Aggódik a jegybank a klímaváltozás miatt

Publikálás dátuma
2019.11.15. 18:58

Fotó: Béres Márton / Népszava
A klímakatasztrófa elleni küzdelem jegyében tartottak konferenciát a zöld jegybankok Budapesten.
Az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank (EBRD) által is támogatott összejövetelen nyitóelőadásában egyenlőségjelet tett a környezeti és a pénzügyi kockázatok közé, és olyan termékek kidolgozását sürgette, amelyek segítik a zöld beruházások elterjedését. A klímaváltozás hatásainak mérséklése a pénzügyi stabilitás szempontjából is elemi érdek, ezért ebben a küzdelemben a jegybankoknak is szerepet kell vállalniuk – tette hozzá. Kandrács Csaba, az MNB felügyeleti alelnöke szerint olyan pénzügyi termékeket kellene támogatniuk, amelyek javítják az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot is, ezért az MNB olcsóbb lakáshitelt javasol az ilyen szellemben beruházó-felújító háztartásoknak. Az alelnök tapasztalatai szerint azok a hitelek kevésbé dőlnek be, amelyeknél az energiatakarékos szemlélet érvényesül. Irene Heemskerk, a zöld jegybankok hálózatának vezető stratégiai tanácsadója kifejtette: az egyes országok központi bankjainak, pénzügyi felügyeleteinek tisztában kell lenniük azzal, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok később a gazdasági-pénzügyi kockázatok forrásai lehetnek – mondta a szakember.
Szerző
Témák
éghajlat klíma

Szabadkereskedelem: visszakozott a kormány

Publikálás dátuma
2019.11.15. 17:58

Fotó: Borsos Mátyás / MTI
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az, hogy a CETA ratifikálása lekerült a napirendről, azt jelzi: a kormánypártokon belül sincs egyértelmű támogatottsága az egyezménynek.
Egy nappal azután, hogy a Népszava megírta: az Orbán-kabinet annak ellenére a parlament elé terjesztette az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), hogy más (a verbális gazdasági szabadságharcban kevésbé aktív, viszont a megállapodás szövegét minden bizonnyal végigolvasó) uniós tagállamok komoly kifogásokat fogalmaztak meg a dokumentummal szemben, a kormány visszavonta a tervezetet. Erről Szijjártó Péter külgazdasági miniszter értesítette a CETA ratifikálása ellen a szavát elsőként fölemelő szervezet, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) vezetését. Az MTVSZ üdvözli a kormányzati visszakozást, mivel a szövetség álláspontja szerint a CETA lehetővé tenné, hogy multinacionális cégek különbíróságok előtt pereljék a tagállamokat, ha azok a befektetői érdekeket sértő egészség-, környezet- vagy fogyasztóvédelmi jogszabályokat és előírásokat fogadnak el. „Több tanulmány rávilágít arra, hogy a CETA veszélyezteti hazánk génmódosítás-mentességét, hátrányos lenne az európai mezőgazdasági termelők számára, illetve veszélyezteti a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság jelenlegi szintjét” – olvasható az MTVSZ közleményében, amely szerint az, hogy alig másfél nappal a beterjesztés után a CETA ratifikálása lekerült a napirendről, azt jelzi, hogy a kormánypártokon belül sincs egyértelmű támogatottsága az egyezménynek. 
Szerző

Lengyelország 2022 után nem vesz földgázt a Gazpromtól

Publikálás dátuma
2019.11.15. 17:15
Képünk illusztráció
Fotó: Maksim Blinov / AFP/RIA Novosti
A PGNiG erről pénteken értesítette az orosz vállalatot. A lengyel kormány korábban már többször jelezte, hogy a Gazprommal kötött szerződés lejártáig alternatívákat keres az orosz import kiváltására.
A PGNiG lengyel állami gázszolgáltató 2022 után nem vesz földgázt a Gazprom orosz gázipari vállalattól. A lengyel cég erről pénteken értesítette az orosz vállalatot. A két cég között 2022 december 31-én jár le a Jamal-szerződésként is ismert hosszú távú gázmegállapodás, amiről a lengyel fél úgy véli, hogy az számára előnytelen. A PGNiG szerint ugyanis az orosz földgáz túlárazott, a világon az egyik legtöbbet kell fizetnie az orosz földgázért. Lengyelország évi 15 milliárd köbméter földgázt használ fel. Ennek a harmadát maga termeli az országban, fennmaradó részét pedig importálja. Lengyelország legnagyobb gázszállítója a Gazprom, amely a jelenlegi hosszú távú megállapodás keretében évi 10,2 milliárd köbméter földgázt szállít. A lengyel kormány korábban már többször jelezte, hogy a Gazprommal kötött szerződés lejártáig alternatívákat keres az orosz import kiváltására. Ezek egyike lehet a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala. Az LNG lengyelországi behozatala évről évre nő, tavaly az importált gáz több mint húsz százalékát tette ki. A 2015-ben üzembe helyezett swinoujsciei gázkikötő már hetven, összességében 7,5 milliárd köbméter visszagázosított LNG-nek megfelelő szállítmányt fogadott. A gázkikötő kapacitását a jelenlegi évi 5 milliárd köbméterről 2021-ig 7,5 milliárd köbméterre tervezik növelni, ami a teljes lengyel gázkereslet mintegy a fele. Tavaly októberben a PGNiG elnöke arról beszélt, hogy Lengyelország csaknem 30 százalékkal olcsóbban szerez be cseppfolyósított gázt az Egyesült Államokból, mint földgázt a Gazpromtól.
Szerző