téves információkon és kitaláción alapuló könyvét sokan, sajnálatos módon, még ma is hiteles naplóként olvassák – nyilatkozta Csunderlik Péter történész júniusban a Népszavának.) Ami a nemzet történetét és a magyar emberek törekvéseit illeti: A Sinistra körzet írója, Bodor Ádám tavasszal megjelent kötetének, a Sehol rendhagyó bevezető novellájában az ügynökakták megismerhetőségét is felveti.
Czakó Gábor Kossuth-díjas író
Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Egy ilyen magas szintről érkező elismerés mérföldkő egy alkotói pályán, is, még ha életútja vége felé is részesült is benne. Tekinthető úgy is, mint egy boltív záróköve – mondta Bodor Ádám. Az író köszönőbeszédében a sorsnak adott hálát, hogy Erdélyben születhetett, ahol élete felét leélhette: e természeti, történelmi, etnikai és kulturális sokszínűségéről ismert vidék rengeteget élményt, ajándékot adott neki. A 77 magyar rémmese szerzője, a Duna Televízió Beavatás című esszésorozatának szerkesztő-műsorvezetője, Czakó Gábor „nyelvrégészként” is köszönetet mondott: felesége nélkül félember volna, állította megindultan. Bár Kásler Miklós a kormány elismeréseként beszélt a Nemzet Művésze díjról, valójában ez az MMA elismerése, odaítéléséről egy 11 Kossuth-díjas művészből álló bizottság dönt. (Igaz, annak két tagját, Aknay János festőművészt és Eperjes Károly színművészt a kultúráért felelős miniszter delegálta.) A Nemzet Művésze címet egyidejűleg 70 alkotó viselheti, köztük 12 író-költő. A díjjal 655 500 forint havi életjáradék jár 2014 óta.
Frissítve: 2019.11.05. 18:05

Vissza az időben - 1956-ból szól újra a Szabad Európa

Publikálás dátuma
2019.11.05. 11:20

Fotó: Fortepan
Egy egyetemi projekt keretében néhány napig ismét hallható az 1956 történelmi jelentőségű napjairól beszámoló Szabad Európa Rádió adása.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja – mondta be a hírolvasó időnként akadozva 1956. november 4-én reggel, miután recsegve-ropogva sokadszorra is felcsendült a magyar Himnusz a rádió hullámain. Az annak idején a leghitelesebbnek tartott hírforrás reggeli hírszolgálata többször ismételve idézte fel Nagy Imre miniszterelnök jól ismert beszédének sorait: „csapataink harcban állnak”, majd a hazai és nemzetközi tudósítók beszámolóiból és a további felhívásokból idézett, hírt adva az ENSZ rendkívüli üléseiről, és a szovjet harckocsik állandó jelenlétéről, a folytonos támadásokról. A hatvanhárom évvel ezelőtt történt meghatározó jelentőségű eseményekről most mi – akik akkor még talán meg sem születtünk –, első kézből értesülhetünk. Az annak idején rövidhullámon külföldi adókon keresztül közvetített adás teljességgel reggel hattól éjfélig hallható – pontosan azokban az időpontokban, ahogy az akkor elhangzott –, az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanárai és diákjai által üzemeltetett Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) hangemlékezeti projektje keretében. A Szabad Európa Rádió (SZER) magyar adásának 1956-os műsorait az átjátszóállomásokon rögzítették és fennmaradásuk annak köszönhető, hogy a német kormány a forradalom után vizsgálatot indított a SZER forradalomban betöltött szerepéről és ehhez bekérették a folyamatosan rögzített adásfelvételeket. A felvételek a vizsgálatot követően évekig egy pincében porosodtak, míg a lappangó, hatvan szalagból álló anyagot a 90-es években felfedezték, és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Történeti Interjúk Tára digitalizálta, műsoronként helyreállította, majd közkinccsé tette. Ezt követően az EPER restaurálta és visszaállította az eredeti adásmenetet, amelyet az elmúlt hetekben, és november 12-ig továbbra is online streamen vagy a YouTube-on keresztül hallgathatunk. A rádió magyar osztályának adásait a müncheni stúdióból sugározták, amerikai kormányzati költségvetésből, és az emigrált magyarok készítették azokat. S ahogy arról az EPER is beszámol, a forradalom idején a magyarok kilencven százaléka rendszeresen hallgatott külföldi rádiókat, jelentős részük a Szabad Európa Rádiót. Rendszeresen felmerült azonban az elmúlt évtizedek során, hogy a SZER a magyar forradalmárokban azt a reményt kelthette, hogy nyugatról katonai segítséget kapnak majd. Noha több hivatalos vizsgálat szerint a rádió általában véve nem keltett hiú reményeket a hazai hallgatókban, és nem tehető felelőssé a forradalom kirobbantásában, ugyanakkor az ENSZ vizsgálata szerint azt sugallhatták, hogy katonai segítség érkezik, ezt utólag a műsorkészítők is elismerték. Újabb tanulmányok egyértelműen azt állapítják meg, hogy a SZER újságírói túlmentek az objektív szakmai normákon, és állásfoglalásuk hangoztatásával befolyásolhatták a forradalomban részt vevőket. Utólag az is kiderült, hogy Nagy Imrét túl negatívan ítélték meg. Habár nem volt olyan műsor, amelyben a fegyveres ellenállásra buzdítottak volna, vagy amelyben tényleges katonai segítségről beszéltek, a magyar hallgatók ezt a „sorok között” is kihallhatták. Az ezzel foglalkozó tanulmányok és az EPER is arról számol be, a műsorkészítőket – akik korábban szakmaiságról tettek tanúságot – elragadták az érzelmei, s ezáltal az objektivitás háttérbe szorult. Mint az az egyetemi rádió ismertetőjében is olvasható, az utókor számára már egyértelműnek tűnik, hogy a külföldről más országba közvetített médiának tartózkodnia kell a belföldi felek álláspontjának átvételétől, és az érzelmektől túlfűtött véleményformálástól, sokkal inkább az események közvetítését kell fókuszban tartania, mindkét fél álláspontját megjelenítve. Az újra hallható felvételek ugyanakkor azért is érdekesek, mert megismerhetjük általuk a korabeli rádióadások stílusát, a kulturális és zenei műsorokat, és egyúttal a technikai fejlettség korabeli állását is. Időnként valóban úgy tűnhet, mintha tényleges időutazáson vennénk részt. S noha izgalmas élmény, ha csak egy rövid időre is, a rádióadáson keresztül átélni a forradalmi pillanatokat, érdemes lehet a kimondott szó súlyára, az újságírók felelősségére is gondolni. Már csak azért is ajánlott lehet belehallgatni a rádióadásokba, hogy megértsük, mennyire nem voltak fekete-fehérek az 1956-os események, és az azt körülvevő tudósítások, amelyről a történelemkönyvek, és napjaink megemlékezései gyakran elfeledkeznek. Infó: A Szabad Európa Rádió 1956-os adása november 12-ig folyamatosan hallgatható a www.eper.elte.hu weboldalán, vagy az egyetemi rádió YouTube csatornáján. 
Szerző