közoktatás;általános iskola;

2019-11-08 06:00:00

Mégis bevezetnék a nulladik évfolyamot az általános iskolákban

Korábban úgy tűnt, a kormány elvetette az ötletet, mégis bekerülhetnek az új Nemzeti alaptantervbe az óvoda-iskola átmeneteként szolgáló felkészítő osztályok.

A korábbi hírekkel ellentétben a kormány nem mondott le a kilenc osztályos általános iskola tervéről, a készülő új Nemzeti alaptantervben (Nat) mégis helyet kap a „nulladik” évfolyamokról szóló rész – értesült lapunk. Ezek olyan felkészítő osztályok lesznek, amelyeket az óvoda és az általános iskola közé illesztenek be, és elsősorban azok a gyerekek kerülnek ide, akik még nem elég érettek ahhoz, hogy első osztályba lépjenek. Úgy tudjuk, a nulladik évfolyam bevezetéséről a november 5-7. között megtartott hajdúszoboszlói Országos Közoktatási Szakértői Konferencián is szó esett.

A közoktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem erősítette meg, de nem is cáfolta a híreket. Lapunk megkeresésére azt írták: amíg az új Nat előkészítés alatt van és nincs róla döntés, addig a tartalmáról nem tudnak tájékoztatást adni. Lapunk két hete számolt be arról, hogy a Natban külön fejezetet kapnak majd az óvodák, egész pontosan az óvoda-iskola átmenet – az Emmi ezt sem cáfolta.

A felkészítő évfolyamokról az új alaptanterv első, tavaly nyár végén megjelent verziójában is olvasni lehetett: e szerint a nulladik osztály nem lett volna kötelező, a szülőkre bízták volna a döntést, gyermeküknek szüksége van-e arra, hogy egy teljes tanéven keresztül még erősítsék az általános iskola megkezdéséhez szükséges készségeit. Majd mintegy két hónappal a NAT-tervezet megjelenése után az Emmi levélben közölte a Civil Közoktatási Platformmal (CKP): a szakmai szervezet által „teljes mértékben elfogadhatatlannak tartott” félkészítő évfolyam terve kikerült a dokumentumból.

A CKP szerint a nulladik évfolyam abban a formában, ahogy a kormány bevezetné, a szegregáció melegágya lehet, és megbélyegezné az oda kerülőket. A Pedagógusok Szakszervezete azt kifogásolta, nem látszik az intézkedés pénzügyi fedezete, nem tudni, kiknek kellene foglalkozniuk a gyerekekkel (az adott általános iskola tanárinak, óvodapedagógusoknak vagy más szakembereknek), őket hogyan és mennyi idő alatt fogják felkészíteni az új feladatra. Nem készült felmérés arról, lesz-e elég tanterem a „nulladikosok” fogadásához.

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület pedig arra hívta fel a figyelmet, a gyerekeknek nem tenne jót, ha a megszokott környezetükből, vagyis az óvodából kiszakítva próbálnák meg őket felkészíteni az iskolára. Az intézkedés ráadásul az óvodák, óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi, hiszen a plusz egyéves óvodai fejlesztés lehetősége eddig is adott volt azoknak a gyerekeknek, akikről a szülők és az óvodapedagógusok közösen úgy döntöttek, még nem iskolaérettek.

A mögött, hogy az oktatásirányítás mégis bevezetné a felkészítő évfolyamokat, a köznevelési törvény idei módosítása állhat: annak a kisgyermeknek, aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, már kötelezően iskolába kell mennie. Az iskolaérettség megállapításának protokollja is változott: a szülők és az óvoda helyett az állam dönt a gyerekek sorsáról, az Oktatási Hivatalnak (OH) kell halasztási kérelmet küldeni. Ha az OH úgy dönt, jogos a kérelem, és a fentebb leírtak beigazolódnak, a gyerekek az óvoda helyett a nulladik osztályokban kaphatnak felkészítést.