Kecskemétig is elérhet a Daimler megszorító programja

Publikálás dátuma
2019.11.18. 12:59

Fotó: Népszava
A járműgyártó stuttgarti központjából arról tájékoztattak, hogy nem áll módjukban egyes országokra és gyárakra bontva közölni az elbocsátásokkal kapcsolatos részleteket.
Sorra jelentik be megszorító intézkedéseiket az autóipari nagyvállalatok. Míg azonban korábban a Bosch csoport és a Thyssenkrupp anyavállalata a Világgazdasággal azt közölte, hogy a globálisan meghirdetett leépítés nem érinti a magyarországi leányvállalatokat, addig a Daimler ezt már nem erősítette meg a lap érdeklődésére. A multinacionális járműgyártó stuttgarti központjából a Világgazdaságot arról tájékoztatták:
nem áll módjukban egyes országokra és gyárakra bontva közölni az elbocsátásokkal kapcsolatos részleteket.

Azonban nyomatékosították, hogy a Daimler átfogó intézkedéseket tett a csoport racionalizálása és a hatékonyság növelése érdekében, ez pedig magában foglalja a személyi költségek jelentős csökkentését is 2022 végéig. A következő három évben egymilliárd eurót takarítanának meg, amihez nagyban hozzájárulhat, hogy a Mercedes-Benz Cars üzletágban világszerte 10 százalékkal csökkentenék a vezető pozíciók számát. Ugyanakkor kiemelték: a konszern szoros kapcsolatot tart fenn a munkavállalói érdekképviseletekkel, hogy ezeket az intézkedéseket a lehető legegyszerűbben, a gyártással és belső folyamatokkal összeegyeztethető módon hajthassák végre. 
Szerző

A jövő elképzelhetetlen tiszta és biztonságos energia nélkül

Publikálás dátuma
2019.11.18. 12:51

Fotó: ORLANDO SIERRA / AFP
Az energiarendszerek megbízható és tiszta működése ma elképzelhetetlen a nukleáris reaktorokban folyamatosan, biztonsággal termelt olcsó és tiszta villamos energia nélkül – erre hívják fel a figyelmet nemzetközi szakértők.
Magyarországon a Paksi Atomerőmű olcsó és kibocsátásmentes, állandó, biztonságos és stabil villamosenergia-termelése a klímapolitikai célok segítése mellett több mint három évtizede javítja az ország versenyképességét, megbízhatóan képes megteremteni az ország gazdasága – a háztartások mellett a többek közt a munkahelyeket jelentő gyárak és egyéb vállalatok – számára az alacsony árú villamos energiát. Pakson „készül” a Magyarországon termelt áram fele, illetve a hazai otthonok, üzemek, irodák és egyéb intézmények, vagyis az ország által felhasznált áram több mint harmada éjjel-nappal, télen-nyáron. Azt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése is megállapítja, hogy a legolcsóbb megoldás a klímaváltozás hatásainak csökkentésére a meglévő atomerőművek működésének fenntartása. A kibocsátástól mentes villamosenergia-termelés jelentőségét adja, hogy az energiaszektor összességében 40 százalékban felelős a globális károsanyag-kibocsátásért. A jelenlegi prognózisok szerint az európai energiamixben jelentősen csökkenhet az atomenergia szerepe a következő évtizedekben, miközben a szennyező, fosszilis erőművek kilencvenes évek óta gyakorlatilag változatlan részaránya ilyen időtávon is stagnál majd. Az atomerőművek villamosenergia-termelése olyan eszköz az európai országok – így Magyarország – kezében, amely segítséget nyújt a klímacélok teljesítésében, a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében. Az atomenergiát elutasító országok esetében mindez egyre több esetben jelent komoly ellentmondást a fenntarthatósági célok és az energetikai gyakorlatok között. A jelenleg 30 országban működő közel félezer atomreaktor a villamosenergia-rendszerek kibocsátásmentes gerincét jelenti, alaperőműként megtermelve az adott ország szükségletének jó részét. Az atomenergia több országban – például Franciaországban vagy Svédországban – bebizonyította már, hogy egyfajta katalizátorként képes működni a fenntartható energiamix megteremtésében. Az atomenergia használata a leggyorsabb és legoptimálisabb útja a szükséges energiamennyiség tiszta megtermelésének, amely nemcsak élhetőbb és egészségesebb környezetet, megfizethető árú villamos energiát jelent, de erősíti az ellátásbiztonságot, és képes csökkenteni a klímaváltozás negatív hatásait is.
Az emberiség egyre több áramot használ, amelynek globálisan mintegy kétharmada fosszilis, azaz jelentős kibocsátást okozó energiatermelés eredményeként származik. Elemzések szerint e jelentős károsanyag-kibocsátással járó energiatermelést 20–45 százalékkal kellene csökkentenie az országoknak. A cél, hogy a több energiát kevesebb fosszilis forrásból állítsa elő a világ, ehhez pedig a megújuló és az atomenergia együttes fejlesztésére van szükség. Az atomerőművek már ma is óriási mennyiséggel, évi mintegy 2,5 milliárd tonnával csökkentik a globális szén-dioxid-kibocsátást, ahhoz képest, mintha a teljesítményüknek megfelelő szénerőmű termelné meg a szükséges energiát. A jövő áramát a megújuló és az atomenergián alapuló energiamix termelheti meg reálisan, hiszen az egyre több energiát a klímaváltozás hatásainak elkerülése érdekében a szén-dioxid-kibocsátás nagyarányú csökkentésével párhuzamosan kell megtermelni. A növekvő energiaigény kielégítéséhez, illetve a fosszilis energiahordozók súlyának visszaszorításához a megújulók mellett az atomerőművi kapacitásokra is szükség van. Azon országokban, ahol az elmúlt időszakban állítottak le atomerőművi blokkokat, helyettesítő, többségükben gáz- vagy széntüzelésű erőműveket kellett csatsorba állítani. Ez pedig nemcsak sokkal többe kerül, de növeli a káros anyagok kibocsátását is. Magyarország 2030-ra mintegy 40 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok emisszióját az 1990-es állapothoz képest. Emellett természetesen az is cél, hogy ez a csökkentés ne lassítsa a gazdaság növekedését, ehhez pedig alacsony energiaárak kellenek. Az atomenergiára szükség van a gazdasági versenyképesség, a folyamatos áramtermelés és a károsanyag-kibocsátást csökkentése miatt is. Forrás: MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
Paksi Atomerőmű
Fotó: Bodajki Ákos

A világ sok országa tervez hosszú távon a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás letéteményeseként az atomenergiával. A globális villamosenergia-termelésben az atomerőművek részaránya 2050-re a jelenlegi közel 10 százalékról 25 százalékra emelkedhet – a Nukleáris Világszövetség prognózisa szerint. A törekvéseket indokolja, hogy az új nukleáris kapacitások nélkül a globális klímavédelmi célkitűzések teljesítése lényegesen nehezebb és költségesebb lenne, miközben az ellátásbiztonsági célok sem teljesülnének maradéktalanul.

Szerző
Témák
energia

Harmincöt milliós bírságot kapott az MNB-től az OVB

Publikálás dátuma
2019.11.18. 11:45
Képünk ilusztráció
Fotó: Shutterstock
A jegybank a társaság esetleges működési kockázatait, illetve a biztosításközvetítőkre vonatkozó jogszabályok betartását vizsgálta.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 35 millió forint felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az OVB biztosításközvetítőnek egyebek közt az egyes ügyfélszerződések megkötését megelőző hiányos tájékoztatás, a közvetítői alvállalkozók oktatási nyilvántartásának pontatlanságai miatt – közölte az MNB hétfőn az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a jegybank hivatalból indított célvizsgálatot a budapesti OVB Vermögersberatung Általános Biztosítási és Pénzügyi Szolgáltató Kft.-nél (OVB). A jegybank a társaság esetleges működési kockázatait, illetve a biztosításközvetítőkre vonatkozó jogszabályok betartását vizsgálta 2015. január 1-jétől kezdődően. Az MNB megállapította, hogy a többes ügynök egyes esetekben nem teljeskörűen tájékoztatta ügyfeleit arról, hogy mekkora veszteséget jelent számukra a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításaik idő előtti – a tartam végét, lejáratát jóval megelőző időpontban történő – visszavásárlása (vagy a további díjfizetés megszüntetése), és ezzel együtt egy új életbiztosítási szerződés megkötésének kezdeti költsége. Egyebek mellett hiányosnak bizonyult a közvetítői alvállalkozók oktatásáról és továbbképzéséről vezetett nyilvántartás, amely nem volt szinkronizálva a szerződésekről és az azokat közvetítő személyekről vezetett nyilvántartással. Mindezek miatt az MNB 20 millió forint felügyeleti és 15 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a többes ügynökre, és határidő kitűzésével kötelezte a feltárt jogsértések kijavítására. A bírság mértékének meghatározásakor a jegybank figyelembe vette az OVB piaci súlyát (azaz, hogy a biztosításközvetítői piac legnagyobb szereplőjéről van szó), illetve enyhítő körülményként azt is, hogy a többes ügynök több hiányosság kijavítását már a felügyeleti vizsgálat során megkezdte – írták. 
Szerző
Témák
MNB OVB