A lap úgy tudja, hogy Edmund Stoiber, a CSU tiszteletbeli elnöke a párt békeköveteként járt Orbán Viktornál, amikor a múlt pénteken magas kitüntetést vett át Budapesten. Az elismerés alkalmából jelentette be, hogy hamarosan párbeszéd kezdődik a két párt vezetője között. Immár majdnem egy éve szokatlanul fagyos a keresztény szociálisok és a Fidesz viszonya, mert a magyar kormányfő segített megtorpedózni Weber bizottsági elnöki álmait. Azon kívül igyekszik jobbra tolni az európai kereszténydemokráciát, a bajor pártvezér, Söder azonban inkább a politikai közepet célozza meg.
Stoiber úgy nyilatkozott, hogy utódja igen fontosnak tartja a Magyarországhoz fűződő jó viszonyt. Ezért úgy gondolja, hogy fátylat kell borítani a múltra, de Weber is kész együttműködni Orbánnal. Azaz a jelek szerint az EPP-ben is helyreáll a béke. És bár még meg kell várni a három bölcs jelentését, úgy néz ki, hogy lekerült a napirendről a magyar párt kizárása. Hírek szerint a konzervatívok három feltételt támasztottak: a miniszterelnök szüntesse be az ellenséges retorikát, vonja vissza a közigazgatási bíróságok tervét és ne akarja jobbra vinni a pártcsaládot, mert az szakadáshoz vezetne a csoporton belül, hiszen a tagok közül sokan liberálisok.
Stoiber több mint 3 órán át tárgyalt négyszemközt Orbánnal. Így arról, hogy a magyar vezető is hasonlóképpen gondolkodik, mint Macron, vagyis hogy az EU vagy világpolitikai tényezőként jelenik meg, vagy pedig eltűnik a színről. A vendég fontosnak tartja a szoros együttműködést a visegrádiakkal, annál is inkább, mert azok Németország számára többet számítanak, mint a franciák, az amerikaiak vagy a kínaiak. A német belpolitikáról szólva azt fejtegette, hogy az AfD neonáci, nem szabad vele összedolgozni. Ezért az uniópártoknak otthont kell kínálniuk mindazoknak, akik kedvezően vélekednek a nemzetről, ám érzelmileg nem sokat tudnak kezdeni Európával.
A magyar kormány elfogadta, hogy büntetést fizessen, amiért jogellenesen használt fel uniós alapokat – az összeg meghaladhatja akár a félmilliárd forintot is. Ez abból a dokumentumból derül ki, amelyet az egyik biztos készített az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tegnapelőtti ülésére, és amelyet a tanácskozás után közzétettek a Bizottság honlapján. Eszerint Magyarország beleegyezett, hogy a jövőben a kifogásolt összegek 10 százalékával kevesebb kapjon Brüsszeltől, ami a GDP 2 százalékának felel meg. Tavaly az EU 30 támogatási programjából nyolcszor kellett korrekciót alkalmazni a magyarok esetében. A Bizottság egy közbeszerzési elemzésre hivatkozva azt közölte, hogy a tagállamok közül a magyar kormány bizonyult a leggyengébbnek, amikor az alapok felhasználásáról, illetve annak ellenőrzéséről van szó.
A jobboldali Orbán Viktor időről időre összecsap uniós intézményekkel és más tagállamokkal a jogállam lebontása és a brüsszeli támogatások miatt. Ám tagadja, hogy lebontaná a fékeket és ellensúlyokat, ugyanakkor gúnyolódik azon, hogy a pénzek folyósítását a demokratikus elvek betartásához kötnék. Jelen esetben a kormány megtehette volna, hogy nem fogadja el a másik fél álláspontját és minden egyes ügyben külön vizsgálatot kér, ám ehelyett belement a 10 százalékos büntetésbe. Ugyanakkor nem válaszolt a Reuters kérésére, hogy értékelje a fejleményt.
Bernie Sanders arra hívja fel a figyelmet, hogy az antiszemitizmus elleni harc a központi elem az elnyomás elleni baloldali küzdelemben. A vermonti szenátor, aki lengyel bevándorló apja révén maga is érintett a kérdésben, és aki jövőre a demokraták elnökjelöltje szeretne lenni, rámutat, hogy ezek az erők nem egyszerűen a zsidókat gyűlölik, hanem a többfajú demokráciát és a politikai egyenlőséget. Úgy értékeli, hogy Trump kijelentései hozzájárultak nem egészen egy hónapja Amerika legsúlyosabb antiszemita támadásához, amikor is egy fehér nacionalista bombája 11 ember halálát okozta a pittsburghi Életfa zsinagógában. A tettes azt gondolta, hogy a zsidók is benne vannak az állítólagos alattomos összeesküvésben, mármint hogy a délről érkező migránsinvázió megváltoztassa az USA etnikai összetételét.
A politikus családjának nagy részét a nácik pusztították el, éppen ezért pontosan tudja, hová vezet a fehér felsőbbrendűség eszméje, illetve amikor az emberek nem szállnak szembe vele. Márpedig az Egyesült Államokban erősödik az antiszemitizmus. Követői megvetik a bevándorlókat, a színes bőrűeket, a melegeket, a nőket és mindenkit, aki útjában áll a csakis-fehérek-Amerikájának. A jobboldal ezúttal is azon van, hogy megossza a lakosságot, de ugyanez vezérli a rasszizmus és a melegellenes gyűlölet esetében is. Ugyanakkor nem zsidóellenes az, aki bírálja az izraeli politikát. Ezt a szenátor pontosan tudja olyasvalakiként, aki csaknem 60 éve egy kibucban dolgozott.
Azt hangsúlyozza, hogy nagy-nagy szükség van a szolidaritásra, mert a világon mindenütt jönnek fel a megosztó és romboló politikai erők, Oroszországban, Indiában, Brazíliában, Magyarországon, Izraelben és másutt. Intoleráns, tekintélyelvű vezetők támadják a demokratikus társadalmak alapjait. Az aggodalmak felerősítésével kiaknázzák a félelmeket. Türelmetlenséget gerjesztenek, gyűlöletek keltenek az etnikai és vallási kisebbségekkel, a demokratikus normákkal, a szabad sajtóval szemben. Paranoid elméleteket terjesztenek idegen összeesküvésekről. Amerikában ez a legfelső szinten folyik. A zsidók a történelmi tapasztalatok folytán pontosan érzékelik a veszélyt. De azt is látják, hogy az antiszemitizmus elleni harc szorosan összefonódik az elnyomott emberek felszabadításáért folyó küzdelemmel.
Kelet-Európában 30 éve kezdett összeomlani a kommunista rendszer, de az egykori nézetek még ma is kihatnak a régióban a politikai nézetekre – állítja a kommentár, amelynek egyik szerzője a Princtoni Egyetem professzora. Mint nemrégiben megjelent könyvük alapján rámutatnak, 3 évtizede zajlik a páratlan kísérlet, hogy tisztességesen újjászervezzék a társadalmi, politikai és gazdasági életet a térség egy sor országában. Az örökség azonban rávetül a folyamatra, mert a régió polgárai kevésbé pártolják a demokráciát, ők inkább tartják a markukat az állam nyújtotta jólétért. És hajlanak a balos-tekintélyelvű magatartásminta felé. Ez a három tényező segít megérteni, a magyar és a lengyel illiberalizmus megerősödését.
A kutatás kiderítette, hogy minél tovább élt valaki a szocializmusban, általában annál inkább elvárja az állami gondoskodást, illetve lesz balos-autoriter, és annál kevésbé tartja fontosnak a jogállamot. És ebben valóban a kommunista múlt a döntő. Igaz, ennek a tételnek ellentmond, hogy a Fidesz és a PiS jobboldali-populista, erős antikommunista retorikával. A magyarázat erre az, hogy a két párt hiába hangoztat jobbos nézeteket társadalmi kérdésekről és a nacionalizmusról, valójában a gazdaságpolitikában balra állnak hazai ellenzéküktől. De az is lényeges, hogy a baloldali-tekintélyelvűség elfogadása az idősebb nemzedékekre jellemző, a fiatalabbak esetében már fontosabb a demokráciaellenes örökség, mint a továbbélő balos ideológiai szemlélet és ez jól jön a jobboldali demagógoknak.
Kelet-Európában az emberek jobban tudják, hogy mit is jelent Európa, mert megszenvedtek érte, miközben a Nyugat azt gondolja, hogy e tekintetben mindenkinek példát mutat, ám ez egyáltalán nem így van. Ez a véleménye Köhler volt német államfő korábbi irodavezetőjének, aki szeptemberben felmondta állását, a lakását és 300 ezer lakosú Temesvárra, az ország 3.legnagyobb városába költözött, hogy a város polgármestere legyen. És EU-barát programjával nem is rosszak az esélyei, mert a mostani közigazgatás egy tragédia. Az ottani alkalmazottak jelentős részénél nincs meg a kellő hozzáértés, mivel a protekciónak köszönheti állását. A 35 éves Dominic Samuel Fritz akkor ismerkedett meg Romániával, amikor az érettségi után önkéntesként egy ottani árvaházban dolgozott.
A 3 éve alakult ellenzéki tömörülés, a Mentsétek meg Romániát Szövetség listáján indul, miután harcot hirdetett a korrupció, a régi politikai hálózatok ellen, a jogállamért. Ez nagyon is egybevág a közhangulattal, főleg a polgári középen. Ennek eredménye volt, hogy a párt egy másik kis szövetségessel összefogva a szavazatok 23 %-át hozta el a májusi EP-választáson. És az elnökválasztás első fordulójának eredménye is azt igazolta, hogy a románok nagy változások előtt állnak.
Fritz azt mondja, hiába echte német, még odahaza sem érezte magát annyira otthon, mint Temesváron. Pár éve már lakása is van ott. Azt reméli, ha győz, az segít megváltoztatni a világban a Romániáról alkotott képet a világban. Szerepvállalását úgy tekinti, hogy európaiként élni kell a felelősséggel, függetlenül attól, hogy hol született valaki. Feltétlen átláthatóságot ígér, ugyanakkor nulla toleranciát hirdet a korrupcióval szemben.
