Felemás teljesítményt nyújtott Várhelyi az Európai Parlamentben

Publikálás dátuma
2019.11.14. 13:54

Fotó: JOHN THYS / AFP
Szakmailag meggyőző volt csütörtök délelőtti európai parlamenti meghallgatásán Várhelyi Olivér, de nem tudta elhessegetni a gyanút, hogy új posztján nem tudja majd függetleníteni magát az Orbán-kormánytól.
Viszonylag jól állta a sarat európai parlamenti meghallgatásán a bővítési és szomszédságpolitikai tárcára jelölt Várhelyi Olivér. A magyar biztosjelölt, aki az EU-nagyköveti posztot cserélné fel az európai bizottsági tagságra, pontos és alapos választ adott minden szakmai kérdésre, míg a politikai tevékenységét, az Orbán-kormányhoz fűződő viszonyát firtatókat gondosan és diplomatikusan kikerülte. Teljesítményét délután értékelik a politikai frakciók képviselői, és döntenek a jóváhagyásáról. Sorsa főként azon múlik, hogy a szocialisták és/vagy a liberálisok mögé állnak-e. A meghallgatás után mindkét frakció képviselői bizonytalanok voltak. Az EP külügyi bizottságában megrendezett meghallgatásán Várhelyi Olivér részletesen felvázolta programját és hangsúlyozta az erős, egységes Európa melletti kiállását. Ugyanakkor nem volt hajlandó elhatárolódni az Orbán-kormány politikájától, mindegyre azt ismételgetve, hogy biztosként kormányok és egyéb intézmények befolyásától mentesen, függetlenül fog eljárni. 
A háromórás kérdés-felelek során elsősorban a balliberális képviselők igyekeztek számonkérni a múltat a jelöltön. Többen felvetették, hogy bővítési biztosként hogyan lesz képes garantálni a jogállam és a demokrácia tiszteletben tartását a csatlakozó országokban, amikor egy olyan országot képviselt Brüsszelben, amely ellen az uniós értékek megsértésének veszélye miatt eljárás folyik. Várhelyi Olivér a nyugalmából nem kizökkenve ismételgette az előre (valószínűleg) begyakorolt választ, miszerint biztosként európai szellemben, az Európai Unió képviseletében fog tevékenykedni. Függetlenségének alátámasztására felemlegette, hogy korábban az Európai Bizottság osztályvezetőjeként dolgozott, ahol ugyanezt az elvet követte. „Akkor sem fogadtam el egyetlen kormánytól vagy más intézménytől sem utasítást, és ugyanezt fogom tenni a megválasztásom esetén is” – fogalmazott. Jónéhány EP-képviselő hasonló választ kapott, amikor ki akarta húzni Várhelyiből, hogyan értékeli Orbán Viktornak a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján tett kijelentését, amelyben a magyar miniszterelnök értésre adta, hogy a magyar bővítési biztos a magyar érdekeket fogja képviselni. A jelölt nem kívánta minősíteni a megjegyzést, és csak annyiban határolódott el tőle, hogy leszögezte: a kormányok és a kormányfők dolga, hogy mit mondanak, biztosként ő maga az unió politikáját fogja képviselni. Gyöngyösi Márton jobbikos független EP-képviselő felvetésére reagálva visszautasította, hogy a Fidesz pártkatonája lenne: „Az európai alapszerződések szerint a bizottsági tagokat a tagállami kormányok jelölik, párttag nem vagyok, tehát nehéz lenne pártdelegáltnak tekinteni”. Ketten is megkérdezték Várhelyi Olivértől, hogyan értékeli a korrupcióval vádolt volt macedón kormányfő, Nikola Gruevszki magyar kormányzati segédlettel végrehajtott kimenekítését a hazájából. A jogász végzettségű diplomata kikezdhetetlen jogi érveléssel állt elő: mivel a menedékjog megadása a tagállamok hatásköre, ezért az Európai Bizottságnak és tagjainak nem lehet ebbe beleszólása. „Bővítési biztosként ön fogja ellenőrizni az igazságszolgáltatás függetlenségét, a médiaszabadság érvényesülését és a korrupció elleni harcot. Ön szerint ezeken a területeken Magyarország milyen példát mutat?” – tette fel a kérdést Piri Kati, magyar származású holland szocialista EP-képviselő. „Nem az én feladatom megítélni, hogy Magyarország milyen teljesítményt nyújt a jogállam területén. Az a helyénvaló, ha ezt az értékelést az Európai Bizottság jogállamisággal foglalkozó biztosjelöltjeire hagyom” – szólt a válasz.
Hasonló eltökéltséggel beszélt Várhelyi Olivér a jogállam tiszteletben tartásának szükségességéről a csatlakozni vágyó országokban. Mint közölte, bővítési biztosként feladatának fogja tekinteni a demokrácia, a szabadságjogok tiszteletének erősítését az EU szomszédságában. „A folyamatban az alapokkal kell kezdeni, ha visszalépést tapasztalunk az alapvető jogok, a jogállam, a demokrácia tiszteletben tartása terén, akkor a tárgyalásokat leállíthatjuk, és a pénzügyi támogatást is visszavonhatjuk” – fejtette ki több kérdésre válaszolva. Bírálta Törökországot is, amely „világosan elmozdult az európai értékektől”, ezért az uniónak el kell gondolkodnia, hogy valójában milyen kapcsolatokat szeretne az eurázsiai országgal. Megígérte, hogy „harcolni fog a korrupció ellen, a független médiáért és a jogállam tiszteletben tartásáért” Azerbajdzsánban. Egy zöldpárti EP-képviselő azt firtatta, hogy leendő biztosként hogyan küzdene a Kreml propagandahadjárata, álhírterjesztése ellen, amelyben egyébként a magyar állami média is részt vesz. Várhelyi Olivér közölte: minden pénzügyi eszközt felhasználna, hogy támogassa Ukrajnát a hibrid fenyegetések elleni küzdelmében. Ukrajna szuverenitását egyébként akár az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítása árán is segíteni kell, adta értésre egy másik kérdésre válaszolva. A magyar diplomata meghallgatása során határozottan kiállt a nyugat-balkáni bővítés és a szomszédokkal fenntartott kapcsolatrendszer elmélyítése mellett. Tervei szerint mandátuma végén, öt év múlva a Nyugat-Balkán a mainál sokkal fejlettebb régió lesz, béke fog uralkodni Albánia és Koszovó között, az utóbbi teljes vízummentességet fog élvezni. Szerbia készen áll majd a csatlakozásra, a tárgyalások pedig előrehaladott állapotban lesznek Észak-Macedóniával és Albániával. Nem csak a régió országaival, hanem a bővítést ma még ellenző tagállamokkal is folyamatos egyeztetést ígért. Szerinte az EU elmélyítése és bővítése között nincs áthidalhatatlan ellentét. Várhelyi elsődleges fontosságúnak nevezte, hogy csökkenjen a gazdasági és jóléti szakadék az EU és szomszédai között. A keleti és déli partnerországokkal erősíteni kell a két- és többoldalú kapcsolatokat, és a reformok végrehajtására kell ösztönözni őket, szögezte le.

Tanáruk szerint alig 21 százalékos a corvinusos hallgatók magyarságtudata

Publikálás dátuma
2019.11.14. 13:45
Élőláncos tiltakozás a Corvinus Fővám téri épülete előtt
Fotó: Népszava
Csoda, ha ilyen szegényes ismeretekkel a fiatalok a kormány ellen, és nem mellette tüntetnek?
Lesújtóan nyilatkozott a hallgatók tudásszintjéről és magyarságtudatáról a Demokrata hetilapnak Tózsa István professzor, a Corvinus Egyetem „hungarikumok és nemzeti örökségtervezés” című tárgyának tanára. Tózsa (aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is tanít) azt tapasztalja, hogy a diákoknak alapvető hiányosságaik vannak, olyan mértékben, amit korábban elképzelhetetlennek tartott- idézi az interjúban elhangzottakat a 444.hu. Tózsa megállapításai szerint az 1995 után született Z generáció tagjai „nemcsak nem tudják, hol van Szentes vagy Gyula, de Tokajt Eger, Pannonhalmát pedig Balatonfüred helyére jelölik be egy vaktérképen”. A professzor hozzáteszi: száz hallgató közül egy sem ismeri fel a Rákóczi- vagy Klapka-induló dallamát.„Olyan mértékben hiányzik a magyarságukra vonatkozó kulturális ismeretük, mintha sosem jártak volna általános iskolába, mintha sose tettek volna érettségit magyar nyelv és történelemből” - mondja a hallgatókról. „Dolgozatok és tesztek százaival tudnám alátámasztani azt a totális tájékozatlanságot, amit tapasztalnom kell.” A tájékozatlanság szintje Tózsa szerint sokszor olyan, mintha „a hallgató egy magyarul beszélő külföldi lenne” -mondta Tózsa.

Véletlenül az Orbán-kormányt kritizálta

A professzornak  talán eszébe sem jutott, hogy ezzel az Orbán-kormányról kialakított oktatási rendszert bírálja. 
Hiszen kilenc éve a NER határozza meg a magyar oktatáspolitikát, a most alapszakos corvinusosok javában általános általános iskolások voltak, amikor az Orbán-kabinet 2010-ben hatalomra került.

Tózsa István rendszeresen fel is méri a hallgatók magyarságtudatát. Az eredmény: 
„Az alapszakos hallgatók magyarságtudata kognitív szinten 15-21 százalék, a mesterszakos kontrollcsoporté 33.”

Szerinte ez a leépülési folyamat “komoly akadálya lehet a magyar állam tudatos nemzetállam-építési és erősítési tervének”. Hozzátette, egy átlagos hallgató, aki adott esetben a Corvinus Egyetem előtt csatlakozik a többiekhez, hogy a magyar kormány ellen tüntessen, átlagosan egyötödnyi tudással rendelkezik és négyötödnyivel nem rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy mitől magyar a magyar. Miközben a kormány hangsúlyozza a nemzetállam fontosságát, a nemzetben való gondolkodást, e téren pont a jövő értelmiségének körében mutatkoznak riasztó jelek. A kormányellenes fiatalok esetén fennáll annak a veszélye, hogy a kormány által deklarált nemzeti ideát is elutasítják, ami azt eredményezheti, hogy nem lesz magyarságtudatuk - aggódott Tózsa.
Tózsa István szerint a képviselői tiltakozás az, ami nem tesz jót az országimázsnak
Fotó: Tordai Bence Facebook oldala

„A Kádár-rendszerben az ilyen képviselőt letartóztatták volna”

Elmesél egy példát is egy óráról. „Egyik órámon az országimázsról beszélgettünk, és megemlítettem, hogy nem szerencsés, ha a parlamentben egy képviselő a miniszterelnök elé tart egy táblát, majd dulakodni kezdenek. Rosszat tesz az országimázsnak, azt üzeni, hogy Magyarország labilis ország, mert még a parlamentben is verekednek a képviselők.
„Megjegyeztem, hogy a Kádár-rendszerben az ilyen képviselőt letartóztatták volna. Erre élesen beszólt egy hallgató: És az jobb lenne?”

„A fiataloknak az a véleményük, hogy az ilyen képviselői viselkedés helyénvaló, hiszen szabad ország vagyunk, mindenki azt csinál, amit akar.” 
Szerző
Frissítve: 2019.11.15. 09:43

Nem száll ki a kormány a BKV finanszírozásából, béremelést ígérnek a tanároknak

Publikálás dátuma
2019.11.14. 12:49
Gulyás Gergely és Hollik István a Kormányinfón
Fotó: Soós Lajos / MTI
A kormány elismerte, hogy súlyos összegeket fizetünk korrekcióként az EU-nak, de erre is van keret. A minisztériumi dolgozóknak jutalmat ígért Gulyás Gergely.
A napokban felmerülő témákról beszélt kormányinfóján Gulyás Gergely, aki ezúttal nem a kormányülésen, hanem a stratégiai kabinet ülésén hozott döntéseket ismertette. A kancelláriaminiszter szerint nem a választás időszak eredménye, hogy az építésügyi engedélyeket az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz sorolják át – és erre csak az eljárás egyszerűsítése miatt volt szükség; mint mondta, a településkép szabályozása ezután az önkormányzatoknál marad, tehát ők döntik el, hogy mi épül náluk. Igaz, azt Gulyás nem tudta megmondani, hogy ha a Mi Hazánk például Horthy-szobrot állítana Újbudán, azt a kormányhivatal építési hatósága, vagy az ellenzéki vezetésű kerület jegyzője hagyná jóvá, esetleg utasítaná el.

A BKV állami mankója marad

Szintén nagy port kavart a hír, hogy a kormány az önkormányzatokkal – pontosabban az  iparűzési adóból – fizettetné meg a helyi tömegközlekedés fenntartását. Gulyás hangsúlyozta, hogy mindez nem jelent változást Budapest szempontjából, a korábbi megállapodás értelmében továbbra is évi 15 milliárddal támogatnák a BKV működését. Sehol máshol nem támogatja a kormány a közösségi közlekedést, csak itt – mondta a miniszter, ez viszont nem igaz, hiszen a kormány tavaly több mint 240 milliárd forintot költött a MÁV és a Volán támogatására. Gulyás szerint a kormány nem áll el az M3-as metrófelújításhoz ígért 80 milliárd forint kifizetésétől, de arra is emlékeztetett, hogy a főváros 150 milliárdos iparűzési forrással számolhat évente, ebből pedig telne a BkV-ra.
A tömegközlekedésről szóló javaslat egyébként egy szóban módosítaná az eddigi szabályozást, e szerint pedig az ipát „első helyen„ és nem „különösen” a helyi tömegközlekedés fenntartására kell fordítani.
A módosítást Gulyás részletkérdésként említette, de azt nem tudta igazán megindokolni, hogy akkor miért kellene változtatni az eddigi szabályozáson.

Újságírói kérdésre arra sem akart egyértelmű igent vagy nemet mondani, Karácsony Gergely főpolgármester már szerdán kérte, vonják ezt a módosítást  – szerinte ebben a formájában jó a javaslat, válaszolta kitérően.

Tényleg vége a borkaizásnak

A kancellárminiszter megerősítette, hogy vetnek véget a telekspekulációknak: a kormány tervei szerint februártól 90 százalékos adó – vagyonátruházási illeték – sújtja a külterületből belterületbe vont ingatlanok értékesítésén elért jövedelmet. Mint mondta, 2002 és 2008 között több mint 3600 hektárral nőtt a belterületté átminősített ingatlanok területe. Hasonló ügyletekből keresett milliárdokat Borkai Zsolt ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán, miután a Győr körüli szántókat nyomott áron felvásárolták, majd azt továbbértékesítették az Audi számára. A különbség azonban az, hogy ott nem belterületté, hanem ipari területté nyilvánították a földeket, ám az árkülönbség így is tetemes volt.

Oktatás? Az szakpolitikai kérdés

Nehéz helyzetbe hozta a minisztert az az újságíró is, aki a hatéves kori tankötelezettség visszaállításáról kérdezte a minisztert – ez ugyanis több ezer új tanuló megjelenésével járna, és felkészületlenül érné az amúgy is leterhelt iskolákat.
Gulyás nem tudta megmagyarázni, hogy miért lenne jó a korhatár visszaállítása – azzal vágta ki magát, hogy ez szakpolitikai kérdés, amit nem nagypolitikai fórumon kell megtárgyalni.

Ha már oktatásügy, a kancelláriaminiszter sürgős tűzoltásba kezdett, a sztrájkra készülő pedagógusokat azzal nyugtatta, hogy a kormány már novemberben döntene a béremelésükről, lehetőleg minél előbb.
Az viszont már eldöntött tény, hogy a minisztériumi dolgozók zsebe nem marad üresen: a tavalyi és idei tömeges elbocsátások hatására ugyanis komoly maradvánnyal rendelkeznek a minisztériumok, amiket év végi jutalomként osztanak szét a megmaradt hivatalnokok között. Így a kormánytisztviselők kirúgott kollégáik bent ragadt bérét kapják meg, karácsonyi ajándék gyanánt.

Mínusz ötszázmillárd? Zsebből kifizetjük

Gulyás Gergely elismerte, hogy az EU komoly korrekciós összeget hívhat vissza Magyarországtól, „a szabálytalannak vélt” forrásfelhasználások miatt – sajtóértesülések szerint akár 500-600 milliárd forintnyi visszafizetésről is lehet szó, a kancelláriaminiszter szerint ez azonban nem jelent kiesést, mivel a kormány a 13 százalékkal „árazta felül” az uniós támogatással is zajló fejlesztéseket. Vagyis, ebből a 13 százalékból jut a korrekcióra, és így nincs forrásvesztés sem, a korrekció az elmúlt öt év költségvetésének négy százalékát jelenti - érvelt Gulyás. Hogy nincs forrásvesztés, az könnyen cáfolható,  mert a szabálytalanságok miatt elkülönített 500 milliárdos bánatpénz a magyar költségvetést terheli, és ezt számtalan más célra is lehetett volna fordítani. Gulyás egyébként úgy számol, hogy ebben hét éves időszakban 7500 milliárd forintos os uniós kohéziós forrást kaphat Magyarország.
A miniszter kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az ideiglenes létszámstop csak a közigazgatást érinti, a szociális szektort vagy a kórházakat nem, oda továbbra is lehet dolgozókat felvenni.
Szerző
Frissítve: 2019.11.14. 12:52