Világszerte a legmelegebb október volt az idei

Publikálás dátuma
2019.11.05. 17:21

Fotó: Artur Widak/NurPhoto / AFP
0,01 Celsius-fokkal haladta meg az idei az előző, 2015-ben mért legmagasabb októberi átlaghőmérsékletet.
A valaha mért legmelegebb október hónap volt a világon 2019 októbere - jelentette be kedden a Copernicus európai kutatóintézet. A légszennyezéssel, üvegházhatással és klímaváltozással foglalkozó intézet adatai szerint októberben 0,69 Celsius-fokkal volt melegebb átlagosan az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérsékleténél, ami 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban.
2019 októberében 0,01 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb - 2015-ban mért - októberi átlaghőmérsékletet.
Ötödször fordult elő idén, hogy rekordot döntött egy adott hónap átlaghőmérséklete - írták közleményükben a kutatók. 2019 júniusában, júliusában és szeptemberében mértek rekord magas átlaghőmérsékletet az adott hónapra, augusztus a második legmelegebb augusztus volt a világon a feljegyzések kezdete óta - emlékeztettek a szakemberek.
A Copernicus adatai szerint különösen meleg volt októberben az Északi-sark térségének nagy részén és Európa egyes térségeiben. Az Egyesült Államokban és Kanadában azonban az átlagos alatti hőmérsékleteket jegyeztek fel.
Szerző
Frissítve: 2019.11.05. 19:28

Költözés mentheti meg az erszényespeléket

Publikálás dátuma
2019.11.05. 17:17

Fotó: UNSW / AFP
Az enyhe telek miatt az apró erszényes fajnak mostanra kevesebb mint 2500 egyede maradt a vadonban. A kutatók reményei szerint az utolsó megmaradt példányok átköltöztetésével lehet megmenteni a súlyosan veszélyeztetett erszényespeléket a pusztulástól.
Kihalással fenyegeti a klímaváltozás az Ausztráliában honos hegyi erszényespeléket (Burramys parvus), ám a kutatók reményei szerint az utolsó megmaradt példányok átköltöztetésével meg lehet menteni a súlyosan veszélyeztetett fajt a pusztulástól. A téli álmot alvó apró erszényes Délkelet-Ausztrália havasain él, de a téli hóesés csökkenése és a melegedő hőmérséklet miatt mostanra kevesebb mint 2500 egyede maradt a vadonban - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A hegyi erszényespelék a hótakaró által szigetelt kőhalmok alatt alusszák végig a telet és odújuk védelmet nyújt a nyári hőség ellen is. A nagy meleg ugyanis halálos lehet a számukra. Az Új-dél-walesi Egyetem munkatársa, Hayley Bates szerint Ausztrália egyetlen téli álmot alvó erszényesének alig valamivel fagypont feletti hőmérsékletre van szüksége a sikeres hibernációhoz, ám elegendő hó borítás nélkül a hideg levegő beáramlik a sziklák közé és lehűti az erszényespele menedékét.
"A 0,6 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérséklet felébreszti a téli álmából, az állat vacogni kezdhet és éhen halhat. Két enyhe tél is elegendő ahhoz, hogy a faj összeomoljon"

- mondta a szakember.

 Az egyetem kutatói tenyészprogramba kezdtek Új-Dél-Wales állam egy alacsonyan fekvő területén annak érdekében, hogy a hegyi erszényespeléket hozzászoktassák az új környezethez, remélve, hogy sikerül létrehozniuk egy 25 egyedből álló kolóniát. Amennyiben a projekt sikeresnek bizonyul, akkor további példányokat költöztetnének le a havasokból.
A 25 millió évvel ezelőttről származó fosszíliák alapján a kutatók úgy vélik, hogy a hegyi erszényespelék ősei egy mérsékeltebb éghajlatú, kevésbé szélsőséges környezetben éltek. Korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy a hegyi erszényespelék közeli rokonai sokáig az alacsonyan fekvő területeken lévő esőerdőket lakták. "Az történhetett, hogy a faj modern kori képviselői együtt mozogtak a havasok felé terjeszkedő hűvös esőerdőkkel, amikor az éghajlat még viszonylag melegebb, párásabb volt" - magyarázta Mike Archer, az egyetem paleontológusa. Hozzátette: "amikor azonban a klímaváltozás előrehaladtával ezek a feltételek fokozatosan megszűntek, az erszényesek egy olyan környezetben maradtak, amely az alkalmazkodóképességük határát feszegette".
A hegyi erszényespelékre további fenyegetést jelent, hogy a téli álmukból felébredve elsődleges táplálékukat jelentő bogong-bagolylepkék (Agrotis infusa) száma ugyancsak csökken, ami szintén a klímaváltozás és a szárazság számlájára írható.
Szerző

A klímaegyezmény betartása sem állíthatja meg a tengerszint emelkedését

Publikálás dátuma
2019.11.05. 14:57

Fotó: NOEL CELIS / AFP
Akkor is 20 centimétert fog emelkedni a tengerszint 2300 januárjáig, ha az országok tartják magukat a párizsi klímaegyezményben meghatározott célokhoz. Kutatók szerint a várható emelkedésből 12 centiméterről az üvegházhatású gázok öt legnagyobb kibocsátója tehet.
A jelenlegi klímavédelmi intézkedések nem elegendőek a tenger vízszintemelkedésének megállításához. Úgy vélik, ha az országok 2016 és 2030 között tartják magukat a párizsi klímaegyezményben meghatározott célokhoz, a tengerszint 2300 januárjáig akkor is 20 centimétert fog emelkedni. A tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban hétfőn bemutatott tanulmányukban jutottak erre a következtetésre.
 A tanulmány szerzői követelik a klímavédelmi ígéretek utólagos módosítását. "A tengerszint hosszú távú emelkedésének korlátozásához döntő jelentőségű, hogy javítsák az egyes országok klímatervét és szigorítsák az emisszió visszafogását célzó intézkedéseket" - fogalmazott Johannes Gütschow, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) munkatársa, a jelentés társszerzője.
A tudósok számításai szerint a tengerszint-emelkedés várható mértéke az üvegházhatású gázok öt legnagyobb kibocsátójára vezethető vissza: Kínára, az Egyesült Államokra, az Európai Unióra, Indiára és Oroszországra. Ezeknek az országoknak a számlájára írható a 20 centiméteres várható emelkedésből 12 centiméter - ráadásul csak abban az esetben, ha sikerül betartani 2030-ig a Párizsi klímaegyezmény céljait. Ha ez nem sikerül, akkor még nagyobb mértékben emelkedik a tengerek vízszintje.
A tanulmányt a berlini Climate Analytics és a PIK kutatói készítették, akik elsőként vizsgálták meg a párizsi klímaegyezmény keretében az egyes országok által vállalt ígéretek konkrét hatásait a tengerszint hosszú távú emelkedésére.
Az óceánok, a jégtakaró és a gleccserek lassan reagálnak a globális felmelegedésre, ezért "az üvegházhatású gázkibocsátás valódi következményei csak évszázadok alatt bontakoznak ki" - figyelmeztetett Alexander Nauels, a Climate Analytics munkatársa. Hozzátette: "minél több szén-dioxid szabadul fel, annál erőteljesebben befolyásoljuk már most a jövő tengerszint-emelkedését".
A tengerek vízszintjének emelkedésével együtt növekszik a gyakoribb és hevesebb áradások kockázata is a kutatók szerint. Ez sok partvidéki és szigeteken élő közösség számára megsemmisítő hatásokkal járhat.
"Eredményeink alapján világos, hogy mai emissziónk mértéke tagadhatatlanul oda vezethet, hogy a tengerek vízszintje a jövőben tovább emelkedik. Ez a folyamat nem visszafordítható, ez lesz a hagyatékunk az emberiség számára" - fogalmazott Carl-Friedrich Schleussner, a tanulmány társszerzője.
Szerző