Hatszor annyi tartozása van Miskolcnak, mint amennyi a büdzsében rendelkezésére áll

Publikálás dátuma
2019.11.05. 17:13

Fotó: Shutterstock
Ez derült ki az első körös szakmai anyagokból.
Az elsődleges szakértői vizsgálatok alapján Miskolcnak – az október 14-i, vagyis az önkormányzati választásokat követő első napi állapot alapján - több mint hatszor annyi tartozása van, mint amekkora összeg a rendelkezésére áll, derült ki azokból az első körös szakmai anyagokból, melyeket a polgármesteri tisztség átadás-átvétele után kért be és kapott meg a Veres Pál polgármestert segítő szakemberek csapata – olvasható a borsodi megyeszékhely önkormányzatának keddi közleményében. A vizsgálatból kiderült, az elektronikusan és papír alapon átadott dokumentumok részletes vizsgálata ugyan még folyamatban van, de néhány fő adat már világosan látszik: az önkormányzatnak – a Miskolc Holding Zrt. adatai nélkül – 14,4 milliárd forint tartozása-kötelezettsége volt partnerei felé, ám csak 2,3 milliárd forint áll az új városvezetés rendelkezésére. A közlemény megjegyzi: a szakértők tovább dolgoznak annak érdekében, hogy a miskolciak tiszta és valós képet kapjanak az város helyzetéről, s az eredményekről a polgármesteri hivatal folyamatosan tájékoztatja majd a közvéleményt.  
Szerző
Frissítve: 2019.11.05. 17:24

Teljesen kiszolgáltatottá teszik a szakoktatókat

Publikálás dátuma
2019.11.05. 17:08

Fotó: Népszava
Egyebek mellett kevesebb jutalomra, bővülő túlórakeretre számíthatnak a tanárok.
Teljesen kiszolgáltatottá válnak a Munka törvénykönyve „munkavállalóellenes rendelkezéseinek” a szakképzési intézményekben dolgozó oktatók, ha a parlament elfogadja az új szakképzési törvényt – figyelmeztet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Egyebek mellett kevesebb jutalomra, bővülő túlórakeretre számíthatnak a tanárok.
Mint arról korábban írtunk, az új szakképzési törvény változtatna az oktatók munkaviszonyán, foglalkoztatásuk átkerül a közalkalmazotti törvény alól a Munka törvénykönyve alá. A szakszervezetekkel minderről nem egyeztettek, a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete is csak a sajtóból értesült a kormány terveiről. A törvényjavaslatot október 29-én nyújtotta be Palkovics László innovációs miniszter, az Országgyűlés első körben kedden vitázott róla. Ennek apropóján a PDSZ módosító javaslatokkal fordult valamennyi parlamenti frakcióhoz, hogy enyhítsék azokat a károkat, amelyekkel a szakképzésben dolgozókat sújtanák. Noha a kormány 30 százalékos béremelést ígér, a szakszervezet szerint csak pénz-átcsoportosításról van szó: a közalkalmazotti jogviszony kivezetésével ugyanis megszűnik például a jubileumi jutalom, csökkennek a felmondási, felmentési időre járó összegek és alacsonyabb lesz a végkielégítések összege is. Tiltakozik a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is. Mint írták, ha a törvényt elfogadják, rövidebb lehet a felmentési idő, megszűnhet az áthelyezési lehetőség, a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége. A pedagógus elveszítheti a háromévenkénti soros előrelépés lehetőségét, nem kapna törvényi garanciát munkakörének tartalmára, csökkenhet a pótszabadság mértéke, megszűnhet az 50 százalékos utazási kedvezmény. A rabszolgatörvényt a szakképzésben dolgozókra is kiterjeszthetik. A tanárok elveszíthetik kollektív jogaikat, egyebek között azt, hogy létszámcsökkentés előtt egyeztetni kell a szakszervezetekkel. A PSZ nyílt levélben kérte, legyen társadalmi egyeztetés az új szakképzési törvényről. A szakszervezet képviselői múlt szerdán találkoztak Bódis József oktatási államtitkárral és Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkárral, akik biztosították az érdekvédőket: nem lesz társadalmi egyeztetés. – Ezt elfogadhatatlannak tartjuk, a törvény olyan mértében szervezi át a szakképzést, hogy a kormánynak kötelessége lenne bevonnia az érintetteket – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Szerinte a szakoktatók fizetésemeléséről szóló tervek abba az irányba mutatnak, hogy kiéleződhetnek a bérfeszültségek a szakképzésben dolgozó pedagógusok között. Egyrészt a szakmai tárgyakat oktatók közötti béralkuk, amikre lehetőséget biztosít az új törvény, egyenlőtlen helyzetet teremthetnek, másrészt a nem szakmai, hanem közismereti tárgyakat oktató pedagógusok, úgy tűnik, kimaradnak a béremelésből. A parlament november 11-én vitázik ismét a törvényjavaslatról.
Szerző

Sok kicsi sok Fideszre megy - vagy mégsem (szavazás)

Publikálás dátuma
2019.11.05. 15:22

Fotó: Népszava
A jelek szerint a politikai csatatér átkerül a nagyvárosokból a falvakba, nem csoda, hogy a vidéket hermetikusan le akarja falazni a kormánypárt.
Zalabér és Teskánd adja a választók több mint felét, azaz a falvak döntik el, ki kerül kormányra, és a kistelepüléseken igencsak beágyazott a Fidesz – nem véletlenül köszönte a választások estéjén a részvételt a falvak Magyarországának Orbán Viktor. És az sem véletlen mutatott rá Bíró-Nagy András az Új Egyenlőség poadcastjában, hogy a kormány a voksolás után deklarálta, megemeli a falufejlesztésre szánt forrásokat, mivel a kormánypárt megértette, hogy a „kicsiken” múlik, megőrzi-e hatalmát. Úgyhogy a Fidesz mindent megtesz, hogy hermetikusan elzárja a falvakat az ellenzéktől, azaz egyaránt kiszorítsa a kormánykritikus médiát, és ellehetetlenítse a demokratikus pártok helyi jelenlétét. Ám az ellenzék mégsem tehet mást, a kisebb településekre kell fókuszálnia, vagy esélye sincs 2022-ben. Már másfél évtizede világos volt, hogy a baloldal kiszorulóban van a falvakból, következésképp nem a NER idején kezdődtek a bajok, utalt a korábbi kormányok felelősségére Lakner Zoltán. A politológus szerint vidéken a hatalomszociológia is másképp működik, érvényre lehet juttatni azokat a személyes elnyomásokat, amik a nagyvárosokban nem működnek: például a közmunka egyfajta kegyosztó-fenyítő eszközzé vált, illetve egyértelmű nyerseséggel vásárolnak a helyi erős emberek voksokat.
A helyes megfejtést az Új Egyenlőség poadcastjában hallgathatja meg szerdán, a két politológus interpretációjában.
Szerző