Róma humanitárius folyosók felállítását kezdeményezi Líbiából

Publikálás dátuma
2019.11.07. 08:58
Illusztráció
Fotó: MARCOS MORENO / AFP
A rettenetes hírű líbiai táborokat nemzetközi szervezetek vennék át, a menedékkérelmek elbírálása még a tengeren túl megtörténne a migrációs szerződés módosítása nyomán.
Líbia belegyezett az Olaszországgal kötött kétoldalú migrációs szerződés módosításába - jelentette be Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter szerdán parlamenti beszédében. A líbiai menekülttáborok részleges bezárását, valamint Líbia és Európa között humanitárius folyosók működtetését javasolta az olasz kormány Tripolinak, amely készen áll az erről szóló megállapodásra - mondta a tárcavezető.
Annak a megállapodásnak a módosításáról van szó, amelyet a balközép Gentiloni-kormány 2017 februárjában kötött a nemzetközileg elismert, Tripoliban székelő líbiai egységkormánnyal a Földközi-tengeren keresztül Európába irányuló migrációs hullám feltartóztatásának céljából. A jelenlegi római kormány szombaton jelentette be, hogy egyeztetést kezdeményezett Líbia kormányával a nyolc pontos megállapodás felülvizsgálására. Erre februárig kétoldalú tárgyalásokon kerülhet sor. Olaszország fenntartja a megállapodást, amelynek segítségével az olasz belügyminiszter szerint az utóbbi három év alatt 97 százalékkal csökkent az indulások aránya, és csökkent a veszélyes földközi-tengeri átkelés áldozatainak száma is. De ezzel egy időben
Róma a megállapodást "humanitárius operatív tervvé" akarja átalakítani.

Az olasz fél négy ponton kívánja módosítani a megállapodást: a líbiai menekülttáborokban uralkodó körülmények javítását szorgalmazza, valamint ezeknek a "központoknak" a fokozatos bezárását. A líbiai táborokban menekültek beszámolói szerint rendszeresek a bántalmazások, kínzások, olykor pedig egyenesen rabszolgának és prostituáltnak adják el a hatóság emberei a fogvatartott embereket. 1300 beszámoló alapján az ENSZ egy jelentése tavaly úgy fogalmazott: a menekültek "elképzelhetetlen terrornak" vannak kitéve attól a pillanattól, hogy átlépik Líbia határát. Az olasz javaslat szerint Líbiában a táborok működtetését a nemzetközi migrációs és segélyszervezetek vennék át. Ezekben a táborokban történne a menekültstátuszra jogosultak és az ettől elesők megkülönböztetése, utóbbiak visszaszállításával hazájukba. Luciana Lamorgese adatai szerint 2016 és 2019 között Líbiából csupán 45 ezer embert toloncoltak vissza országába.
Róma ezen kívül humanitárius folyosók felállítását kezdeményezi Líbiából az Európai Unió országai irányába a menedékkérelemre jogosultak biztonságos áthelyezése érdekében. Ez már csak azért is fontos - a menedékkérelmek tengerentúli elbírálásával együtt -, mivel csak 2019 szeptemberéig már több mint 1000 menekült vesztette életét, miközben megpróbált átkelni a Földközi-tengeren. Mint az ENSZ adatai nyomán a Reuters írja, 2014 óta több mint 18 ezren haltak meg a tengeren.
Olaszország a dél-líbiai határok ellenőrzésének további erősítését kéri, mivel itt lép át Líbiába az afrikai kontinens középső részéből érkezők többsége.
Végül az olasz kormány "szolidaritási hidat" építene ki Líbiával, ami azt jelenti, hogy továbbra is segíti az országot vízi járművekkel, mentőautókkal, kórházi és iskolai eszközökkel, gyógyszerekkel.
A belügyminiszter bejelentését fenntartásokkal fogadták a baloldali kormánypártok. Matteo Orfini, a Demokrata Párt (PD) képviselője emlékeztetett, a líbiai kormányt nem lehet "megbízhatónak" tartani, és az észak-afrikai menekültközpontok leginkább "lágerek". Erasmo Palazzotto, a baloldali Szabadok és Egyenlők (LeU) képviselője a líbiai táborok azonnali bezárását követelte. Nicola Molteni, a kormányból kibukott, szélsőjobboldali Liga politikusa azt hangoztatta, hogy Líbiát nem szidni kell, hanem köszönetet mondani, hogy feltartóztatja a "migránsáradatot".
Líbiai kormányforrások szerint az országban mintegy 15 ezren vannak a részben most is nemzetközileg ellenőrzött táborokban, további több mint fél millióra teszik a börtönként működő táborokban levőket, akikhez a segélyszervezetek nem tudnak eljutni.

Orbán után Trumpnál vizitál Erdogan

Publikálás dátuma
2019.11.07. 08:30
Trump és Erdogan találkozója 2017-ben
Fotó: SAUL LOEB / AFP
A két elnöknek már csak azért is lesz mit megbeszélnie, mert a török fél NATO-tag létére nemrég alaposan bevásárolt orosz rakétákból.
Donald Trump telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, és megállapodtak abban, hogy a török elnök november 13-án Washingtonba látogat - szúrta ki az amerikai elnök erről beszámoló Twitter-posztját a 444.hu. Trump azt írta, hogy a "nagyon jó" telefonbeszélgetésben szó volt a terrorizmusról, valamint a szíriai helyzetről is.
Korábban Trump tette lehetővé Erdogannak, hogy - miután kivonta a térségből az amerikai csapatokat - a török elnök lerohanhassa a "béke forrása" nevű offenzíva során az Iszlám Állam ellen harcoló, észak-szíriai kurdokat. A lépés azonban komoly felháborodást váltott ki az Egyesült Államokban, még republikánus körökben is. Végül az tette még fagyosabbá a kialakult török-amerikai viszonyt, amikor az amerikai képviselőház elsöprő többséggel elismerte az örmény népirtás megtörténtét. Mint az arabnews.com emlékeztet, emiatt azzal is fenyegetett Erdogan, hogy lemondja látogatását. De a két elnöknek már csak azért is lesz mit megbeszélnie, mert a török fél NATO-tag létére nemrég alaposan bevásárolt egy orosz rakétavédelmi rendszerből. Mike Pence amerikai alelnök szerint Ankarának választania kell az Sz-400-asok és a NATO között.
Szerző

Tusk inkább Orbánra összpontosítana

Publikálás dátuma
2019.11.07. 07:53

Fotó: Anadolu Agency
Ha tényleg az Európai Tanács jelenlegi elnöke lesz a befutó a konzervatívok zágrábi kongresszusán, akkor rá hárul a kényes feladat, hogy mi legyen a Fidesszel.
A Guardian azt jósolja: Donald Tusk, az Európai Tanács jelenlegi elnöke, volt lengyel kormányfő az Európai Néppárt (EPP) élén alighanem összecsapna majd Orbán Viktorral. Ha tényleg ő lesz a befutó a konzervatívok zágrábi kongresszusán, akkor rá hárul a kényes feladat, hogy mi legyen a Fidesszel, amely jelenleg nem gyakorolhatja jogait a Néppártban a bíróságok, a civil szervezetek és a szabad sajtó korlátozása miatt. Egyébiránt a pártcsaládon belül egyre nagyobb mormogás, mivel nincs döntés arról, merre haladjanak a jövőben az európai kereszténydemokraták. Mint írják, Tusk egyik legnehezebb teendője az lesz új tisztségében, hogy döntsön a Bölcsek tanácsának jelentéséről a magyar jogállam ügyében. Egy finn EP-képviselő, aki tavasszal kezdeményezte a magyar párt tagságának felfüggesztését, most úgy nyilatkozott, nem jó az, hogy változatlanul napirenden van a kényes magyar kérdés. Petri Sarvamaa szerint az év végéig egyértelműen dűlőre kell jutni az ügyben, mert ha az átnyúlik 2020-ra, akkor megint kikezdi a pártcsalád hitelét. Tusk az Európai Tanács élén sosem rejtette el aggályait a magyar és a lengyel demokrácia ügyében. Így volt ez akkor is, amikor az Orbán-kormány kipaterolta a CEU-t az országból. Ám a magyar vezetés határozottan visszautasítja, hogy lerombolná a jogállami normákat, tagadja az antiszemitizmus vádját is. Más magas rangú néppárti személyiségek éveken át szajkózták, hogy Orbánt, a jobboldal „neveletlen gyermekét” nem szabad kitenni, hanem a saját berkeken belül kell változásokra ösztönözni, mert különben csak nő az euroszkeptikusok száma – teszi hozzá a Guardian.
Az FT ugyancsak arról ír: úgy néz ki, hogy az Európai Tanács távozó elnöke mégsem tér vissza a lengyel politikába, hanem inkább Orbán Viktorra összpontosít. Tusk bejelentette, hogy jövő tavasszal nem pályázik országa államfői tisztségére, mert az ellenzéknek ugyan jók az esélyei, ám olyan jelöltre van szükség, akit nem terhelnek kemény döntések. Azaz olyan lépések, amiket ő annak idején miniszterelnökként kényszerült megtenni. A politikust másfél hét múlva várhatóan kinevezik az Európai Néppárt élére. Első feladata valószínűleg az lesz, hogy foglalkozzon a Fidesszel, amelynek tagságát felfüggesztették a pártcsaládban – olvasható az FT cikkében.
Szerző