Mégis bevezetnék a nulladik évfolyamot az általános iskolákban

Publikálás dátuma
2019.11.08. 06:00

Fotó: Shutterstock
Korábban úgy tűnt, a kormány elvetette az ötletet, mégis bekerülhetnek az új Nemzeti alaptantervbe az óvoda-iskola átmeneteként szolgáló felkészítő osztályok.
A korábbi hírekkel ellentétben a kormány nem mondott le a kilenc osztályos általános iskola tervéről, a készülő új Nemzeti alaptantervben (Nat) mégis helyet kap a „nulladik” évfolyamokról szóló rész – értesült lapunk. Ezek olyan felkészítő osztályok lesznek, amelyeket az óvoda és az általános iskola közé illesztenek be, és elsősorban azok a gyerekek kerülnek ide, akik még nem elég érettek ahhoz, hogy első osztályba lépjenek. Úgy tudjuk, a nulladik évfolyam bevezetéséről a november 5-7. között megtartott hajdúszoboszlói Országos Közoktatási Szakértői Konferencián is szó esett. A közoktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem erősítette meg, de nem is cáfolta a híreket. Lapunk megkeresésére azt írták: amíg az új Nat előkészítés alatt van és nincs róla döntés, addig a tartalmáról nem tudnak tájékoztatást adni. Lapunk két hete számolt be arról, hogy a Natban külön fejezetet kapnak majd az óvodák, egész pontosan az óvoda-iskola átmenet – az Emmi ezt sem cáfolta.

A felkészítő évfolyamokról az új alaptanterv első, tavaly nyár végén megjelent verziójában is olvasni lehetett: e szerint a nulladik osztály nem lett volna kötelező, a szülőkre bízták volna a döntést, gyermeküknek szüksége van-e arra, hogy egy teljes tanéven keresztül még erősítsék az általános iskola megkezdéséhez szükséges készségeit. Majd mintegy két hónappal a NAT-tervezet megjelenése után az Emmi levélben közölte a Civil Közoktatási Platformmal (CKP): a szakmai szervezet által „teljes mértékben elfogadhatatlannak tartott” félkészítő évfolyam terve kikerült a dokumentumból. A CKP szerint a nulladik évfolyam abban a formában, ahogy a kormány bevezetné, a szegregáció melegágya lehet, és megbélyegezné az oda kerülőket. A Pedagógusok Szakszervezete azt kifogásolta, nem látszik az intézkedés pénzügyi fedezete, nem tudni, kiknek kellene foglalkozniuk a gyerekekkel (az adott általános iskola tanárinak, óvodapedagógusoknak vagy más szakembereknek), őket hogyan és mennyi idő alatt fogják felkészíteni az új feladatra. Nem készült felmérés arról, lesz-e elég tanterem a „nulladikosok” fogadásához. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület pedig arra hívta fel a figyelmet, a gyerekeknek nem tenne jót, ha a megszokott környezetükből, vagyis az óvodából kiszakítva próbálnák meg őket felkészíteni az iskolára. Az intézkedés ráadásul az óvodák, óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi, hiszen a plusz egyéves óvodai fejlesztés lehetősége eddig is adott volt azoknak a gyerekeknek, akikről a szülők és az óvodapedagógusok közösen úgy döntöttek, még nem iskolaérettek. A mögött, hogy az oktatásirányítás mégis bevezetné a felkészítő évfolyamokat, a köznevelési törvény idei módosítása állhat: annak a kisgyermeknek, aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, már kötelezően iskolába kell mennie. Az iskolaérettség megállapításának protokollja is változott: a szülők és az óvoda helyett az állam dönt a gyerekek sorsáról, az Oktatási Hivatalnak (OH) kell halasztási kérelmet küldeni. Ha az OH úgy dönt, jogos a kérelem, és a fentebb leírtak beigazolódnak, a gyerekek az óvoda helyett a nulladik osztályokban kaphatnak felkészítést.

Roham a szakszolgálatoknál

Teljes káosz alakult ki a pedagógiai szakszolgálatoknál az iskolaérettségi vizsgálatok eljárásrendjének megváltoztatása miatt. A jövőben az Oktatási Hivatalhoz kell kérelmet benyújtania annak a szülőnek, aki egy évig még visszatartaná hatéves gyermekét az iskolától, de az erről szóló végrehajtási rendeletet még nem tette közzé a kormány, ezért a pontos részletek sem ismertek. Az érintett családok közül sokan nem akarják megvárni, amíg életbe lép az új rendszer, ezért „dömpingszerű” előrehozott iskolaérettségi vizsgálatok kezdődtek több szakszolgálatnál. Fehér Tibor pszichológus lapunknak azt mondta: „rohamban” kell a vizsgálatokat elvégezniük, ezért szinte minden más tevékenységüket – például pszichoterápiákat – fel kellett függeszteniük. Fehér Tibor és kollégája, Magyar Emma nemrég nyílt levélben kérték a kormány képviselőit, vessenek véget a bizonytalanságnak. A szakembereket hétfőn fogadta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, aki azt mondta: a kormányrendelet elkészült, de közlésére még egy hónapig várni kell.

Nem lesz kötelező nyelvvizsga

Eláll a kormány a felsőfokú felvételihez kötelező nyelvvizsgától – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Egy korábbi kormánydöntés értelmében 2020-tól csak középfokú nyelvvizsga birtokában lehetett volna egyetemre menni, ami ellen számos szakmai szervezet tiltakozott, mert több tízezer hallgatót zárt volna ki a felsőoktatásból.

Szerző
Frissítve: 2019.11.08. 09:02

Visszatáncolt Horváth Csaba, még nem szavaznak a zuglói parkolásról

Publikálás dátuma
2019.11.07. 22:03
Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A polgármester korábban szükségesnek, és szakmainak jónak tartotta a Kupper András cégével tervezett szerződést.
Egyelőre mégsem szavaz Zugló képviselő-testülete arról a parkolásról szóló előterjesztésről, ami alapján újabb négy évre kötne szerződést az önkormányzat a gyanús üzletekben érintett Kupper András cégével – tudta meg a 24.hu. A portál értesülését Horváth Csaba, a frissen megválasztott MSZP-s polgármester is megerősítette, aki eredetileg benyújtotta a szerződéskötésről szóló előterjesztést, és a kritikák ellenére is kitartott mellette – szükségesnek és szakmainak jónak nevezte azt. 
 A polgármester elmondta, csak arról szavaznak csütörtökön, hogy Zugló elsőként csatlakozzon-e az egységes fővárosi parkolási rendszerhez, illetve, hogy a parkoló automaták be legyenek-e kötve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerébe.
Mint mondta, a parkolási szerződésről egyelőre nem szavaznak, az ügyben lakossági konzultációt kezdeményez.

A Demokratikus Koalíció előre jelezte, hogy várhatóan nem fogja megszavazni a kezdeményezést, mert álláspontjuk szerint ebben a kérdésben csak a zuglói polgárok véleményének megismerése után szabad felelős és körültekintő döntést hozni. A lap szerint a tervezetet a Momentum se szavazta volna meg.
A parkolási szerződés miatt azért tört ki a botrány, mert a megállapodást egy olyan társasággal kötötték volna meg, amelyben résztulajdonos, a 80 ezer rendbeli csalás miatt elítélt Kupper András, a Centrum Kft. egykori tulajdonosa, a fővárosi parkolás megkerülhetetlen figurája.  Horváth Csaba zuglói polgármestersége nem indul zökkenőmentesen. Első kezdeményezése szintén nagy port vert fel, ugyanis az Átlátszó korábbi cikke szerint rögtön átláthatatlanabbá tette volna a XIV. került gazdálkodását. Horváth tagadta ezt, aztán hazugságokat emlegetve visszavonta a módosító javaslatot.
Szerző
Frissítve: 2019.11.07. 22:04

Orosz szurkolók törték át a rendőrsorfalat a Fradi-meccs előtt

Publikálás dátuma
2019.11.07. 21:44
Képünk illusztráció
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
150 vendég ultra indított rohamot, lovasrendőrök is kergették őket.
Miközben az Erdogan-látogatás miatt Budapest jókora részének közlekedése lebénult, a Ferencváros stadionjánál az FTC-CSZKA Moszkva Európa Liga-meccs miatt vannak lezárások, és a balhék sem maradtak el – írja a hvg.hu.
Egy, a meccsre tartó szemtanú azt mondta: nagyjából 150 orosz szurkoló a Nagyvárad térnél áttört a rendőrsorfalon. A lap helyszínen lévő munkatársa arról számolt be, hogy óriási a rendőri készültség, az oroszokat onnan próbálják beterelni a stadionba. Más azt látta, hogy a lovasrendőrök az autók között üldözték a szurkolókat.
Később a Hungária körút túloldalára terelték az oroszokat a lovasrendőrök, így tudták beengedni a magyarokat a stadionba. A police.hu beszámolója szerint „konfliktus alakult ki a hazai és az orosz szurkolók között, a Készenléti Rendőrség munkatársai  viszont azonnal közbeléptek és intézkedtek, garázdaság miatt több személyt állítottak elő. „Személyi sérülés nem történt. A környéken a rend helyreállt.”  
Szerző
Frissítve: 2019.11.07. 22:06