Orosz befolyást takargat a brit kormány

A jelentés azt sugallja, hogy az orosz állam beavatkozása brit belügyekbe mélyebbre nyúlik, mint a közvélemény gondolta volna. Boris Johnson kormányfő október 17-e óta ül a papíron, amit legalább két hete közzé kellett volna tennie.

A december 12-re kitűzött brit parlamenti választást megelőző kampány első teljes hetét Moszkva manipulációs kísérletei uralták. A botrány lényege, hogy a Downing Street elmulasztotta nyilvánosságra hozni a parlament Titkosszolgálati és Biztonsági Bizottsága által készített dokumentumot, mely szerint az elmúlt években kilenc orosz üzletember több millió fonttal támogatta meg a Konzervatív Pártot. A brit jelentés azt sugallja, hogy az orosz állam beavatkozása brit belügyekbe mélyebbre nyúlik, mint a közvélemény gondolta volna, és egymást követő kormányok semmit nem tettek ellene. Boris Johnson kormányfő ennek ellenére október 17-e óta ül a papíron, amit legalább két hete közzé kellett volna tennie. Mindennek ellenére Dominic Raab külügyminiszter visszautasította a gyanúsítást, hogy a Downing Streetet „egy a Kreml-hez kötődő kém tartja a markában”.

Megszólalt az ügyben Hillary Clinton is, aki saját bőrén tapasztalhatta meg az orosz beavatkozás hatásait, hiszen mint emlékezetes, a 2016-os amerikai elnökválasztás demokrata párti jelöltjének vereségében Moszkva intervenciója is szerepet játszhatott. Clinton a BBC-nek adott interjújában a „nyugati politikusok fokozódó tekintélyelvű beállítottságával” hozta összefüggésbe, és megmagyarázhatatlannak és szégyenletesnek” minősítette a titkosszolgálati jelentés jegelését.

Az orosz ügyön kívül Westminstert kedden is erősen foglalkoztatta Nigel Farage, a nemrégiben alakult Brexit Párt vezetőjének előző nap tett sokkoló bejelentése, mely szerint az Európai Unióból való kilépéshez vonzódó szavazótábor megosztásának megakadályozása érdekében kész visszavonni jelöltjeit mindazon körzetekből, melyeket a Konzervatív Párt tagja képvisel a parlamentben. E 317 jelölt helyett a munkáspárti választókerületek meghódítására koncentrál, így remélve elkerülni egy újabb határozatképtelen alsóházat és ezzel a Munkáspárt élén álló Jeremy Corbyn hatalomra jutását. Kedd reggeli tévényilatkozataiban Farage azzal magyarázta pálfordulását, hogy Boris Johnson 2020. december 31-én lezárná a kilépés utáni átmeneti állapotot és addigra szoros politikai kötelékek nélküli szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az Európai Unióval. Az egykori bróker igyekszik nyomást gyakorolni a torykra, hogy gesztusát a kis többséggel tartott kilépés-párti Labour-körzetek átengedésével viszonozza.

A kormánypárt a választási kiáltványok publikálása előtt nagy titokban tartja közkiadási terveit, annál több energiát fektet a Munkáspárt hasonlóan nem hivatalos költségvetési plánumainak ostorozásába. Sajid Javid pénzügyminiszter állítása szerint Corbyn megválasztása esetén 1,2 billió fontos látványos költekezésbe fogna, melynek legalább a felére nincs fedezet. A hiányt adóemeléssel kellene kompenzálni, ami a The Independentben idézett tory számítások szerint az átlagkeresetből élő dolgozók számára évi 2400 fontos (934 ezer forint) veszteséget jelentene.