Narancshéjból nyomtatnak poharat Olaszországban

Publikálás dátuma
2019.11.16. 16:16

Fotó: Carlo Ratti Associati
Teljesen lebomló pohárba adagolja a gyümölcslét egy mobil lébár Olaszországban.
Narancshéjból nyomtatott pohárba tölti a gyümölcslét az olasz Carlo Ratti Associati formatervező cég által kifejlesztett mobil narancslébár – írta az Impress Magazin. A narancsfacsaró gép tetején lévő hatalmas, átlátszó kupolából spirál alakzatban gurul a közel 1500 narancs a feldolgozó részlegbe.

Lé és pohár a narancsból

A gép a gyümölcslé kifacsarását követően a tetején lévő 3D-nyomtatóval a héjból elkészíti a teljesen lebomló poharakat, és ezekbe adagolja a frissen facsart narancslét. Az eldobható narancshéj poharak teljesen lebomlanak, így nem szennyezik a környezetet.
A környezetbarát narancslébár jó példa arra, hogy a hétköznapi életünkben hogyan lehet körkörös, hulladékmentes megoldásokat kialakítani. A körkörösség olyan környezetbarát alapelv, amelynek a mai gazdaság irányelvévé kellene válnia – mondta Carlo Ratti. A narancsléfacsaró gép kifejlesztője hozzátette, az volt a céljuk, hogy segítsenek megérteni, milyen módon lehet egy alapanyag minden részét hasznosan felhasználni, hogy ne termeljünk több fölösleges szemetet. A cég narancshéjból tárgyakat és ruhákat is tervez nyomtatni.
A dzsúzbár egy nyári Riminiben, majd pedig egy októberi Milánóban tartott rendezvényen mutatkozott be.
Szerző

Gyilkos klímaváltozás – Orvosok, klímatudósok és közgazdászok figyelmeztetnek

Publikálás dátuma
2019.11.16. 11:15

Fotó: ARUN SANKAR / AFP
100 szakértő állította össze azt a jelentést, amelyben a klímaváltozás legfőbb jellemzőit mutatják be, kiemelve az egészségügyi hatásokat.
A Lancet Countdown által végzet vizsgálatokon alapuló jelentés, amelyen orvosok, klímatudósok, közgazdászok dolgoztak 41 jellemzőt tekint át, az extrém szárazságoktól, az üzemanyag használaton át a mezőgazdaságig. A levont következtetések elrettentők: egy ma született gyermek négy fokkal magasabb környezetben fog élni, amikor felnő, mint az ipari forradalom előtti időkben. „Nem tudjuk ez milyen hatással lesz az egészségükre, de azt igen szörnyű lesz, ami alááshatja az elmúlt ötven év eredményeit” – mondta Nick Watts, a Lancet Countdown főigazgatója. A projekt az egészséggel és a klímaváltozással kapcsolatos mutatókat követi nyomon, ezek közül a Wired magazin a legfontosabbakat emeli ki áttekintésében. Még nem túl késő ezek közül néhány folyamatot visszafordítani vagy legalább megváltoztatni: a legfontosabb, hogy az emberek magukénak érezzék a problémákat, ezeket megértve jobban láthatók a megoldások. A hatások sorában az egyik legfeltűnőbb jelenség az egyre intenzívebb és gyakoribb hőhullámok jelentkezése, leginkább Európában, mint ezt a tavalyi nyár is bizonyítja. A hőhullámok a legidősebbekre a legveszélyesebbek, akik olyan lakásokban élnek, ahol eddig nem volt szükség légkondicionálásra. 2018-ban 220 millió 65 éven felüli volt kitéve hőhullámnak a világon, a 2015-ös 209 millióval szemben. Ugyanakkor a légkondicionálás ördögi kört indít el, mert sok energiába kerül és a hulladékhő a városok utcáit fűti. A világ légkondicionálóinak száma 2000 és 2016 között több mint kétszeresére, 1,6 milliárdra nőtt. A felmelegedés egészségügyi veszélyt jelent a szabad térben dolgozókra, ezért csökkenteni kell munkaidejüket, 2018-ban 133,6 milliárd óra munkaidő kiesést okozott a hőség. Az egyik legdrámaibb hatással az emberek életére a tüzek vannak, 2018-ban a legtöbb napig a Közép-Afrikai és a Dél-Ázsiai régiókban élő emberek voltak kitéve tüzeknek. Sok betegség is egyre inkább terjed a felmelegedéssel a dengue lázat okozó vírusok, illetve az azokat hordozó szúnyogok több okból is mind több helyre eljutnak, ennek egyik oka a klímaváltozás. Az emelkedő hőmérséklet miatt csökkennek a terméshozamok is, minden 1 fok emelkedés a kukorica 7,4, a búza 6, a rizs 3,2 százalékos hozamcsökkenését eredményezi. A jelentés szerint nem eredményesek az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentésére hozott intézkedések, 201-2018 között 2,6 százalékkal nőtt a kibocsájtás a fosszilis üzemanyagok használata miatt. Az üzemanyag felhasználás nagyrészt a közúti áruszállítás bővülése következtében nőtt meg, a bioüzemanyagok és az elektromos járművek használatának arány egyelőre kicsi. 2018-ban a világ 166 milliárd dollár veszteséget szenvedett az extrém éghajlati változások miatt, ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázokat a légkörben, az további károkat okoz, emberek egészségének rosszabbodásához, életek elvesztéséhez vezet, gyengíti a Föld összekapcsolódott rendszereit. Nick Watts főigazgató arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás által a gyermekkorban okozott egészségügyi károk az egész életre kihatnak, intézkedések nélkül egy egész generáció életét meghatározhatják.
Szerző

Afrika melegszik a leggyorsabban és nehezen is alkalmazkodik a változáshoz

Publikálás dátuma
2019.11.16. 11:11

Fotó: MONIRUL BHUIYAN / AFP
Afrika az éghajlatváltozás által leginkább érintett kontinens, a szegénység, a kormányzási, irányítási problémák miatt nincs is sok lehetősége az alkalmazkodásra - jelentette ki Karamoko Diarra, a dakari Cheik Anta Diop Egyetem agroökológus professzora egy nemzetközi konferencián Szegeden.
A demográfiai robbanás miatt a kontinensen egyre nagyobb az igény az élelmiszerek iránt, de a mezőgazdaság nem fejlődik érdemben – mondta a szakember a Europe Direct Szeged által rendezett nemzetközi konferencián.
Afrika gyorsabban melegszik, mint a többi földrész, az egyenlítőhöz közeli területen ez a hatás pedig még erősebb - közölte a professzor, aki úgy látja, ha nem csökken érdemben a kibocsátás, a kontinens képtelen lesz a szükséges élelmiszer és olyan hagyományos exportcikkek, mint a kávé, tea, kakaó hatékony előállítására. Karamoko Diarra saját hazájából, Szenegálból hozott példát említve kifejtette, a csapadék rendszertelensége kihat a növénytermesztésre, és ezt a helyzetet súlyosbítja az új kártevők megjelenése is. A csökkenő termés miatt a lakosság elköltözik szülőföldjéről, a vidéki területekről először a városokba, ahonnan pedig Európába.
Az állattenyésztésben is egyre nagyobb gondot okoz a vízhiány, ahogy a halászatot is befolyásolja a klímaváltozás, ez a közösségek elszegényedését eredményezi - mondta a kutató, hozzátéve: az Európába érkező bevándorlók között sokan munkájukat elvesztő halászok. A következő húsz évben a vízhez való hozzáférés lesz a konfliktusok, sőt háborúk fő oka - szögezte le a professzor.
A szakember hangsúlyozta, olyan növényfajtákra van szükség, amelyek alkalmazkodtak a változó éghajlati adottságokhoz, növelni kell a víztárolás lehetőségét, az öntözött területek nagyságát és a termelők képzése is elengedhetetlen.
Philippe Marbaix, a Louvain-i Katolikus Egyetem kutatója úgy fogalmazott: 
nem tűnik úgy, hogy az emberiség megfelelően tudná kezelni az éghajlatváltozás problémáját,

nem sikerült csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Nyolcszázezer éve nem volt ilyen magas a szén-dioxid-koncentráció - tette hozzá.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) vallon platformjának munkatársa szerint az egész gazdasági modell megváltoztatására lenne szükség, de ez nem megy egyik napról a másikra, csak tervezett módon történhet meg.
Egy Afrikára vonatkozó kérdésre válaszolva kifejtette, nem lehet azonos szempontok alapján kezelni a fejlett és a fejlődő országokat, ugyanakkor a kontinensben nagyon nagy potenciál rejlik, a többi között a napenergia hasznosításában. Megfelelő finanszírozással kell segíteni ezeket az országokat, hogy hozzáférjenek a már létező technikához - hangsúlyozta a kutató.
Tóth András, az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatóságának szakreferense az uniós erőfeszítéseket és célokat összefoglalva hangsúlyozta, a klímaváltozás egyre jelentősebb helyet foglal el a közösség gondolkodásában. Nemcsak radikálisan csökkenteni kell a kibocsátást, megoldást kell találni a szén-dioxid kivonására is a légkörből. Az Eurobarométer felmérése szerint a válaszadók 93 százaléka komoly problémának tartja a klímaváltozást, és 92 százalék szeretné ha 2050-re az EU karbonsemlegessé válna - tette hozzá.
Szerző