Új főszerkesztő a Népszava élén

Publikálás dátuma
2019.11.06. 15:48

Fotó: Népszava
2019. november 6.-tól - a korábbi főszerkesztő-helyettes - Nagy György irányítja főszerkesztőként a Népszavát.
A napilapot 2017 májusa óta vezető Horváth Gábor a jövőben is fontos feladatot lát el a lapnál, a külpolitikai rovat vezetését veszi át. Horváth Gábor 2017 tavaszán nehéz helyzetben vállalta el a szerkesztőség irányítását, és sikerrel stabilizálta azt. A legutóbbi tulajdonosváltás után most visszatér eredeti hivatásához, a külpolitikai újságíráshoz - jelentette be Mátray Mihály, a kiadó ügyvezetője. A majd' 150 éves napilap életében újabb fejezet kezdődik, a tulajdonos azt szeretné, ha a Népszava tovább növelné piaci részesedését – a nyomtatott újságok és az online portálok között egyaránt.
Szerző
Témák
Népszava
Frissítve: 2019.11.06. 15:58

Előléptették Ujhelyi Istvánt

Publikálás dátuma
2019.11.06. 14:52

Fotó: Genevieve Engel / Európai Parlament
Első alelnökké választották a szocialista politikust az Európai Parlament turisztikai bizottságában; Ujhelyi a negyedik helyről lépegetett idáig.
 Az Európai Parlament (EP) közlekedési és turisztikai bizottságának (TRAN) első alelnökévé választották Ujhelyi István szocialista EP-képviselőt, ezzel előléptetve a júliusban megszavazott harmadik alelnöki pozícióból - közölte a képviselő irodája az MTI-vel szerdán.
Az  MSZP politikusának kinevezését mindegyik EP-frakció egyhangúlag támogatta. Ujhelyi István az EP elmúlt öt éves ciklusában is a szakbizottság egyik alelnöki tisztségét látta el. Míg az előző ciklusban negyedik, a júliusi szavazáson a harmadik alelnöki posztot kapta meg. Az első alelnök helyettesíti a szakbizottság elnökét az EP-bizottsági üléseken, minden hivatalos eseményen, illetve képviseli a szakbizottságot az elnök akadáályoztatása esetén.      A TRAN bizottság vezetői tisztségeinek újraosztására azért volt szükség, mert a korábbi első alelnök lemondott a pozíciójáról, hogy a szociáldemokrata frakció szakkoordinátori feladatait láthassa el a jövőben.      Az Európai Parlament szakbizottságai Ujhelyi István mellett három magyar képviselőt választottak alelnökké július közepén tartott alakuló ülésükön.     Deutsch Tamás fideszes képviselő a költségvetés-ellenőrző bizottság (CONT) negyedik alelnöke lett, Gál Kinga fideszes képviselőt a biztonság- és védelempolitikáért felelős szakbizottság (SEDE) második alelnökének választották, Winkler Gyulát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselőjét pedig a nemzetközi kereskedelemért (INTA) felelős szakbizottság második alelnökének választották.      A képviselők több szakbizottság esetében is őszre halasztották az alelnökökről szóló szavazást, így mások mellett Hidvéghi Balázs (állampolgári jogi, belügyi bizottság, LIBE) fideszes EP-képviselő alelnöki jelöléséről is. Trócsányi László fideszes EP-képviselő uniós biztosjelöltsége miatt korábban visszalépett az EP alkotmányügyi bizottságának (AFCO) alelnöki jelöltségétől.      Az Európai Néppárt frakciója a közeljövőben új fideszes jelöltet állít az alkotmányügyi bizottság alelnöki pozíciójára, és ezt követően kerülhet sor a szakbizottsági szavazásra az alelnöki tisztségről. Egy parlamenti szakbizottságnak jellemzően négy alelnöke van. A szabályzat szerint az egyes bizottságok elnökségének a parlamenti erőviszonyokat kell tükröznie.  
Szerző

Pert vesztettek Pintérék, ki kell adniuk a lakcím-nyilvántartási adatokat

Publikálás dátuma
2019.11.06. 14:20
Pintér Sándor belügyminiszter. Tárcája elbukta az adatigénylési pert
Fotó: Népszava
Így az is kiderülhet, hogy voltak-e tömeges lakcímbejelentések az országgyűlési választás előtt - és ha igen, hol.
Ki kell adnia a Belügyminisztériumnak (BM) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) által igényelt lakcím-nyilvántartási adatokat, miután a TASZ pert nyert a BM ellen. Így kiderülhet, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a tavalyi országgyűlési választás előtt – tudatta a Political Capital.
A 2018-as választás előtt felmerült annak gyanúja, hogy külhoni magyar állampolgárok fiktív magyarországi lakcímet létesítettek azért, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni képviselőre is szavazhassanak. A sajtó néhány konkrét esetet is feltárt,  de a visszaélések nagyságrendjét egyelőre csak találgatni lehet. A TASZ és a PC már a választás előtt a lakcímnyilvántartásért felelős BM-hez fordult, hogy adjon számot a választást megelőző két évben létesített lakcímek számáról településenként. A tárca megtagadta a válaszadást, ezért a TASZ Választási Jogi Programjának vezetője, Mráz Attila pert indított a közérdekű adatok megismeréséért.
A BM 2019. márciusban első fokon már elveszítette a pert, a Fővárosi Ítélőtábla pedig másodfokon is a TASZ-nak és a PC-nek adott igazat. Így 
a minisztériumnak egy jól kezelhető Excel-táblázatba rendezve kell közölnie azt, hogy melyik hónapban és mely településen hány 17 éves vagy idősebb magyar állampolgár létesített lakcímet 2016. január 5. és 2018. április 5. között. Azt is fel kell tüntetnie a tárcának, hogy közülük hánynak nem volt korábban magyarországi lakcíme.

A BM az elsőfokú döntés elleni fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a kért adatok kiadása aránytalan munkateherrel járna, de ezt nem támasztotta alá konkrétumokkal, így az ítélet átvételétől számított 15 napon belül teljesítenie kell az adatigénylést. A választók így megtudhatják, hogy a lakcímlétesítéses választási csalásoknak volt-e szerepe az országgyűlési választások eredményének alakulásában.   A TASZ arra számít, hogy ha ezek az adatok a jövőben bármikor kikérhetőek, az segítheti a büntetőeljárások elindítását. Jelenleg főleg a kisebb településeken történt visszaélések miatt zajlanak jogi eljárások, amelyek során kiderülhet, hogy kik a felelősek a beköltöztetésekért. A mostani bírósági döntés nyilvánvalóvá teszi, hogy a lakcímlétesítéshez kapcsolódó adatokat bárki szabadon megismerheti. A jövőben már egy ilyen adatigénylés is elegendő lehet a nyomozás megindításához. 
Szerző