Pécs nem alkudozik a Roszatommal

Publikálás dátuma
2019.11.09. 08:30
Illusztráció
Fotó: Népszava
Ellenzik a Pécs közelébe tervezett atomtemetőt a város ellenzéki irányítói, s ezért nem is gondolnak arra, hogy igénybe vegyék a Roszatom segítségét.
Csütörtökön befejeződött a Roszatom pécsi konferenciája, amin az orosz állami konszern által felkért előadók az atomenergia pozitív szerepéről igyekeztek meggyőzni az érdeklődőket. Az atomerőműveket építő óriáscég először tartott konferenciát Oroszországon kívül, s hogy ez így történt, abban Süli Jánosnak, a Paks II beruházásért felelős miniszternek volt meghatározó szerepe. A pécsi zöldek gyanakodva fogadták a rendezvényt. Ismert, hogy a Paksi erőmű kiégett fűtőelemeit a várossal szomszédos Boda község határában, a föld mélyén kialakított tárolóban szeretnék elhelyezni. Az állami beruházás okán számos támogatásban részesülő Boda lakói elfogadják ezt, a pécsiek viszont 15-20 éve egyre hangosabban ellenzik a 2060 után megvalósuló, ám már engedélyezés alatt álló atomtemető tervét. Az elmúlt években egy ausztrál cég arra tett előkészületeket, hogy újra uránt bányásszon a Mecsekben. Ez a terv is ellenállást vált ki Pécsen, hisz a korábbi uránkitermelés rákkeltő hatása sokak halálát okozta Baranyában. A Pécset tíz éven át irányító fideszes politikusok azonban nyíltan sosem mentek szembe a bodai atomtemető és az uránbánya újranyitásának terveivel. Az októberi választást megnyerő Mindenki Pécsért polgármestere, Péterffy Attila a programjában ellenezte, hogy az atomipar legyen a város jövője. A zöldek abból, hogy a Roszatom Pécsre jött, arra következtettek, hogy a város új vezetése üzletelni kezd az atomkonszernnel. Pécs gazdaságilag lejtőn van, s a zöldek attól tartanak, hogy a forintban számolva ezer milliárdokból gazdálkodó Roszatom a foglalkoztatást fellendítő és az önkormányzatnak bevételt hozó beruházásokkal „megveszi” a pécsi vezetőket. A konferencia után megkérdeztük Péterffy Attilát, hogy formálódik-e bármilyen üzleti kapcsolat a Roszatom és Pécs között. Péterffy elmondta, hogy a Roszatom valóban felajánlotta, hogy ha kell, akkor kész segítséget nyújtani a városnak, ám Pécs új vezetése nem kíván ezzel élni, és továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a város jövője semmiképp sem az atomenergia. A polgármester hozzátette: jogilag a városnak nincs beleszólása a bodai atomtemető sorsába, hisz nem számít ügyfélnek az engedélyezésnél, így, ha lenne is egy helyi népszavazás Pécsen az atomtemetőről, az eredmény a kormányt semmire nem kötelezné. Ennek ellenére a város minden módon megpróbál a kormányra nyomást gyakorolni, hogy az atomtemető ne épüljön meg Bodán, a várostól alig 10 kilométerre.
Témák
Pécs atomtemető

"Az élet nem pónifarm" - interjú Ungár Péterrel

Publikálás dátuma
2019.11.09. 08:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Elképzelhető, hogy szorosabb lesz az együttműködés a Párbeszéd, a Momentum és az LMP között – állítja Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője.
Sokat vesztett az LMP az uniós választáson, most ősszel sem szerepelt jól, és keveset is hallani a pártról, meg az elnökükről. Léteznek még?
Az viszonylag természetes, hogy a hozzánk hasonló zöld pártoknak vannak válságos időszakai. A német zöldek még a parlamentből is kiestek, de az osztrákoknál is voltak gondok. Mi szerintem már kezdünk kilábalni ebből. Magyarországon egyébként minden ellenzéki pártban létező dilemma, hogy a NER tizedik évében megtalálják az önálló identitás és a hatékony összellenzéki politika közötti egyensúlyt. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke azt mondta lapunknak, a legtöbb kérdésről ugyanazt gondolják az LMP-sekkel és a párbeszédesekkel, majd jelezte is, kérdéses, miért vannak egyáltalán különböző pártokban. Szerintem igenis sok dologról nem ugyanazt gondoljuk, de ez természetes, hiszen a Momentum mindenféle degradálás nélkül liberális párt, mi pedig zöldek vagyunk. A Párbeszéd pedig nem tudom milyen. Nekem sokszor van stílusbeli problémám is a Momentummal, de az kétségtelen, hogy sok közöttünk a hasonlóság, például a 2010 előtti világ megítélésében. Elképzelhetőnek tartja, hogy 2021. végén kiállnak és bejelentik, hogy a közös pártban politizálnak tovább? Elképzelhető, hogy szorosabb lesz az együttműködés a három párt között, csak ne tagadjuk le az ideológia különbségeket. Sokan ugyanakkor azon a véleményen vagyunk, hogy a mostani rendszerben ezek annyira nem számítanak. És hogy nézne ki az LMP számára ideális ellenzéki forgatókönyv? Annyi alázat van bennünk, hogy tudjuk: ezt a folyamatot nem mi fogjuk irányítani. Az mindenesetre biztosan fontos 2022-re nézve, hogy az önkormányzati választás elhozta az előválasztás intézményét a magyar politikába. Azt mondta korábban, hogy önre szüksége van az ellenzéknek. Miből gondolja? Ezt most is így gondolom. A Fideszben többféle politikus van. A keménymaghoz szól mondjuk Németh Szilárd, az úgynevezett emberarcú fideszes, míg például Gulyás Gergely a bizonytalanokat próbálja meggyőzni. Az ellenzéken belül pedig léteznek olyan politikusok, akiknek az a szerepe, hogy minél keményebben beolvassanak a kormánynak és utána elmondják, mennyire fasza gyerekek. Én nem ezt az utat választottam, a bizonytalanokhoz, a Fideszből kiábrándultakhoz szólok, anélkül, hogy rasszistának, hülyének, becstelennek bélyegezném őket. Ennek a mérsékelt hangnak helye van egy ellenzéki zenekarban. Önnél ez nem kontraproduktív? Az ellenék egy része úgy gondol önre, mint Schmidt Mária, NER-kitartott fiára. Pont ezért hiteles az esetemben ez a politika. A másik oldal bizonyos szereplői pedig homofób jelzőkkel, vagy származásával támadják. Das Leben is kein Pony Hof. (Az élet nem pónifarm.) De, túl lehet élni. Az LMP törölte a korábban önre kirótt szankcióit. Ezek után aspirál valamilyen posztra? Pontosabban rehabilitált az Etikai Bizottság. Ez a legkommunistább mondat a világon. Elsődleges célom, hogy kongresszusi delegált legyek, aztán meglátjuk. Most nincs is üresedés, úgyhogy egyelőre időszerűtlen a kérdés. Schmuck Erzsébetet viszont vélhetően társelnökké emelik, így Kendernay Jánossal ketten fogják vezetni az LMP-t. Egyikük sem számít ismert politikusnak. Az az elsődleges feladatuk, hogy hitelesen elmondják: az LMP Magyarország zöld pártja. Schmuck Erzsébet ebben rendkívül hiteles. Kendernay János pedig tapasztalt diplomata, azt gondolom kell ilyen típusú ember az ellenzékben. 

Schiffer András a kormánylap Magyar Nemzetnek adott interjút közvetlenül október 13-a után, amelyben nagyrészt az ellenzéket bírálja. Ön egyetért vele? Sok mindenben nem értek egyet Schiffer Andrással, de voltak az interjúban igazságok. Ezzel együtt adhatott volna több időt az ellenzéknek a bizonyításra. Az már más kérdés, hogy az élet hamar igazolta, bizonyos esetekben adekvát volt kritikája, hiszen például az új városvezetés Havas Szófiát, vagy Draskovics Tibort ültetette fővárosi cégekbe, bizottságokba. Mészáros Lőrinc végül az üzlettársa lett édesanyjával és nővérével közös cégében? A HVG korábban valóban megírta, hogy Mészáros bevásárolja magát abba a cégbe, ahol tulajdonostárs vagyok, egy hónapja viszont a korábbi írás szerzője már azt állította, hogy ez így nem történt meg. Minden tulajdonom nyilvános, a három újságom is. Többre vágyott a médiában. Mindenki, aki médiával foglalkozik egy ponton rájön, hogy nehéz, pepecselős és nem olcsó mulatság. Nem tudom lesz-e még újságom, gondolkodunk rajta. Hol látja magát 2022-ben? Egy ellenzéki listán befutó helyen lesz, mint LMP-s politikus? Az LMP-ben leszek, ezenkívül fogalmam sincs.
Szerző
Frissítve: 2019.11.09. 19:56

Ahol GPS-szel keresték a szavazókört

Publikálás dátuma
2019.11.09. 07:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Tíz településen tartanak megismételt voksolást vasárnap, Kisberényben azért, mert októberben kétszer annyian járultak az urnákhoz, mint amennyien ott élnek.
Percek alatt féltucatnyian verődnek össze a kisberényi faluház előtt, miután dudálva megérkezik a mozgóbolt. Sorban állás közben főleg az újabb vasárnapi választás a téma: a Balatontól úgy 15 kilométerre, a somogyi dombok között megbújó zsákfaluban, Kisberényben ugyanis a hét utolsó napján ismét az urnákhoz járulnak a választók. Szándékosan választókat és nem helyieket írunk. Az október 13-i voksolást ugyanis éppen azért kell megismételni, mert a választások előtti hetekben megduplázódott a szavazásra jogosultak száma. Míg a májusi EP-választáson 120-an, az önkormányzati voksolás kiírásakor pedig 124-en szerepeltek a névjegyzékben, addig a helyhatósági választáson már 252-en. Nem véletlen, hogy a bejelentések után a területi választási iroda megsemmisítette az eredményt, sőt, a rengeteg lakcímváltoztatás miatt a rendőrség is nyomozást indított közokirat-hamisítás gyanújával.
– Oda voltak vagy húszan bejelentve – mutat egy idős férfi a templomtól harmadik házra, melynek kerítésén hatalmas eladó felirat olvasható. – Ez a Németh Marikáé. Ő hozta a legtöbb idegent ide, jellemzően a rokonait a környékről, legfőképpen Barátihegyről. Barátihegy – a Kisberénytől pár kilométerre lévő falu, Öreglak külterülete – az ország egyik legszegényebb településrésze, szinte csak romák lakják, Közülük jelentkeztek be sokan a hatvan százalékban szintén cigányok lakta Kisberénybe. - A Marika idehozott mindenkit, hogy nyerjen, de szerencsére ez is kevés volt – folytatja az öreg. A végül megsemmisített eredmény alapján ugyanis Marika, azaz Németh Sándorné 37,2 százalékot kapott, Baloghné Varga Zsanett viszont 60,8-at. A két független mellett harmadikként, amúgy a Fidesz-KDNP színeiben próbálkozó Horváth Krisztián 1,9-et. Összesen négyen voksoltak rá, ami azért is meglepő, mert januárban még ő volt a polgármester. Igaz, őt méltatlanság állította fel a testülete, mert sikkasztás miatt – eltűnt egy önkormányzati motoros fűrész – elmarasztalta a bíróság. Azóta Baloghné alpolgármesterként vitte a falu ügyeit, s az októberi eredmények alapján elégedettek voltak vele a helyiek.
– Ő is hozott egy csomó embert – legyint a faluház előtt egy középkorú asszony. – Csak ő nem a környékről, hanem Budapestről, Paksról, Zalaegerszegről, meg még ki tudja, honnan…
– GPS-szel jöttek a faluházhoz – szól közbe egy helybeli. – Most majd talán már anélkül is idetalálnak. Éppen csak kiszálltak, bementek szavazni, aztán vissza az autóba, s már indultak is ki a faluból. Tudja, olyan szektások! Értetlenkedünk, de némi bogozgatás után kiderül, a jelző a tüke kisberényiek részéről a faluban az elmúlt években megtelepedett vallási-szellemi közösség, az Égi Út Egyesület tagjait takarja.
– Nem esznek húst, csak zöldséget – jegyzi meg lesújtóan egy másik asszony. – Meg valami templomfélét építenek a szántóföldön. Arrafelé – int Lengyeltóti irányába. – A Baloghné az ő emberük. A miénk a Krisztián volt, őt akartuk volna. Ezek után még meglepőbb az immáron nem is a faluban, hanem a közeli Hácson élő hajdani polgármester négy szavazata, de erre nem kapunk érdemi magyarázatot. A helyiek inkább a vasárnapról beszélnek, s szerintük ugyanaz lesz a forgatókönyv, mint szűk hónapja.
– Nem adja fel itt senki – magyarázzák. – Jönnek majd megint mindenhonnan a szektások rokonai, ismerősei, mert át akarják venni a falut. Az előző ciklusban még csak képviselői helyeket szereztek, most már a vezetés is kell nekik.
Kerestük a három polgármester-jelöltet, de egyikőjüket sem értük el a faluban.
– Inkább legyen Baloghné a polgármester, aki tanárnő, mint Marika a nagyjából öt osztályával – vélekedik egy férfi a faluszéli háza kerítésének támaszkodva. – Eddig sem csinálta rosszul a dolgokat, míg alpolgármester volt, s látszik, legalább van fogalma róla, hogyan kell vezetni egy települést. Ha ehhez az kell, hogy hozzon ide szavazókat, engem nem érdekel. Hoz a többi is, ahogyan októberben is hozott. Volt itt olyan ház ahová harmincan jelentkeztek be, pedig csak két szobája van. A területi választási iroda rendelkezése szerint a megismételt voksolás valóban a 252-es névjegyzék alapján zajlik majd, ám vélhetően ennél jóval kevesebben szavaznak, hiszen ezúttal nem lesz elég az átjelentkezést igazoló papír: csak érvényes lakcímkártyával lehet az urnához járulni.
– Sokan az idegenek közül be is rezeltek, amikor kiderült, hogy közokirat-hamisítás miatt bajba kerülhetnek – teszi hozzá a férfi. – Így már vissza is jelentkeztek a valódi otthonukba. Persze azért biztosan lesznek próbálkozók. A vesztes pedig úgyis megint feljelent mindenkit. Akkor aztán szavazhatunk újra meg újra.

Második körös települések

Kisberény mellett még kilenc településen tartanak megismételt választást vasárnap. Jászberényben, ahol az ellenzéki Budai Lóránt 14 szavazattal verte a kormánypárti Szabó Tamást teljesen meg kell ismételni a polgármester-választást. Komlón egy szavazókörben kell újrázni, ám ez akár a győztes polgármester személyét is megváltoztathatja – jelenleg a Fidesz-KDNP-s Polics József vezet minimális különbséggel. Szekszárdon, ahol a kormánypárti városvezetőnek ellenzéki többségű testülettel kellene dolgoznia, két egyéni kerületben kell újravoksolni. A falvak közül a veszprémi Litéren és a somogyi Taranyban polgármestert, a zalai Várföldén és a borsodi Nyéstán polgármestert és képviselőket, a baranyai Pettenden a teljes településvezetés mellett roma önkormányzatot is választanak, s utóbbi miatt kell az urnákhoz járulni a somogyi Lengyeltótiban is. V. A.

Szerző