Piacra lépett az ötödik legnagyobb magyar bank, majd rögtön összeomlott a netbankja

Publikálás dátuma
2019.11.06. 13:16

Fotó: Népszava
1,1 millió ügyfél, 750 fiók, 2300 milliárd forintos mérlegfőösszeg - ez aTakarékbank
Csaknem 2300 milliárd forintos mérlegfőösszegével az ország ötödik legnagyobb hitelintézete lépett piacra, úgy hogy a saját tőkéje 120, jegyzett tőkéje 70 milliárd forintra emelkedett, hitelállománya pedig eléri az 1400, betétállománya pedig az 1700 milliárd forintot. A fúziók révén az országos Takarékbank ügyfeleinek száma több mint 1,1 millióra nőtt, 750 fiókjával és 15 Takarék mobil bankfiókjával a legnagyobb, országos fiókhálózatot üzemelteti. A szerdai bejelentést követően jelent meg a Takarékbank honlapján a figyelmeztetés arról, hogy "a Takarék Netbank működésében a fokozott használat miatt esetlegesen lassulás tapasztalható. A pénzintézet kéri, hogy ha valaki nem tud belépni a rendszerbe, próbálja később újra." A Takarékbank Zrt. egyébként október 31-én jön létre országos hatáskörrel, tizenegy takarékszövetkezet és két bank – a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. és a Takarékbank Zrt. – egyesülésével. Akkor tájékoztattak arról is, hogy a Takarék Csoport univerzális bankja a szükséges informatikai átállás miatt azonban csak szerdán kezdi meg a működését. A jelek szerint még korántsem zavartalanul. Bár az is tény, hogy ennek lehetőségére előzetesen felhívták az ügyfelek figyelmét. Ötéves folyamatot követően a korábbi közel 120 takarékszövetkezetből mára egyetlen, országos lefedettségű, univerzális kereskedelmi bank jött létre. Az utolsó fúzióban a 3A Takarékszövetkezet, a Békés Takarék Szövetkezet, a CENTRÁL TAKARÉK Szövetkezet, a Dél TAKARÉK Szövetkezet, a Fókusz Takarékszövetkezet, a Hungária Takarék Takarékszövetkezet, a KORONA TAKARÉK Takarékszövetkezet, az M7 TAKARÉK Szövetkezet, a Nyugat Takarék Szövetkezet, a Pátria Takarékszövetkezet és a TISZÁNTÚLI TAKARÉK Takarékszövetkezet, valamint a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. és az eddig regionálisan működő Takarékbank Zrt. vett részt. Valamennyi hitelintézet ügyfeleit, dolgozóit, teljes fiókhálózatát, betét- hitel- és szerződésállományait a Takarékbank Zrt. vette át. Azt remélik, hogy 2023-ra mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben 10 százalékos piaci részesedés és évi 30 milliárd forint körüli adózott eredményt érnek el.   
Szerző

331,16 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.06. 08:51

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Kedd estéhez képest minimálisan emelkedett a forint jegyzése a főbb devizákhoz viszonyítva szerda reggel.
Fél hét körül az euró 331,16 forintra gyengült a kedd esti 331,26 forintról.
A svájci frank árfolyama 301,32 forintról 301,17 forintra, a dolláré pedig 299,22 forintról 299,10 forintra süllyedt.
Az euró árfolyama nem változott érdemben a dollárral szemben, kedd este 1,1070 dollárt, szerda reggel 1,1071 dollárt ér.
Szerző

Birodalmi gazdaság épül Magyarországon extra kedvezményekkel, rájuk szabott jogszabályokkal

Publikálás dátuma
2019.11.06. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A liberális közgazdászok szerint a hazai gazdasági rendszer javíthatatlan. A piac torz, hagyományos és kegyelti részekre bomlik.
Nem értékkövető, hanem értékfelhasználó a jelenlegi hazai gazdaság - idézte Király Júlia Magyar Bálint emlékezetes megállapítását a Republikon Intézet gazdasági konferenciáján. Az MNB korábbi alelnöke a miniszterelnök sportszeretetére és gazdasági jövőképére utalva úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor mindig csak az aznapi meccset akarja megnyerni, hosszabb távon nem gondolkodik. S mindezt úgy teszi, hogy a fékek és ellensúlyok kiiktatásával a gazdaság ésszerű működését is korlátozza. Például azáltal, hogy gyakorlatilag felszámolta az érdekegyeztetés korábbi intézményeit, a versenyjog betartásától az általa kedvezményezett szereplők nyugodtan eltekinthetnek, az Állami Számvevőszék működését gyakran a politika szolgálatába állítja, vagy a Költségvetési Tanács szerepét jelképessé tette. A közgazdászprofesszor egykori munkahelyének mostani tevékenységéről is kemény kritikát mondott amikor károsnak ítélte meg, hogy a jegybank a gazdaságpolitika megfellebbezhetetlen centrumává vált, olyasmivel foglalkozik, mint a versenyképesség alakulása, holott ebben döntéshozatali jogköre nincs.     Azt is tényként állapította meg Király Júlia. hogy a mai magyarországi piac két jól elkülöníthető részre bomlik: a jogszabálykövető gazdaság és a "birodalmi". Az utóbbi extra kedvezményeket élvez, a jogszabályokat rájuk szabják. Ugyanakkor megjegyezte: a demokratikusan működő gazdaságokban is előfordul, hogy az aktuális politikai kurzus a hozzá közelálló gazdasági szereplőket részesíti előnyben az állami megrendeléseknél. Király Júlia szerint a jelenlegi rendszer megjavíthatatlan, azt le kell bontani. Közismert tény, hogy a mai magyar gazdaság növekedési mutatói nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek, de valamennyi elemző a jövő évre, majd 2021-re is lassulást jelez előre. A bővülésben oroszlánrésze van annak a jelenlegi hétéves uniós gazdasági ciklusban hazánk számára megítélt 10 ezer milliárd forintnak. Palócz Éva számításai azt mutatják, hogy ez az éves GDP-nek mintegy 3,0-3,5 százaléka. A mostani gyakorlat szerint ezt a hatalmas összeget a kormány osztja szét, de a Kopint-Tárki vezérigazgatója megítélése szerint részrehajló módon, amelynek piactorzító hatása van, amely elsősorban a szolgáltatásokat érinti. A kutató azt természetesnek tartja, hogy a pénzek elosztása közbeszerzési eljárások útján történik. Az viszont már kevésbé támogatható, hogy a teljes közbeszerzési paletta áttekinthetetlen, jó esetben csak egyes projektekre van rálátás. Erről Nagy Zoltánnak, a versenyhivatal egykori elnökének az volt a véleménye, hogy ma már a közbeszerzés helyettesíti a piacot. Ugyanakkor a gazdaságban számos torzulás érzékelhető. Ha csak a tankönyvkiadás monopóliumára gondolunk, ennek révén egy jelentős szellemi kapacitást tettek tönkre. A rezsicsökkentés eredménye az lett, hogy az alacsonyabb földgázárakat nem követte a lakossági ár. Ehhez hasonlatos a taxitarifák rögzítése, amely szintén kizárja az árcsökkentést. Mindkét esetben a díjak maximálása lett volna célszerű. A közgazdászok sem kerülhetik meg, hogy egy esetleges gazdasági világválság eshetőségéről szót ejtsenek. Csaba László akadémikus, egyetemi tanár a CEU hétfő esti rendezvényén emlékeztetett arra, hogy a gazdaságra jellemző, hogy időről-időre nagy kilengések vannak, de a rendszer maga nem esik szét. Problémásabb, hogy a kilengések egyre inkább növekednek: ma már jelentős tőkét kell megmozgatni ahhoz, hogy nyereséget lehessen elérni. A pénzügyi rendszer pedig olyan, mint az emberi test: mindig akkor jövünk rá, hogy baj van, amikor már betegek vagyunk - mondta Csaba László. A világ nagy tőzsdeindexei még rendkívül jól állnak, de most kell beszélni a felkészülésről, amíg nem jött el a visszaesés, amely szerinte hosszú lesz. Viszont a gazdaságpolitikusok 1929 óta rájöttek arra, hogy nem szabad magára hagyni a gazdaságot: le kell szállítani a kamatokat és a költségvetési politikával élénkíteni a keresletet, amikor válság van, és abban is nagyobb az egyetértés most, hogy az egyes államoknak összehangoltan kell fellépniük. Ezzel szemben Palócz Éva ugyanitt kifejtette: csak egyes országokat érintő recesszióra számít, ami nem fordul általános válságba, bár a kedvezőtlen nemzetközi környezet (brexit, kereskedelmi háború) borúsabbá teheti a képet.

EY: A nagyválság elkerülhető

A világgazdaság további növekedésére számítanak a vállalatvezetők, de hosszabb távon aggasztó jeleket is látnak – állapítja meg a 45 országban több mint 2900 döntéshozó megkérdezésével összeállított EY Tőkebizalmi Felmérés. A közlemény szerint a válaszadók elmondták: a jelenleg kedvező üzleti környezet a cégek felvásárlási kedvét is ösztönzi, a vezetők ráadásul a képzett szakemberek hiányát is elsősorban a feltörekvő cégek beolvasztásával oldanák meg – így új technológiák mellett tehetséges munkatársakat is integrálni tudnak a szervezetbe. Az elmúlt hónapokban tapasztalt nemzetközi politikai feszültség ellenére a döntéshozók több mint fele rövid és középtávon is a világgazdaság bővülésével számol, és valószínűtlennek tartják, hogy a közeljövőben bekövetkezik egy 2008-ashoz hasonló erejű válság. A cégvezetők 46 százaléka ugyanakkor arra készül, hogy legkésőbb 2022-ig visszaesik a gazdasági növekedés.

Szerző
Frissítve: 2019.11.06. 08:14