Előfizetés

Orbán Viktor már bemelegített a Puskás nyitó meccsére, Ön felkészült a káoszra? (videóval üzent a kormányfő)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.15. 07:10
Orbán Viktor Felcsúton
Fotó: Népszava
A miniszterelnök közösségi oldalán megosztott videóban "magyarázza" a 170 milliárdos Puskás Aréna létjogosultságát a megnyitó reggelén. Óriási felfordulás várható a stadion környékén, hiszen a 68 ezer férőhelyes komplexumhoz csak 500 helyes parkoló épült.
Azonban valószínűleg nem csak az fog bosszúságot okozni pénteken, az új Puskás Aréna megnyitása napján, hogy a környéken kora délutántól lezárások lesznek, nem lehet parkolni . Az új stadionban nem lehet készpénzzel sem fizetni.
A gyorsabb kiszolgálás érdekében a helyszínen kiváltható arénakártyával (HelloPay-kártya), érintéses bankkártyával vagy arra alkalmas mobiltelefonnal lehet majd fizetni az aréna teljes területén.

Az MLSZ emellett honlapján azt írja, hogy biztonsági okokból senki nem hozhat be nagy (A4-s méretnél nagyobb) szatyrot, hátizsákot. Sőt, esernyőt, profi fényképezőgépet sem lehet bevinni a stadion területére. Eső esetén az esőkabátot javasolják. A Stefániához és a Dózsa György úthoz közel két-két csomagmegőrző konténert állítanak fel, amelyek ingyenesen igénybe vehetők.  

Forgalomkorlátozás a Puskás Aréna környékén

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint 15 órától 23 óráig lezárják a Dózsa György utat a Kerepesi út és a Thököly út között, a Stefánia utat a Hungária körút és a Thököly út között, az Egressy utat a Stefánia út és a Hungária körút között, továbbá az Ifjúság útját. Lezárásra kell számítani az Istvánmezei út, a Cházár András utca és a Verseny utca egy-egy szakaszán is. A Thököly út, a Hungária körút és a Kerepesi út által határolt területre csak az ott lakók hajthatnak be. Emellett ma 7 órától 23 óráig tilos megállni a környéken. A BKK arról tájékoztatott: a stadion bejáratai a Dózsa György út és a Stefánia út felől érhetők el. A környéken korlátozottak a parkolási lehetőségek, ezért arra kérik a szurkolókat, hogy semmiképp se autóval közelítsék meg a stadiont, hanem a közösségi közlekedést vegyék igénybe, a társaság sűrűbben indítja majd járatait. A megszokottnál lényegesen gyakrabban jár majd a 2-es és 4-es metró, az 1-es villamos, sűrűbben indul a 7E autóbusz, a 178-as buszjárat útvonalát Pesten a Bosnyák térig meghosszabbítják, emellett ideiglenesen minden Thököly úton közlekedő busz megáll a Reiner Frigyes parknál és a Stefánia útnál is. A forgalomkorlátozások miatt egyes járatok - 30-as, 95-ös és 130-as autóbusz, 75-ös és 77-es trolibusz - útvonala megváltozhat előreláthatóan 15 órától az utolsó járatok indulásáig.

Budapest kiszárítására játszik Orbán

Batka Zoltán, Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2019.11.15. 06:45

Fotó: Népszava
A kabinet népszerűségromboló lépésekre próbálja kényszeríteni Karácsony Gergely főpolgármestert azzal a javaslattal, amely megszabná, mire lehet költeni az iparűzési adót.
Budapest frissen megválasztott ellenzéki vezetésének mozgásterét próbálják szűkíteni azzal a törvényjavaslattal, amely kimondaná: „elsősorban” a tömegközlekedésre kell fordítani a helyi iparűzési adót (hipa) – vélik a Népszavának nyilatkozó szakértők. A hatályos szabályozás egyébként eddig is úgy szólt, hogy „különösen” a közösségi közlekedés finanszírozására kell költeni ezeket a bevételeket, ennek megfelelően a fővárosi önkormányzat ebből fizette ki a BKV fenntartási költségeit is. Azonban szakmai forrásaink szerint az új szabályok később gondot okozhatnak a vezetésnek: ha ugyanis a következő években nő a BKV a finanszírozásigénye, akkor a kormány – anélkül, hogy egy forinttal is megemelné az állami támogatás mértékét - hivatkozhatna arra, biztosított a vállalat működése. Az iparűzési adóból ugyanis összesen 287 milliárd forintos bevétele származik Budapestnek (ebből a kerületek 132 milliárdot kapnak meg), ez pedig bőven fedezi azt az összesen 91 milliárd forintos összeget, amelyet a BKV kap működésre az önkormányzattól és az államtól. Valójában viszont ez csúsztatás lenne, a vállalat ugyanis már jelenleg is súlyosan alulfinanszírozott. A szakmai hüvelykujj szabály alapján egyharmad-egyharmad arányban kellene állnia a költségeket az államnak, a fővárosnak és az utasoknak, de Magyarországon jó ideje az utasok fizetik a legtöbbet, 125 milliárdot, és ezt követi az önkormányzat 79 milliárddal.

Az állami támogatás ráadásul egyre kevesebb: az évtized elején 32 milliárd volt a BKV normatív támogatása, de ez 2018-től 12 milliárdra csökkent, miközben - Tarlós István volt polgármester korábbi nyilatkozatai szerint - csak a szinten tartáshoz évi legalább 40 milliárdos állami támogatásra lett volna szükség. Jellemző, hogy a 2018-as üzleti évben az is sikernek számított, hogy a BKV a tervezett 15 milliárd helyett csak 9,1 milliárdos veszteséggel zárta az évet. Ráadásul becslések szerint 800 milliárd forintnyi felújítás hiányzik a rendszerből. Mindez azt jelenti, hogy ha elfogadják a javaslatot, akkor sarokba szorul a fővárosi vezetés. A kormány ugyanis megteheti, hogy a mostani törvényre hivatkozva nem ad több pénzt a BKV-ra, vagy éppen megpróbál teljesen kifarolni a vállalat támogatásából. Ebben az esetben az ellenzékivé váló budapesti vezetésnek nem marad más lehetősége, minthogy máshonnan teremti elő a szükséges forrásokat, így viszont népszerűségromboló lépésekre – a szociális és a kulturális kiadások lefaragására - kényszerülhet. Az iparűzési adó felcímkézésről szóló ötlet hirtelen jöhetett, Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes ugyanis lapunknak elmondta: ez a terv szóba sem került azon a múlt heti kormányülésen, amelyen részt vett Karácsony Gergely főpolgármester is. - Mi éppen ezért javasoltuk, hogy legyen egy Budapest-törvény, amelyben hosszú távon, normatív alapon, előre kigondoltan rendezzük el a főváros és az állam kapcsolatát, nem összevissza rángatjuk egymást a sajtón keresztül - fogalmazott Dorosz Dávid.
- Nem tudom mire vélni, hogy ez mi a túró - fogalmazott keresetlenül az Atv-műsorában szerda este Karácsony a tervbe vett jogszabály kapcsán. Szerinte a javaslat „csak akkor értelmezhető, ha egy forgatókönyvbe illeszkedik”. A főpolgármester szerint az is kérdés, hogy ha az állam a közösségi közlekedésből kivonul, akkor ki fog-e vonulni az oktatásból és az egészségügyből is. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter mindenesetre csütörtökön azt mondta kormányinfón, hogy a kormány nem száll ki a BKV finanszírozásából. - Ezt a lépést nem tartalmazza a törvényjavaslat, és a kormánynak sem szándéka – fogalmazott. Ugyanakkor azt is megjegyezte: a kormány a forrásmegoszlás helyzetén nem kíván változtatni. – A kormány javaslata azt vetítheti előre, hogy az állam idővel teljesen kiszállhat a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásából. – Ha viszont a főváros kénytelen lesz az iparűzési adó egészét a közösségi tömegközlekedés finanszírozására költeni, más alapfeladatokra pedig nem marad, akkor kénytelen lehet működési hitelt felvenni, ami már középtávon a város pénzügyi ellehetetlenüléséhez vezethet – mondta lapunknak a Republikon Intézet várospolitikai szakértője. Hozzátette: ebben az esetben a kormány gyámság alá helyezheti az önkormányzatot, így pedig még jobban meg lehet kötni Budapest kezét. Király szerint ezzel és például az építésügyi hatósági jogosítványok tervezett elvételével a kormány tovább korlátozza a fővárost. Elmondta azt is, a fővároson kívül szintén jobbára az iparűzési adóból finanszírozzák a közösségi tömegközlekedést, de ennek drasztikusan kisebb a költsége, mint Budapesten.

Miskolcot is érinti

Miskolcon tavaly közel 11 milliárd forint volt az iparűzési adóbevétel, erre az évre pedig ennél nagyjából 800 millió forinttal többet terveztek be a költségvetésbe – tudtuk meg a városháza sajtóosztályán. A város szolgáltató cégei a feladataik ellátásra kapnak ugyan állami normatívát, de az önkormányzatoknak - így a miskolcinak is - ezeket minden esetben ki kell egészíteni saját forrással: ez történik a Miskolc Városi Közlekedési Zrt.-nél (MVK) is. Az MVK Zrt. idén 497 millió forint állami normatívát kapott, a város pedig 1,5 milliárd forintot tett hozzá a tömegközlekedési vállalat költségvetéséhez. 

Beárazott életek - De mi lesz a többi kisgyerekkel?

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.11.15. 06:00

Fotó: Vargosz / Bethesda Gyermekkórház
Két gyereknek is összegyűlt a pénz a 700 milliós gyógyszerre. De mi lesz a többiekkel? Erre kerestük a választ közgazdász, jogász, bioetikus, szociológus, orvos segítségével.
Évente csak Magyarországon 10-15 olyan gyerek születik, akinek szüksége lehet a világon a legdrágábbnak számító – Európában még csak nem is törzskönyvezett – 700 millió forintos gyógyszerre. Még ha hamarosan meg is történik az európai törzskönyvezés, a társadalombiztosítás támogatására aligha van esély. Az évi mintegy 380 milliárdos gyógyszertámogatásból ugyanis 7-10,5 milliárdot kellene csak ennek az egyetlen betegségnek a gyógyszerére kifizetni. Az elmúlt hat évben 210 ritka betegség orvossága kapott törzskönyvet Európában. Az ilyen törzskönyvkérelmek száma évről-évre nő. A beteg genetikai sajátosságainak egyre pontosabb megismerésével mindinkább személyre szabott terápiák születnek, de ezeknek a várható egészséghasznuk így nehezen megítélhető – a másik oldalon viszont a beteg élete a tét. A 700 millió forintos terápiára eddig közadakozásból két SMA-betegségben szenvedő gyereknek, Zentének és Leventének jött össze a pénz. De mi lesz a többiekkel? Molnár Márk orvos-közgazdász már az elején hangsúlyozta, hogy a két eset nagyon bonyolult jogi és etikai kérdéseket vet fel. Nem csak az kérdés, hogy mi lesz a többi beteggel, de az is: mi lesz akkor, ha a kifizetett összeg ellenére a kezelés mégsem bizonyul hatásosnak? Mi lesz, ha a kísérleti kezelés következtében bármilyen nem kívánatos esemény lép fel? Annak következményeit ugyanis a társadalombiztosítás keretein belül kell majd ellátni. A kutató elismerte, valóban nagy siker, hogy a magyar társadalom össze tud fogni, és ilyen erőket tud megmozgatni jó ügyekért. Másfelől rettentő felemás, hogy nem engedélyezett gyógyszerek alkalmazása válik ilyen módon gyakorlattá. A kezelést azért nem engedélyezték még Európában, mert egyelőre nem tudni pontosan, hogy milyen kockázatok és hasznok várhatóak annak alkalmazásától. Ráadásul – tette hozzá – az érintett gyerekek most sincsenek kezelés nélkül: egy engedélyezett, igen drága, és a kísérleti szerrel hozzávetőlegesen azonos hatásosságú kezelést kapnak tb-támogatással. – A társadalom emberkísérletekre ad össze óriási összegeket ahelyett, hogy azokra a hatóságokra és szakemberekre bízná ezeket a döntéseket, akiknek munkája megítélni, milyen kezelést mikor biztonságos és mikor gazdaságos alkalmazni – fogalmazott Molnár Márk, aki szerint a finanszírozónak nincs dolga nem engedélyezett kezelésekkel kapcsolatosan akkor sem, ha óriási a társadalmi nyomás. Szerinte, ha úgy véljük, hogy a gyógyszerek engedélyezése túl lassú vagy túl hosszadalmas, akkor ezen kell változtatni, ezt a folyamatot kell felgyorsítani. Nem lehet az a megoldás, hogy a nem engedélyezett terápiák alkalmazásából csinálunk rutint, főként nem közpénzből – tette hozzá.
Szebik Imre bioetikus, egyetemi docens szerint sem nevezhető ideális modellnek az, ami a két SMA-s kisgyerek gyógykezelésével történt. A szülők szempontjából érthető, hogy elnyomják a veszélyérzetüket, és a lehetetlentől sem riadnak vissza. A terápiához való ilyen hozzáférés azonban sérti az igazságosság elvét, hiszen a borsodi cigánytelepen élő, hasonló betegséggel küszködő gyerek szüleinek esélye sincs ilyen kampányt megszervezni – hívta fel a figyelmet. A szakember szerint az, ami történik jogilag is aggályos, sőt később lehet következménye is, hiszen a szülők olyan szert adattak be a gyereknek, amelynek nincs európai törzskönyve. Ezzel szemben viszont az áll: túl hosszú ideig tart, mire ez a szer standard terápiává válhat, ezt pedig nem volt idő kivárni az érintett gyerekeknek. Kérdés, hogy mi esik nagyobb súllyal a latba: a terápia alkalmazásakor a jogsértés, vagy az, ha kezeletlenül marad a gyerek? Hozzátette: a gyógyszeralkalmazásnak minden egyes tabletta bevételekor van kockázata, ezzel együtt kell élnünk. Ezt a rizikót csökkentik a nagy létszámú klinikai kutatások, amikor sok ezer emberen tesztelik az állatkísérletekben biztonságosnak bizonyult szereket. Ám a ritka betegségek esetében ritkább az ilyen kutatás, mivel az azokba bevonható páciens is sokkal kevesebb. Ezt figyelembe véve a szakértők szerint nem is számít kevésnek az, hogy az érintett 700 milliós szert száz kisgyermeken már próbálták. A vizsgálatban résztvevők többsége számára egyébként hatásos volt a beavatkozás. Márpedig, ha valami ennyire sikeresnek tűnik, akkor annak gyógyászati alkalmazását késleltetni etikailag sem helyes – Szebik Imre szerint. A gyűjtésről a szakember azt mondta: ha túl sokszor kérik az embereket arra, hogy mentsenek meg valakit, akkor gyorsan elvesztik érzékenységüket az adományozásra, másrészt kimerül az a réteg, amely képes adni. Úgy véli, az lenne a jó, ha a szülőknek nem egyedi marketingkampánnyal kellenek pénzt gyűjteniük az állam által nem finanszírozott gyógykezelésekre. Inkább létre kellene hozni egy alapot, akár a nemzeti biztosítón belül, ahová lehetne közadakozással gyűjteni hasonló esetekre. Kovácsy Zsombor orvos, egészségügyi jogász szerint sem jelenthet általános megoldást a kisfiúk esetében alkalmazott pénzgyűjtés. „Sorra jelennek meg a különböző betegségekben akár számottevő állapotjavulást, sőt gyógyulást is eredményező nagyon drága készítmények, melyekre akkor sem jutna minden érintettre elegendő pénz, ha bővebb lenne az egészségügy költségvetési kerete. Ezért akármennyire is kegyetlenül hangzik, mindig – nem csak Magyarországon, hanem mindenütt – történik szelekció. A különösen a drága gyógyszereket azoknak biztosítják, akiknek az állapotában a legjobb eséllyel várható javulás” – fogalmazott. Kovácsy Zsombor szerint az, hogy egy adott betegségben, állapotban melyik gyógyszert kinek érdemes költséghatékonysági alapon adni, viszonylag megbízhatóan kiszámítható. Az viszont nagyrészt már morális kérdés, mennyiben érvényesüljön a szolidaritás, vagyis az, hogy a különböző életkilátásokkal, gyógyulási esélyekkel jellemezhető betegségekben szenvedők közül ne csak azokra költsenek, akiknél az eljárás költséghatékony. A szakember az ügy egy másik aspektusára is rámutatott. A gyűjtés szerinte ráirányíthatja a figyelmet arra: az emberek úgy érzékelik, hogy „az állam nem ad pénzt kisgyerekek meggyógyítására”. – Úgy gondolom, sokat kellene tenni azért, hogy elmagyarázzuk a források elosztásának logikáját. És azért is, hogy a döntéseket a nyilvánosság számára átláthatóan hozzuk meg – mondta Kovácsy, és úgy folytatta: – Társadalmi szinten bármilyen, akár még egy nem tökéletesen működő elosztási rendszer is igazságosabb, mint egyedi akciókkal történő forrásgyűjtés. Az ilyen kampányok megszervezésére nem mindenkinek van lehetősége, ami persze semmit nem von le az érintett szülők és támogatók cselekedeteinek nagyszerűségéből.

Kétségek között a kórházigazgató is

A Bethesda Gyermekkórházban, amely az SMA-betegek egyik kezelőcentruma, a napokban készítik elő a Zolgensma kezelésre a második szerencsés kisfiút, Leventét. Velkey György, az intézmény főigazgatója elmondta, épp most zajlik a szerológiai vizsgálat, amellyel megerősíthető, hogy Levente alkalmas-e a kezelésre. Ennek költsége is része a 700 milliós gyógyszer árának, a vizsgálathoz szükséges vérvételt a kórház elvégzi, de aztán a mintát postázzák, mert maga az elemzés Nyugat-Európában történik. Ha onnan pozitív megerősítést kapnak a leletről, akkor rendelik meg a készítményt. A főigazgató-főorvos arra kérdésre, hogy miért nem a gyűjtés előtt végzik el a gyógyszer alkalmazhatóságát megerősítő teszteket, azt válaszolta: a szülők a pénz összegyűjtése után kértek fél a kórházat a gyógyszer beadására, így erre nem volt lehetőség. Azzal ő is egyetért, hogy egyre reménytelenebb lesz összeszedni a szükséges 700 millió forintot. A problémára rendszerszerű megoldást nem is lát. „A világon sehol sem finanszírozzák közkasszából, vagy egyéb biztosításból ezt az eljárást. Fariezus dolog volna elvárni, hogy az állam kifizesse, hiszen ezt nem teszik meg a nálunk sokkal gazdagabb országok se sehol a világon. A társadalmat meg évente 10-15 gyerek esetében felszólítani adakozásra szintén vállalhatatlan, de a siker esélye is csekély. Erre az egyenletre nem tudok megoldást. A magyar társadalombiztosítás az alternatív kezelésként alkalmazott, szintén százmilliós költségigenyű nusinersen biztosításával is hatalmas terhet vállal ezekért a betegekért” – mondta végül.

Miért olyan drágák az árva gyógyszerek?

A ritka betegségek közös jellemzője, hogy kezelés nélkül szinte valamennyi halált okozhat. Az ilyen betegségek 80 százaléka genetikai eredetű, az újszülöttek 3-4 százalékát érintheti. Árva (orphan) gyógyszereknek is nevezik azokat a készítményeket, amelyek 10 ezer emberből ötnél kevesebbet érintő betegségek kezelésére készült. Az ilyen gyógyszerekből nincs szüksége a piacnak nagy mennyiségre. A kevés érintett beteg miatt nem hoznak akkora bevételt, mint a nagyobb mennyiségben fogyóké, de a kutatási költségeik alig kisebbek. Azért, hogy a cégeknek megérje az ilyen kórokra is terápiát fejleszteni, számos könnyítést élveznek a ritka betegségek gyógyszerei a törzskönyvezésben és az árazásban. Így például sokkal kisebb betegszámmal elvégzett klinikai próba is elegendő a regisztrációjukhoz. Társadalombiztosítási támogatásuk megítélésekor nem kell alkalmazni a költség-hatékonyságra vonatkozó szokásos kritériumokat. Azt hogy menyiért adják az ilyen készítményeket, a gyártók szabadon határozhatják meg.