Előfizetés

Öt évet is ülhet, ha ezt üzeni a Facebookon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.19. 07:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szabadságvesztéssel büntethetik a gyilkossággal való fenyegetőzést – a Kúria döntése szerint börtönévek járnak a meggondolatlan levelekért.
Emberölés előkészületének minősül a gyilkossági szándék közzététele: akár ötévi szabadságvesztés is kiszabható azokra, akik szöveges üzenettel és különféle rémisztő videófelvételekkel azt tudatják, hogy vérontást fognak elkövetni - idézi az MTI a Magyar Nemzet keddi cikkét.    A lap egy határozatra hivatkozott, amelyet nemrég fogadott el a Kúria öttagú büntető jogegységi tanácsa
A büntetőjogi elmarasztaláshoz nem szükséges, hogy az üzenetet küldő embert valaki más megbízza a tett elkövetésével, elegendő az is, ha saját elhatározásból közli a szándékát.

Az ítélkezés eddig nem volt egységes. Némelyik bírói fórum az elmarasztalás feltételének tekintette, hogy a gyilkossági üzeneteket továbbító személy valakinek a felhívására cselekedjék, mondhatni "bérgyilkosjelöltként" lépjen fel. A Kúria döntése nyomán az elkövető mostantól egyaránt felelős lesz, akár biztatásra fenyegetőzött, akár saját elhatározásból. Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője a Magyar Nemzetnek úgy vélekedett, hogy hasznos és időszerű a Kúria új jogegységi határozata.Azt mondta, hogy a halálos fenyegetések ügyében is nagyon fontos a bűncselekmények megelőzése. Nagy László Tibor elmondása szerint a szándékos bűncselekmények négy szakaszra oszthatóak. Az első a gondolat, a bűnös szándék kialakulása - ez nem büntethető. A következő stádium az előkészület, vagyis például az eszköz beszerzése, a helyszín kiválasztása vagy a halálos fenyegetés közzététele. Az előkészületet önmagában csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetében szankcionálja a törvény. Az emberölés előkészületének büntetése egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet. Az előkészületet általában a kísérlet követi, amelyért ugyanolyan büntetés jár, mint a negyedik szakaszként megjelölhető befejezett bűntettért - sorolta az osztályvezető. 

Fejlesztik a hajléktalanszállókat

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.11.19. 07:25

Fotó: Népszava
A budapesti városvezetés több tízmillió forintot különített el a szálláshelyek színvonalának javítására. Országszerte és a fővárosban is emelkedik az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága.
Az enyhe novemberi időjárás ellenére egyre többen húzódnak be az éjjeli menedékhelyekre, az éjszakai szálláshelyek kihasználtsága országosan, illetve Budapesten is 73 százalékos volt november 17-én – tudtuk meg a Menhely Alapítvány igazgatójától, Aknai Zoltántól. A szakember beszámolt arról is, az alapítvány által nyújtott krízisprogramok már november elsején elindultak, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat támogatásával 24 órás diszpécserszolgálat, krízisautó és speciális utcai szolgálatok is segítenek az elesetteken. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat is jelezte: felkészültek a krízisidőszakra. A karitatív szervezet országszerte 16 nappali melegedőt, 6 átmeneti szállót, 3 hajléktalan otthont, 10 éjjeli menedékhelyet, 8 időszakos férőhelyeket biztosító intézményt, 17 utcai szociális szolgálatot, 3 népkonyhát és 1 rehabilitációs intézményt üzemeltet, ezekben az intézményekben évente összesen több mint 6 ezer hajléktalan ember kap ellátást. Mint írták, intézményeik jelenleg 80 százalékos telítettséggel működnek, de teltház esetén sem utasítanak el senkit: ha szükséges, ideiglenes férőhelyeket nyitnak. Kerestük a legnagyobb fővárosi hajléktalanellátó szervezetet, a Budapesti Módszertani Szociális Központot is, ők későbbre ígértek tájékoztatást. A téli krízisellátásról múlt héten a Városházán is volt egyeztetés, ahol Karácsony Gergely főpolgármester fogadta a hajléktalan embereket segítő szervezetek képviselőit. A Menhely Alapítvány igazgatója, Aknai Zoltán azt mondta, a találkozó résztvevői több pontban fogalmazták meg, hogyan lehetne az ellátást hatékonyabbá tenni. Ilyen a szálláshelyek akadálymentesítése, higiéniája, az egészségügyi ellátásra szoruló hajléktalan emberek segítése. A konkrétumokról Misetics Bálint, A Város Mindenkié csoport aktivistája beszélt lapunknak, aki mostantól a Fővárosi Önkormányzat munkáját is segíti. Mint mondta, az önkormányzat több tízmillió forintos forrást különít el az éjjeli menedékhelyek színvonalának emelésére, az akadálymentesítés mellett ilyen például a rendszeres poloska- és csótányirtás. Szeretnék bővíteni a lábadozó férőhelyeket, ahova olyan hajléktalan emberek kerülnek, akiknek orvosi ellátásra, ápolásra is szükségük van. – Ők azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre, ám az állapotuk miatt a hagyományos szálláshelyeket nem tudják igénybe venni – mondta Misetics. A javaslatok konkretizálása még tart, az azokról szóló előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés november 27-ei ülésén tárgyalják majd. A szakember hangsúlyozta: a hajléktalan emberek segítése mellett a hajléktalanság csökkentése is prioritás az önkormányzat számára, az utcán élők megbélyegzését, büntetését ugyanakkor elutasítják. 
Az „életvitelszerű” közterületi tartózkodást tiltó és büntető szabályzat tavaly októberben lépett életbe, a rendőrség azóta több száz esetben alkalmazott helyszíni figyelmeztetést és az is több alkalommal előfordult, hogy bíróság elé citáltak hajléktalan embereket csak azért, mert az utcán aludtak. Kértünk pontos adatokat az Országos Rendőr-főkapitányságtól, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. A Menhely Alapítvány munkatársai szerint viszont elmondható, az utóbbi hónapokban jelentősen lecsökkent a közterületi hajléktalanság miatti rendőri intézkedések száma. Ebben nagy szerepet játszhat az Alkotmánybíróság júniusi döntése, amely ugyan nem ítélte alkotmányellenesnek a hajléktalan-törvényt, azt viszont kimondta, csak akkor lehet eljárás alá vonni egy utcán „életvitelszerűen” tartózkodó hajléktalan embert, ha a hatóság bizonyítani tudja, hogy egyébként lett volna számára hely valamelyik szálláshelyen. Misetics Bálint szerint tévúton jártak a döntéshozók, amikor a közterületi hajléktalanságot rendészeti eszközökkel próbálták eltüntetni, de az is egyértelmű, hogy az utcán élő emberek helyzetén nem lehet csupán a hajléktalanellátó rendszerre támaszkodva javítani, átfogó lakáspolitikai és szociálpolitikai intézkedésekre is szükség van. A téli krízisidőszak után Budapest ezekre helyezi majd a hangsúlyt.

Október végéig 15-en fagytak meg

Október végéig 15 rendkívüli kihűléses eset történt Magyarországon – közölte a Magyar Szociális Fórum (MSZF). Az esetek többsége a szabad ég alatt történt, illetve kórházba szállítás közben, vagy odaérkezés után, kisebb részben fűtetlen lakásban. Az MSZF 172 fagyhalál-esetről számolt be 2018 szeptembere és 2019. március vége között. A Központi Statisztikai Hivatal adatai felülírják ezt a számot: a KSH szerint 259-en hűltek ki végzetesen 2018-ban. (A KSH adata egész évre vonatkozik, az MSZF kimutatása pedig az említett 7 hónapos időszakra).

Higanyt és arzént mutattak ki a bébiételben, kivonták a forgalomból

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.19. 06:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A zöldségekkel és burgonyával gazdagított tonhalas termékből több hazai vállalkozáshoz szállítottak.
A cseh hatóság higanyt és arzént mutatott ki Hamánek márkájú bébiételben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A zöldségekkel és burgonyával gazdagított tonhalas termékből több hazai vállalkozáshoz szállítottak, a vizsgálat eredményéről az érintett tagállamok a RASFF-on keresztül értesültek. A Nébih felvette a kapcsolatot az érintett hazai cégekkel, és megbizonyosodott arról, hogy a vállalkozások mindegyike kivonta a forgalomból a terméket. A gyors intézkedésnek köszönhetően a kereskedelemben már nem elérhető a hiányos jelölésű 2019-es gyártás. A gyártó mindeközben további Hamánek tonhalas termékét is kivonta a forgalomból.

A termékek adatai:

Bébiétel Hamánek - Tonhal zöldséggel és burgonyával PT 190g - 5 hó Bébiétel Hamánek - Tonhal vöröslencsével és pennével PT 190g - 10 hó RASFF referenciaszám: 2019.3598 A cseh hatóság kockázatbecslése szerint a Hamánek tonhalas bébiételekből az ajánlott fogyasztási mennyiség maximum 1 üveg/hét, ezért a cég leveszi termékeit a polcokról és kiegészíti azok címkéjét a fenti információval.

A higany természetes forrásokból és emberi tevékenység következtében jut a környezetbe és az élelmiszerekbe. A szervezetben felhalmozódni képes, és csak lassan ürül ki. Legfontosabb toxikus hatása a vese, a máj, és a központi idegrendszer károsítása. A szerves higanyvegyületek (mint például a metil-higany) lényegesen mérgezőbbek, mint a szervetlenek. A metil-higany főként táplálékkal jut szervezetünkbe, ezek közül is a bevitel fő forrásai a halak és más tengeri élelmiszerek. Az arzén vegyületei szinte mindenütt megtalálhatóak, például talajban, természetes vizekben, így élelmiszereinkben is. Természetes forrásból és emberi tevékenység révén jut a környezetbe. A különböző arzénvegyületek eltérő módon hatnak a szervezetre, szervetlen vegyületei erősen mérgezőek, rákkeltő hatásúak. Hazánkban az ivóvíz maximálisan megengedett arzén tartalmára szigorú határérték van érvényben. Az élelmiszerek közül a halakban és más tengeri élelmiszerekben a kevésbé mérgező, szerves arzénvegyületek fordulnak elő leginkább. A szervetlen arzénbevitel fő forrásai a gabonaalapú élelmiszerek, rizs, tejtermékek, és ivóvíz az európai felnőtteknél.