Javaslat szerint februártól a belterületté minősített ingatlanok eladóit vagyonátruházási illeték sújtja, amelynek mértéke 90 százalék. Az illeték alapja a külterületi érték és a belterületi érték közötti összeg – vagyis az átsorolással elért vagyonnövekedés. A javaslat a kormány indoklása szerint a korrupció visszaszorítást célozza: gyakori, hogy önkormányzati átminősítés előtt a település vezetéséhez közel álló "üzletemberek" a bennfentes információ birtokában olcsón felvásárolnak telkeket, majd az átsorolás után ezeket drágábban értékesítik. Az önkormányzatok leggyakrabban a zártkertekre, a települések körüli szántókat minősítik belterületté, hogy ott lakóingatlanok épülhessenek.
Hasonló ügyeltekből keresett milliárdokat Borkai Zsolt ügyvédje Rákosfalvy Zoltán, miután a Győr körüli szántókat nyomott áron felvásárolták, majd azt továbbértékesítették az Audi számára. A különbség azonban az, hogy ott nem belterületté, hanem ipari területté nyilvánították a földeket, ám az árkülönbség így is tetemes volt.
A kormány javaslata szerint a jövőben a belterületbe vonással nem lehet spekulálni, hisz az így megszerzett jövedelem 90 százalékát - gyakorlatilag a költségek után maradó teljes hozamot - elvonja az állam. Az illetéket akkor kell fizetni, ha az átsorolás az eladást megelőző tíz éven belül történt. A javaslat csak a 2020 február elseje utáni ügyletekre vonatkozik, vagyis borítékolható, hogy a következő hónapokban még számos ilyen ügyletet kezdeményeznek az eladók. Az indoklás szerint egy ingatlan forgalmi értéke a belterületbe vonás után jelentősen megnő. Ezen tranzakciók mögött az a kizárólagos cél is állhat, hogy a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületté minősíttessék, majd jelentős haszonnal továbbértékesítsék. A jogalkotó eltökélt szándéka, hogy a 90 százalékos illetékkel a felvásárlással, átsorolással kapcsolatos korrupciós spekulációt kizárja. A javaslat érdekessége még, hogy azt a kormány egy javarészt elvesztett önkormányzati választás után terjesztette be, bezárva ezzel egy eddig nyitva levő korrupciós kiskaput.
Az illetéktörvény módosítását meglepő módon nem az adópolitikáért felelős Varga Mihály pénzügyminiszter, hanem Semjén Zsolt, miniszterelnök helyettes külön javaslatban nyújtotta be a kormány nevében. Az ügy előadója nem is Varga lesz, hanem Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A dolog érdekessége még, hogy a szigorítást szép csöndben az adócsomag részeként is beterjeszthették volna, ezzel szemben a külön javaslat miatt csak erről külön vitát kell lefolytatni a parlamentben.
