Felrúgta az ellenzéki megállapodást a helyi MSZP a XXII. kerületben

Publikálás dátuma
2019.11.14. 18:23

Fotó: Havasi Gábor / Facebook
Egy alpolgármesteri székért és egy bizottság elnöki posztért mindenben a Fidesszel szavaztak. A párt fellép ellenük.
Csütörtökön tartották a XXII. kerületi önkormányzat alakulóülését - írja a 444. Itt, Budafok-Tétényben az egyesült ellenzék szerzett többséget a képviselő-testületben, a polgármesteri széket azonban meg tudta tartani a fideszes Karsay Ferenc, miután 312 szavazattal többet kapott, mint a momentumos Havasi Gábor (a polgármester-választáson volt egy 3. jelölt is, egy helyi szervezeté, ő 1181 szavazatot kapott).  Havasi Gábor csütörtök este azt írta a Facebookon, hogy a helyi MSZP két képviselője felrúgta az ellenzéki megállapodást, és az alakuló ülésen a Fidesszel és szatellitszervezeteivel szavazott. Ezért cserébe a helyi MSZP elnöke, Dankóné Hegedűs Jolán megkapta a Fidesztől az egyik alpolgármesteri széket, a másik MSZP-s pedig egy bizottságot elnökölhet. Havasi Gábor a 444-nek elmondta, hogy az ellenzéki - de a kerületben többségben lévő - pártok korábban megegyeztek egy arányos ajánlatról, amit el is küldtek a polgármesternek. Eszerint a 3 alpolgármesterből 1 lehetett volna fideszes, a másik kettő ellenzéki, egészen pontosan a kerületben jól szereplő DK és a Momentum adott volna 1-1 alpolgármestert. Ezen kívül megbeszélték a bizottsági helyek kiosztását is. Havasi szerint Dankóné Hegedűs Jolán, az MSZP helyi vezetője szintén jelezte, hogy alpolgármesteri széket szeretne, de végül ő is aláírta a közös ellenzéki javaslatot. Az alakulóülésen azonban a fideszes Karsay egy teljesen más leosztást terjesztett be, ami szerint a 3 alpolgármesteri székből kettőt kap a Fidesz, egyet pedig Dankóné Hegedűs Jolán. Havasi szerint ezt az előterjesztést a fideszesekkel együtt meg is szavazta a két MSZP-s képviselő, és igent nyomtak más olyan előterjesztésekre is, amiket Karsay az ellenzéki képviselők akarata ellenére terjesztett be. A DK az ülés után közleményben ítélte el a történteket, azt írták: „A DK, a Momentum és a Jobbik képviselői nem vettek részt a szavazáson, mert az az ellenzéki pártok előzetes megállapodásával ellentétes volt. A Demokratikus Koalíció szerint ez a lépés a Fidesszel szemben álló ellenzéki közösség cserbenhagyása.” A fideszesek a két MSZP-ssel, a szintén ellenzéki pártokkal szövetségben induló Budafok-Tétény Általános Ipartestület képviselőjével és a Budafok-Tétény Baráti Körök nevű (a 3. polgármester-jelöltet is indító) formáció képviselőjével 1 fős többségbe kerültek a képviselő-testületben. A helyzetet bonyolítja, hogy a kerület egyik választókörzetében szavazategyenlőség miatt januárban megismételt választást tartanak majd. Havasi Gábor a Facebookon arra szólította fel a helyi MSZP-s képviselőket, hogy adják vissza a mandátumukat, vagy zárja ki őket az MSZP.

Repülni fognak a képviselő-testületből vagy a pártból

Nem kellett sokat várni az MSZP reakciójára. A párt közleménye szerint a Magyar Szocialista Párt számára teljes mértékben elfogadhatatlan, ami történt. Dankóné és képviselőtársa annak ellenére vállalták a megbízatást, hogy ezzel szembementek a Szocialista Párt érdekeivel és a párt által vállalt értékekkel. Döntésükről nem tájékoztatták sem az MSZP budapesti, sem pedig az országos elnökséget.   A Magyar Szocialista Párt felszólítja Dankóné Hegedűs Jolánt és képviselőtársát, hogy azonnali hatállyal adják vissza a mandátumukat és lépjenek ki a Szocialista Pártból - írja közleményében a párt.
Szerző
Frissítve: 2019.11.14. 20:39

Végleges, a Lungo Drom elveszítette többségét

Publikálás dátuma
2019.11.14. 17:56

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Megállapította a roma nemzetiség országos választásának eredményét az NVB.
A nemzetiségi választópolgárok október 13-án egyszerre választották meg a települési, megyei és országos önkormányzatok tagjait. A települési választáson képviselőjelöltekre szavazhattak, a területi és országos választáson pedig nemzetiségi szervezetek által állított listákra. A települési választások eredményét a helyi választási bizottságok állapították meg. A területi választás eredményét a területi választási bizottság állapította meg a helyi választási bizottságoktól beérkezett jegyzőkönyvek és a szállítóborítékban érkezett szavazatok összeszámlálása után. A területi választási bizottságok az egyes nemzetiségek esetében az országos választás területi eredményéről is kiállították a jegyzőkönyveket. Az NVB korábban már megállapította 12 országos nemzetiség választásának eredményét, jogszabálysértés miatt azonban meg kellett ismételni a roma országos nemzetiségi szavazást Sárkeresztúron. Az NVB a jegyzőkönyvek elleni jogorvoslati határidő letelte után, csütörtökön állapíthatta meg a nemzetiség országos választásának eredményét. Az országos listát állító nemzetiségi szervezetek a rájuk leadott szavazatok arányában szereztek mandátumot. Nem szerezhetett mandátumot az a lista, amely a leadott érvényes szavazatok legalább öt százalékát - közös lista esetén legalább tíz százalékát, kettőnél több nemzetiségi szervezet által állított közös lista esetén legalább tizenöt százalékát - nem érte el. Az NVB csütörtöki határozatában megállapította az egyes listák által szerzett mandátumok számát. E szerint az Országos Roma Önkormányzatban mandátumot szerzett. Ez azt jelenti, hogy a Lungo Drom elveszítette többségét a 47 tagú országos önkormányzatban. Az NVB határozata nem jogerős, ellene három napon belül lehet jogorvoslati kérelmet benyújtani.
  • a "Lungo Drom" Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség listája 20,
  • a Fiatal Romák Országos Szövetsége listája 18,
  • a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete 5,
  • a Phralipe Független Cigány Szervezet Országos Szervezete - Központi Szervezet listája 4
Szerző

Elveszik az építésügyet az önkormányzatoktól, a kormányhivatalok döntenek az építési engedélyekről

Publikálás dátuma
2019.11.14. 17:46

Fotó: Népszava
A lépés minden előzmény nélküli, de nem azért történt, hogy a kormány bármilyen beruházást lenyomhasson az önkormányzatok torkán.
A jövőben nem az önkormányzati jegyző, hanem a kormányhivatalok dönthetnek az építési engedélyek ügyében – ezt a előzmények nélküli javaslatot terjesztette a kormány a parlament elé. Az intézkedés célja első ránézésre az lehet, hogy a fővárosi látványfejlesztésekről továbbra is a kormány dönthessen - de valójában nem ez a helyzet. A kiemelt kormányzati beruházások esetében ugyanis  – ilyen a Liget projekt-például, de kormány nem egy esetben kiemelt beruházássá minősített belvárosi térkövezéseket is – a hatósági feladatait eddig sem az önkormányzati jegyző, hanem a kormányhivatalok látták el. A jövőben azonban minden ingatlanépítés engedélyéről a kormányhivatalok döntenek, vagyis a döntés elszakad a helyi érdekektől. A településeknek (egyelőre) az a joga marad meg, hogy a helyi építési szabályzatot kidolgozzák, valamint hogy a benyújtott építési terveket településkép-védelmi szempontból véleményezzék.
A kistelepülések egyébként már évek óta elveszítették építési hatósági jogaikat: 2015-ben ugyanis a járási, kerületi jegyzőkhöz kerültek ezek a jogosítványok, most viszont tőlük is elvonná és magához venné az engedélyezési jogokat a kormány. Ennek megfelelően a szabályozás több mint 170 olyan önkormányzatot, illetve jegyzőt érint, amely járási központ is egyben. A kormány a törvényjavaslat indoklásban meg sem próbálja indokolni az intézkedés észszerűségét. A kabinet most látta elérkezettnek az időt arra is, hogy megadóztassa az önkormányzatok által belterültbe vont területeket. Egy település akkor tud fejleszteni, ha külterületeit – szántóit, rétjeit, erdőit – belterületbe vonja, így azokon lehet lakást építeni vagy ipari tevékenységet folytatni. Az átminősítéssel  az adott telek értéke jelentősen felértékelődhet – így keresett például milliárdokat Rákosfalvy Zoltán, Borkai Zsolt volt győri polgármester ügyvédje az Audi-telkek kapcsán. Más településeken is előfordult ugyanakkor, hogy a belterületté minősítésről döntő politikusok ismerősei, hozzátartozói felvásárolták az érintett parcellákat, majd az átminősítés következtében milliós haszonra tettek szert. A parlament előtt fekvő javaslat szerint a jövőben az így elért nyereségre – az ingatlan 10 éven belüli értékesítése esetén – 90 százalékos vagyonszerzési illetéket vet ki a kormány,  vagyis gyakorlatilag a teljes spekulációs hozamot elvonja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón elmondta: 2002 és 2019 között 3609 hektárral nőtt a belterület nagysága, ami az összes belterület félszázalékos növekedése, az átminősítés előtti valamint utáni érték között pedig ötvenszeres a különbség. 
Szerző
Témák
illeték Ingatlan