A patakot végigjárva azt tapasztaltuk, hogy a szennyezés kiindulópontja a Monornál található térségi víztisztító kifolyója. Az önkormányzati tulajdonban lévő üzem honlapja szerint a tisztított szennyvíz megfelel a mérési határértékeknek, ezt pedig megerősítette a katasztrófavédelem tavaszi vizsgálata is. A jelentés szerint a kibocsátott víz „áttetsző és szagtalan", ottjártunkkor azonban a telep által kibocsátott folyadék enyhén sárgás volt és büdös, a mederben pedig folyamatosan áramlott a darabos, fekete hordalék.
Egy másik helyen viszont megállapították, hogy szennyezés történt: a Gyáli-patakba ömlő egyik mellékágnál, a Daköv Dabas és Környéke Vízügyi Kft. gyömrői telepénél. A tavaly nyári esőzések következtében ugyanis üzemzavar keletkezett az utóülepítőben, emiatt szennyvíz ömlött a patakba, amely feketére festette a vizet. A katasztrófavédelem akkori vizsgálata azt állapította meg, hogy a „mért értékek nem felelnek meg a jogszabályokban foglalt kibocsátási határértékeknek.” A hatóság üllői önkormányzatnak írt levele viszont úgy zárult, hogy a patakban szennyvíz nyomát találták, ám „annak forrása nem volt beazonosítható”.
Az Üllő Te Vagy Egyesületnél lapunknak azt mondták, hogy feltehetően jóval többen engednek szennyvizet a patakba. Az egyesület drónfelvételeket is készített ezekről az esetekről, az egyiken például az látszott, hogy a Dél-Pest Megyei Víziközmű (DPMV) Szolgáltató Zrt. vecsési telephelyére érkező szippantós autók a Gyáli patakba vezető, telep mögötti száraz csatornába engedik a tartályok tartalmát. Az Üllő Te Vagy Egyesület munkatársai azonnal hívták a rendőrséget, hogy megakadályozzák a környezetkárosítást, de azzal utasították el a civileket, hogy nem a rendőrség az illetékes az ügyben, hanem a katasztrófavédelem.
A katasztrófavédelem emberei kimentek ugyan a területre, ám az elemzéshez vett minta valamilyen módon megsemmisült. Így a „mintavétel során keletkezett anomáliákra” hivatkozva nem tudták elvégezni a vizsgálatot. Ennek ellenére a katasztrófavédelem és később a Monori Járási Hivatal is úgy látta: nem került ki szennyvíz a területről, és fenntartás nélkül elfogadták a DPMV Zrt. magyarázatát is. A vállalat az egyesületnek írt levelében elismerte: valóban engedtek a területre vizet, ám szerintük ez nem szennyvíz, hanem Üllőről érkezett esővíz volt, és miután az üzem 1,5 kilométerre van a Gyáli pataktól, a 30 köbméternyi folyadék nem juthatott el a patakig. A cég álláspontja szerint az akkori nagy nyári záporok túlterhelték környék vízátemelőit, ezért döntöttek úgy, hogy inkább a vecsési telep melletti földön eresztik le a szerintük „jószerivel csapadékvíznek minősíthető” folyadékot.
Korózs Lajos szocialista képviselő kérdéssel fordult Nagy István agrár- és Pintér Sándor belügyminiszterhez, mert az ellenzéki politikus szerint érthetetlen, miért kell a közterületen összegyűlt csapadékvizet szennyvíz szállítására használt, szippantós autóval összegyűjteni. Az is különös szerinte, hogy egy várossal odébb eresztették le a folyadékot. Pintér Sándor nevében végül Pogácsás Tibor államtitkár felet, de nem adott érdemi választ.
