Továbbra is veszélyes a Notre-Dame, és csak veszekednek fölötte

Publikálás dátuma
2019.11.14. 14:29

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
"Ami a főépítészt illeti, már elmagyaráztam neki, hogy fogja be a száját" - mondta a kormánybiztos.
A Notre-Dame-ban 2019. április 15-én keletkezett tűzvész elpusztította a huszártornyot és a gerendázatot. Emmanuel Macron elnök másnap azt közölte, hogy öt év alatt szeretné helyreállíttatni a székesegyházat, de a határidőt sokan szorosnak találják. Az újjáépítők két táborra szakadnak: az "ortodoxok" azt követelik, hogy a 19. században helyreállított műemlék azonos mása épüljön fel a Viollet-le-Duc által tervezett huszártoronnyal. Ehhez a táborhoz tartozik a székesegyház főépítésze, Philippe Villeneuve is. A "modernisták" - köztük maga a köztársasági elnök is - viszont újító kézzel nyúlnának az új építményhez, rajta hagyva a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát. "Én annak a helyreállítását szorgalmazom, ami már megvan. Vagy az lesz, hogy eredeti formájában helyreállítom és akkor azt én csinálom, vagy kortárs huszártorony lesz, de akkor azt mást fogja megcsinálni" - mondta Philippe Villeneuve még októberben az RTL kereskedelemi rádióban. Jean-Louis Georgelin, a katedrális helyreállítást vezető kormánybiztos, korábbi vezérkari főnök, egy parlamenti bizottsági meghallgatáson nem rejtette véka alá a véleményét a katedrálisban 2013 óta dolgozó főépítészről. "Ami a főépítészt illeti, már elmagyaráztam neki, hogy fogja be a száját, és hogy okosan haladjunk előre annak érdekében, hogy a legjobb döntést hozzuk meg a Notre-Dame, Párizs, mindenki számára" - fogalmazott a kormánybiztos, aki szerint a huszártorony kérdése csak 2021 elején lesz majd napirenden. Jean-Louis Georgelin megerősítette: az a cél, hogy az államfő által is említette ötéves intervallum alatt befejeződjenek a helyreállítási munkálatok. "A katedrális még mindig veszélyben van. A stabilizációs fázis még nem fejeződött be. Majd akkor lesz vége, ha a (tűzvész előtt felállványozott) huszártorony korábbi állványzatát teljesen elbontották" - jelezte a kormánybiztos. A tél beköszöntével "nem kizárt, hogy egy erős szél destabilizálja az állványzatot" - tette hozzá a tábornok.
Szerző

Horvát elnökválasztás: december 22-én lesz az első forduló

Publikálás dátuma
2019.11.14. 13:46

Fotó: AFP
Az államfői tisztség megszerzéséért több jelölt is verseng, köztük a jelenlegi elnök, Kolinda Grabar-Kitarovic.
December 22-re tűzte ki a horvát elnökválasztás első fordulóját csütörtökön a zágrábi kormány – közölte a horvát közszolgálati rádió. A független Horvátország hetedik elnökválasztásán bejegyzett politikai pártok vagy a választók indíthatnak jelölteket, akiknek legkevesebb 10 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. A legtöbb jelölt, 13 2005-ben volt, de négy évvel később is 12-en indultak az államfői posztért. Közvélemény-kutatások szerint az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja majd meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. A második fordulót 2020. január 5-ére írták ki. Az államfői tisztség megszerzéséért több jelölt is verseng, köztük a jelenlegi elnök, Kolinda Grabar-Kitarovic.      
Kolinda Grabar-Kitarovic újraindul
Fotó: Stipe Majic / AFP/Anadolu Agency
A legújabb közvélemény-kutatások szerint – amennyiben most tartanák az elnökválasztást – Grabar-Kitarovic az első helyen végezne 28,6 százalékkal, bár ötödik hónapja csökken a népszerűsége. A második helyen a horvát sajtó szerinti legfőbb riválisa, Zoran Milanovic volt kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje áll 24,3 százalékkal, míg a harmadik helyen Miroslav Skoro független jelölt, népszerű horvát énekes és üzletember végezne 16,7 százalékkal. Grabar-Kitarovichoz hasonlóan Skoro is a jobboldali szavazók támogatására számít. A horvát alkotmány értelmében az elnök legfeljebb kétszer választható meg, ötéves mandátummal. Horvátországban a kormány és a parlament a fő döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába, és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír.
Szerző
Frissítve: 2019.11.14. 13:50

Gyásznapot rendeltek el a felvidéki buszbaleset miatt Szlovákiában

Publikálás dátuma
2019.11.14. 13:12

Fotó: Szlovák Tűzoltóság
A szerdai buszbaleset az egyik legtöbb halálos áldozattal járó tragédia az ország történetében.
Gyásznapot rendelt el péntekre a szlovák kormány a Nyitragerencsér közelében történt, 12 halálos áldozattal járó buszbaleset miatt csütörtöki rendkívüli ülésén. A Nyitragerencsér közelében szerdán történt baleset az egyik legtöbb halálos áldozattal járó tragédia az ország történetében. A balesetben teherautóval ütközött egy többségében iskolásokat szállító távolsági autóbusz, a 12 halott között négy gyerek van, a sérültek száma 17. Hasonló léptékű tragédia legutóbb 2009-ben történt Szlovákiában, akkor a Breznóbányához közeli Garamszécsen, a vasúti átjárónál ütközött vonat és autóbusz. A tragédia ugyancsak 12 halálos áldozatot követelt. Szlovákiában állami gyásznap elrendeléséről a kormány dönthet, amennyiben az egész társadalmat megrázó tragikus esemény történik. Az 1993-ban önállósult Szlovákia történetében eddig ilyenre kilencszer volt példa. Legutóbb 2016-ban az ország első államfője, Michal Kovác halála miatt hirdettek állami gyásznapot.