Átalakul a Westend

Publikálás dátuma
2019.11.09. 09:47
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az épület egyes részeit felújítják, új üzletek és szolgáltatások is lesznek.
Jelentősen megújul az idén húszéves budapesti Westend bevásárlóközpont, az átalakulásra több millió eurót fordítanak – közölte a tulajdonos West End Magyarország Zrt. az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a bevásárlóközpontban jelenleg több mint 400 üzlet található, ennek több mint egyharmada kicserélődött az elmúlt három évben egy tudatos, új célcsoportokat célzó stratégia eredményeképpen. A következő három évben számos új üzlet és szolgáltatás, valamint további fejlesztések várják majd a látogatókat. Az épület egyes részeit felújítják, így a csaknem 50 éttermet és kávézót magában foglaló ételudvart is. Az átalakítás során maximálisan kihasználják a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket - jelezte a tulajdonos. A logó mellett megújul a tájékoztatórendszer is, ahol szintén a digitális felületeket helyezik előtérbe. A bevásárlóközpont a jövő év első felében bevezeti az egyszerű, papírpénzmentes parkolást. A pláza évente több mint 20 millió látogatót fogad. Az MTI kérdésére a West End Magyarország arról tájékoztatott, hogy az elmúlt három évben átlagosan 5 százalékkal nőtt a látogatószám. A társaság éves árbevétele meghaladja a 30 millió eurót.
Szerző
Témák
Westend Budapest

Véget ért a Lufthansa-sztrájk, de szombaton még járattörlések lehetnek

Publikálás dátuma
2019.11.09. 07:02

Fotó: MATTHIAS BALK / AFP / dpa Picture-Alliance
A munkabeszüntetés ideje alatt több budapesti járat is kimaradt.
Noha péntek éjfélkor véget ért a Lufthansa légiutas-kísérőinek 48 órás sztrájkja, szombaton még több járattörlésre és késésre kell számítaniuk az utasoknak – közölte a légitársaság szóvivője. A kétnapos sztrájk miatt
1500 járatot kellett törölni, ami 200 ezer utast érintett. Több budapesti járat is kimaradt a sztrájk ideje alatt.

A sztrájk csak a Lufthansa csoport névadó légitársaságát sújtotta, többi tagjánál (Eurowings, Germanwings, Brussels Airlines, Austrian Airlines, Lutfhansa Cityline, SWISS, Edelweiss, Sun Express) változatlan maradt a menetrend.
A német légiutas-kísérők független szakszervezete (UFO) valamennyi Németországból induló csütörtöki és pénteki Lufthansa-járatra sztrájkot hirdetett, mert a Lufthansa vezetősége mindeddig nem volt hajlandó tárgyalni velük a béremelésről és a munkafeltételekről. A héten azonban a felek megállapodtak abban, hogy vasárnap tárgyalásokat kezdenek.

Beindult az árspirál: a jövedéki adó hajtja az emelést

Publikálás dátuma
2019.11.09. 07:00

Fotó: Shutterstock
Januártól biztosan emelkedik a a dohánytermékek, esetleg a üzemanyagok jövedéki adója is. Októberben gyorsult az infláció, az élelmiszerárak a felelősek.
Késésben a kormány őszi adócsomagja, rendes ügymenetben már meg sem tárgyalhatná a parlament, ugyanis a január elsejei hatályba lépéshez azokat november utolsó napjáig ki is kellene hirdetni. A Pénzügyminisztérium hallgat, nem válaszol az adócsomagot érintő kérdésekre, ám beszédes, hogy egy minisztériumi belső anyag – amelynek tartalmát utóbb cáfolta a tárca - februári adóemelésekkel számolt. A tavaszi adócsomagot a parlament júliusban elfogadta, ezek hatályba is lépnek januártól, többek közt ez tartalmazza a négy gyermekes anyák teljes adómentességét, illetve a már elfogadott jövedéki adóemeléseket. A nyári csomagban dohánytermékek esetében háromlépcsős emelésről döntött a parlament, az első közel öt százalékos emelés januárban esedékes, ekkor a vágott dohány kilónkénti adója az eddigi 19 160 forintról 20 100 forintra emelkedik, amit júliusban egy újabb 600 forintos, 2021-től pedig csaknem 800 forintos adóemelés követ. Ugyanakkor az Adózóna értesülései szerint a kormány dolgozik a alkoholok és az üzemanyagok adóemelésén is. A sörnél, a pezsgőnél és a gyümölcsbornál várhatóan 10 százalékos adóemelés lesz, ami a kiskereskedelmi árakat 0,3–1,8 százalékkal növelheti.  Mind az üzemanyagok, mind az alkoholok és dohánytermékek jövedéki adóemelése emeli a fogyasztói árakat, így az inflációt is. Az Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint az idei 3,3 százalék után jövőre 3,4 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak – ebből a 3,4 százalékból mindössze 0,2 százalékpontért felelősek a már elfogadott adóemelések. Vagyis ebben még nincs benne a alkoholok és az üzemanyagok esetleges áremelésének hatása, amely így további 0,2-0,5 százalékkal dobhatja meg az árindexet. Amennyiben a gazdasági növekedés lassulása valóban bekövetkeztetik 2020-ban, kérdés, hogy az adóemelés hatására csökken-e az üzemanyagfogyasztás, mert ha igen, az tovább rontja a bővülési esélyeket. Az közismert, hogy az alkohol és és a dohánytermékek fogyasztása rugalmatlan, az áremelésektől függetlenül a fogyasztók megvásárolják azokat, ám újabban az üzemanyagokat is ebbe a kategóriába sorolják. 

Adócsökkentések is jönnek januártól

Az eddig elfogadott és kihirdetett adószabályok szerint bevezetik a négygyermekes anyák személyi-jövedelemadó mentességét, ráadásul az adózásban némileg szokatlanul teljes élethosszra. A postai csekkbefizetés esetén a tranzakciós adót eltörlik, de csak a 20 ezer forint alatti számlák esetében. A többi változás már a cégeket érinti: Januártól megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó mértékét viszont csökkentik. Az áfában fontos változás, hogy a szállodai szolgáltatás forgalmi adója 18 százalékról 5 százalékra csökken, ennek elvileg lehet minimális inflációmérséklő hatása is, és valószínű, hogy januárban emiatt olcsóbbak lesznek a szállodai szobák. A jövő évtől ideiglenesen nulla százalékra csökken a reklámadó mértéke. 

Már októberben elszálltak a dohány és élelmiszerárak

Tízéves csúcsra, 4 százalékra ugrott októberben az évesített maginflációs mutató, amely az adóváltozások nélküli alap inflációs folyamatokat mutatja. Elemzők szerint ez már olyan magas érték, hogy azt az infláció elleni politikáért felelős MNB sem hagyhatná figyelmen kívül, bár jó eséllyel mégis így tesz. A fogyasztói árak 2,9 százalékkal voltak magasabbak a tavalyi év hasonló időszakánál, és a maginfláció azért nőhetett ennél gyorsabban, mert ugyan az üzemanyagárak 0,6 százalékkal csökkentek, ám ezt nem számítják be a maginflációba. Az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshús 15,5, a párizsi, a kolbász 10,8, a cukor 8,1, a kenyér 6,7, a liszt 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,3 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal emelkedett.  Kimagasló volt még a szolgáltatások 3,3 százalékos, valamint a lakbérek csaknem 11 százalékos drágulása.

Cáfolja a PM az adóemelést

Cáfolta lapunknak a Pénzügyminisztérium (PM) az üzemanyagok jövedékiadó-emeléséről szóló sajtóértesülést. Az Adózóna beszámolója szerint a kormány literenként 5 forinttal növelné a benzin, illetve tízzel a gázolaj adóját. (Erre a ténylegesen fizetendő tarifában további 27 százalék adó is rakódna.) Az értesülés szerint a kabinet eltörölné az üzemanyagok jövedéki adójának olajár-függését is. Tételes kérdéseinkre a PM annyit felelt, hogy „a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a kormány nem tervezi a jövedéki adó emelését”. A sommás felelet további elemzésre szorul. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis, ha az olajár negyedéves átlaga 50 dollár alá esne, pont 5, illetve 10 forinttal emelkedne a benzin 120 és a gázolaj 110,35 forintos mostani jövedéki adója. Ugyanakkor a jelenleg 60 dollár felett tekergő olajár lényegében a törvénymódosítás 2016-os elfogadása, pontosabban 2017 második negyede óta nem tévedt 50 dollár alá és erre egyelőre nincs is kilátás. Az tehát, ha a PM az 50 dollár felett álló olajár dacára az 50 dollár alatti szintre vonatkozó adómértékekkel állna elő, egyértelmű adóemelésnek számítana. A szakportál szerint ezzel együtt a petróleum, valamint – „az uniós adómértékek miatt” - a gáz, a targoncagáz, a fűtőolaj, a szén és az áram jövedéki adója is nőne. Megjegyzendő: az adó csak a közlekedési célú gázra érvényes, a fűtőolajnál céltól függően különbözik, utóbbi két terméknél pedig csak a lakosságon kívüli vevők fizetik az inkább energiaadónak hívott tételt. Az uniós adómértékek nem lényegtelenek a benzin- és a gázolajadó szempontjából sem. Október eleji beszámolóink szerint a forintgyengülés miatt a két termék hazai devizában megállapított jövedéki adója, ha fillérekkel is, de az unió által meghatározott legalsó lehetséges szint alá került. Vagyis ennyivel mindenképp emelni kéne. A PM akkori megkeresésünkre a mostanihoz hasonló szűkszavúsággal azt válaszolta, hogy „az árfolyamváltozás miatt a benzin, illetve a gázolaj jövedéki adójának emelésére nem lesz szükség”. Az Adózóna szerint a kormány csökkentené a fuvarozók gázolajárkedvezményét is. Alig van hova: a 2011-es gázolajadóemeléskor még annak közel 20 forintos mértékére rúgó összeg folyamatos csökkentéssel mára 3,5 (50 dollár alatti olajár esetén 13,5) forintra olvadt. Miközben a Fidesz – különösképpen Varga Mihály pénzügyminiszter - ellenzékből az akkori szociálliberális kabinetektől akár hetente többször is követelte az üzemanyagsarcok csökkentését, kormányon csak emeltek. Bár ennek tükrében már kevéssé számítana meglepőnek, ha az Orbán-kormány emelné ezt az adónemet is, egyelőre csak a haraszt zörög. - MARNITZ ISTVÁN
Szerző
Frissítve: 2019.11.09. 12:59