Gyenge lábakon nő nagyra a magánegészségügy

Publikálás dátuma
2019.11.06. 19:57
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az orvosi bérek gyors növekedése nemcsak az állami szférában okoz gondot, a magánegészségügyet is nehéz helyzetbe hozza.
Egyre több a befektetés, a forgalom is dinamikusan nő, de nem látszik, hogyan lesz ebből stabilan finanszírozható üzlet – szólt a Portfólió Private Health konferenciájának előadóinak diagnózisa a magánegészségügyről. A zsebből fizetőképes kereslet korlátozott, hiányozhat a biztosítóktól érkező nagyobb tömegű árbevétel, és kockázatot jelent a költségek megugrása is, elsősorban az orvosbérek nagyon gyors emelkedése miatt. A romániai befektető, a MedLife tulajdonosa a rendezvényen jelentette be, hogy Magyarországon a Rózsakert Klinika társtulajdonlása mellett egy második ellátóhely megnyitását tervezi, valamint a laborszolgáltatások területén is keresik az üzleti lehetőségeket, de a környező országokban is felvásárlásokba kezdett. A piac erőteljes növekedését Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont Kft. (BEK) alapító tulajdonosa is megerősítette, mint mondta: egy év alatt 30-35 százalékos volt a magánegészségügyi vállalkozások növekedése. Az elmúlt két évben saját intézményének az árbevétele megduplázódott, idén már várhatóan meghaladják a 10 milliárd forintot. Jövőre újabb, a Váczi úton most megnyitott szakrendelőhöz hasonló komplexummal bővítik az ellátást, valamint megkezdik egy új kórház építését is. Hozzátette: remélem, hogy úgy alakul a szektor jövője, hogy a magánegészségügyi biztosítás több támogatást kap majd a kormányzati oldalról – arra utalva, hogy a szektor finanszírozása azért nincs teljesen rendben. Szerinte a piac kockázatainak része a kormányzati politika is, ám, mint azt mondta: erről nem érdemes többet beszélni. A szektor régóta vár a köz és a magánellátás kapcsolatának szabályozására. A szakember a piaci kockázatok között említette még a szakemberhiányt és az orvosbéreket is. Az utóbbival kapcsolatban Lantos Csaba befektető, a Róbert Klinika egykori tulajdonosa úgy fogalmazott: az egészségügyben a legfőbb és a legszűkösebb erőforrás az orvos, és ez erősen megdrágult. Beszélt arról is, hogy három éve azért eladta a Róbert Magánkórházat, mert a személyzeti költségek jobban növekedtek, mint az árbevétel, pedig az is kiugró volt. Hozzátette: erős verseny van a piacon, és nemcsak a magánszolgáltatók között, hanem az állami és a magán intézmények között is. A piac stabilizálódásához nélkülözhetetlen lenne a kiszámítható finanszírozás. Csakhogy a zsebből fizetőképes kereslet korlátozott, hiányozik a biztosítóktól érkező nagyobb tömegű árbevétel. Szükség volna az állami és a magánegészségügy közötti átjárásra – vélekedett Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetsége elnöke, az Uzsoki Kórház főigazgatója. Szerinte erre azért is nagy szükség van, mert a beteg sokszor falba ütközik, mert a magánellátás nem képes bonyolult, súlyos betegségek ellátására, ezért a páciensnek az ilyen beavatkozásokra vissza kell mennie az állami ellátókhoz. Megoldás lehetne, ha a biztosított ott tudná elkölteni a járulékait, ahol szeretné vagy akár lehetne egy állami alapú kiegészítő biztosítást is. 
Szerző

Handó után az OBT is legitimmé vált?

Publikálás dátuma
2019.11.06. 19:45

Fotó: Népszava
Varga Judit igazságügy miniszter és Répássy Árpád az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese is részt vett az Országos Bírói Tanács szerdai ülésén. Az OBT honlapjára felkerült összefoglaló szerint Varga Judit bemutatkozott a tanácsnak, illetve bemutatta az igazságügyi és az európai politikai célkitűzéseit. A miniszter jelezte, szükséges a bírói fizetéseknek a magasabb ügyészi illetményekhez való "kiegyenlítése". Répássy Árpád, az OBH szeptemberben kinevezett elnökhelyettese közölte, azzal a céllal ment el az ülésre, hogy párbeszédet kezdeményezzen az OBT-vel. Mint ismert, az OBH tavaly május óta nem képviseltette magát a tanács ülésein, a hétfőn alkotmánybíróvá választott Handó Tünde OBH-elnök pedig illegitimnek tartotta a testületet. Ezért is meglepő Répássy részvétele, akit sokan Handó utódának tartanak. Az OBH elnökhelyettese ugyanakkor utalt az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárásra (amely az OBT legitimitásáról dönthet), Handó Tündének az OBT érintő törvénymódosítási javaslatára, valamint az OBT-póttagok választásának törvényességét vizsgáló bizottság felállítására, amelynek ő az elnöke. Ez utóbbi már csak azért is különös, mert a tavaly őszi póttagválasztó bírói elektori gyűlésen Répássy az elsők között lépett vissza a jelöltségtől, meghekkelve és eredménytelenné téve ezzel a póttagok megválasztását. 
Szerző
Témák
OBT

Gulyás Gergely elnézést kért, amiért Greta Thunberget beteg kisgyereknek nevezte

Publikálás dátuma
2019.11.06. 18:14

Fotó: DON MACKINNON / AFP
És legalább új autizmus-stratégia születhet az ügyből kifolyólag.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) kezdeményezésére kedden hivatalában fogadta a szervezet vezető képviselőit. A találkozón Kővári Edit elnök és Csonka Gábor alelnök mellett Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott is részt vett. Az AOSZ vezetői ismertették az autizmusban érintett családok mindennapi élete során felmerülő nehézségeket, az Asperger-szindróma sajátosságait.
Gulyás Gergely jelezte, hogy egy korábbi Kormányinfón tett kijelentésével senkit sem szeretett volna megbántani, ezért elnézést kért. Mint ismert, a miniszter Greta Thunberget kihasznált, beteg kisgyereknek nevezte. A Miniszterelnökséget vezető miniszter és az AOSZ vezetői egyetértettek abban, hogy kormányzati, szakmai és érdekvédelmi együttműködésre van szükség az autizmussal érintett közösség érdekében. A 2008-ban elfogadott Országos Autizmus Stratégiából az elmúlt években sok minden megvalósult, többek között mentorszülő modellprogram jött létre és intézményi tanácsadó-hálózat is alakult. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a létező szolgáltatások kapacitását meghaladó mértékben növekedett az autizmus-specifikus ellátások iránti igény. Ez indokolja, hogy a kormány és az érdekvédelmi szervezet közösen dolgozzon ki új autizmus-stratégiát, amelyben naprakészen megjelenhetnek az érintett családok igényei és az ellátások fejlesztésének iránya.
Szerző