Gyenge lábakon nő nagyra a magánegészségügy

Az orvosi bérek gyors növekedése nemcsak az állami szférában okoz gondot, a magánegészségügyet is nehéz helyzetbe hozza.

Egyre több a befektetés, a forgalom is dinamikusan nő, de nem látszik, hogyan lesz ebből stabilan finanszírozható üzlet – szólt a Portfólió Private Health konferenciájának előadóinak diagnózisa a magánegészségügyről. A zsebből fizetőképes kereslet korlátozott, hiányozhat a biztosítóktól érkező nagyobb tömegű árbevétel, és kockázatot jelent a költségek megugrása is, elsősorban az orvosbérek nagyon gyors emelkedése miatt.

A romániai befektető, a MedLife tulajdonosa a rendezvényen jelentette be, hogy Magyarországon a Rózsakert Klinika társtulajdonlása mellett egy második ellátóhely megnyitását tervezi, valamint a laborszolgáltatások területén is keresik az üzleti lehetőségeket, de a környező országokban is felvásárlásokba kezdett.

A piac erőteljes növekedését Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont Kft. (BEK) alapító tulajdonosa is megerősítette, mint mondta: egy év alatt 30-35 százalékos volt a magánegészségügyi vállalkozások növekedése. Az elmúlt két évben saját intézményének az árbevétele megduplázódott, idén már várhatóan meghaladják a 10 milliárd forintot. Jövőre újabb, a Váczi úton most megnyitott szakrendelőhöz hasonló komplexummal bővítik az ellátást, valamint megkezdik egy új kórház építését is. Hozzátette: remélem, hogy úgy alakul a szektor jövője, hogy a magánegészségügyi biztosítás több támogatást kap majd a kormányzati oldalról – arra utalva, hogy a szektor finanszírozása azért nincs teljesen rendben. Szerinte a piac kockázatainak része a kormányzati politika is, ám, mint azt mondta: erről nem érdemes többet beszélni. A szektor régóta vár a köz és a magánellátás kapcsolatának szabályozására. A szakember a piaci kockázatok között említette még a szakemberhiányt és az orvosbéreket is. Az utóbbival kapcsolatban

Lantos Csaba befektető, a Róbert Klinika egykori tulajdonosa úgy fogalmazott: az egészségügyben a legfőbb és a legszűkösebb erőforrás az orvos, és ez erősen megdrágult. Beszélt arról is, hogy három éve azért eladta a Róbert Magánkórházat, mert a személyzeti költségek jobban növekedtek, mint az árbevétel, pedig az is kiugró volt. Hozzátette: erős verseny van a piacon, és nemcsak a magánszolgáltatók között, hanem az állami és a magán intézmények között is.

A piac stabilizálódásához nélkülözhetetlen lenne a kiszámítható finanszírozás. Csakhogy a zsebből fizetőképes kereslet korlátozott, hiányozik a biztosítóktól érkező nagyobb tömegű árbevétel.

Szükség volna az állami és a magánegészségügy közötti átjárásra – vélekedett Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetsége elnöke, az Uzsoki Kórház főigazgatója. Szerinte erre azért is nagy szükség van, mert a beteg sokszor falba ütközik, mert a magánellátás nem képes bonyolult, súlyos betegségek ellátására, ezért a páciensnek az ilyen beavatkozásokra vissza kell mennie az állami ellátókhoz. Megoldás lehetne, ha a biztosított ott tudná elkölteni a járulékait, ahol szeretné vagy akár lehetne egy állami alapú kiegészítő biztosítást is.