Egyetlen ellenzéki jelölt sem nyert mandátumot a vasárnapi fehérorosz választáson. A 77,22 százalékos részvétel mellett zajló voksoláson az a két ellenzéki hely is elveszett, amelyet ígéretes áttörésnek tekintett a nemzetközi közösség a 2016-os voksolás után. És nem véletlenül, hiszen húsz év után először jutott be ellenzéki politikus a fehérorosz törvényhozásba.
Az ígéretből azonban semmi sem lett, annak ellenére, hogy mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok az utóbbi években nyitni kezdett Lukasenka rezsimje irányába. Az országot 25 éve kemény kézzel irányító, Európa utolsó diktátorának is nevezett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek az elmúlt években tulajdonképpen csak azért sikerült kitörnie a nemzetközi elszigeteltségből, mert látványosan szembefordult Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és kiállt Ukrajna területi egysége mellett, a minszki rendezési folyamattal pedig közvetítői szerepet vállalt a konfliktusban. Elnöksége alatt egyetlen választást sem találtak szabadnak és méltányosnak a nemzetközi megfigyelők.
Az Európai Unió azután döntött a szankciók többségének eltörlése mellett, hogy a 2015. októberi fehérorosz elnökválasztás a korábbiaknál nyugodtabb légkörben zajlott le, és ezt megelőzően szabadon engedtek hat politikai foglyot.
A folyamat azonban itt el is akadt, az emberi jogi helyzet nem változott, amint a most vasárnapi voksolás is bizonyította, Fehéroroszországban továbbra sincs szabad, demokratikus és átlátható, csalásmentes választás. Választási megfigyelők ezúttal is előre jelezték, hogy a média fölötti totális ellenőrzés, a kampányra vonatkozó korlátozások eleve kizárják egy igazságos, méltányos választás megtartását. Nyikolaj Sztatkevics ellenzéki vezető a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva egyenesen úgy fogalmazott, Fehéroroszországban nincs lehetőség választások útján megdönteni a rezsimet.
A megfélemlített és minden eszközzel üldözött ellenzék lehetőségei végletekig korlátozottak, vasárnap mégis mintegy 300-400 ember vonult utcára tiltakozni a választások megszervezése ellen, holott a rezsim az ilyesmit rendre akár bebörtönzéssel bünteti. A tiltakozók szerint tömeges csalás történt vasárnap is. Az eredmény ezúttal is borítékolva volt, a jelölteket a hatóságok megrostálták, a 2016-ban mandátumot szerző két ellenzéki képviselőt ki is zárták a versenyből. Az emberi jogi szervezetek megfigyelőit állításuk szerint be sem engedték a szavazóhelyiségekbe.
Az már csak formalitás volt, hogy Lukasenka szavazata leadásakor bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. Ez gyakorlatilag tudott volt, csak a hivatalos megerősítésre várt. Európa utolsó diktátora, aki múlt héten első európai uniós hivatalos látogatását is megejthette Bécsben, arrogánsan kijelentette: "Ha a társadalomnak nem tetszik, hogy az elnök szervezi meg a szavazást, jövőre választhat újat, én nem ragaszkodom hozzá".
A 65 éves fehérorosz államfő ötödik mandátuma jár le 2020-ban, de az alkotmány lehetővé teszi újabb indulását.
