Előfizetés

Áder János szerint 2050-re Magyarország klímasemlegessé válhat

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.20. 11:37
A Mátrai Erőmű
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A paksi atomerőmű új blokkjának felépítése, a közlekedés zöldítése, az ipari termelés átalakítása és a folyamatos erdőtelepítés fontos szerepet játszik abban, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat – mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott előadásában.
Az államfő kifejtette: Paks-2 felépítésével és a naperőművi kapacitások folyamatos bővítésével Magyarországon az áramtermelés több mint 90 százaléka 2030-ra széndioxid-mentessé válik. A közlekedés zöldítéséről azt mondta, hogy a 25 ezernél nagyobb lakosságú városokban csak elektromos buszok állnak majd forgalomba a kormány döntése alapján. A köztársasági elnök szerint az iparban, főként a cementiparban, a vaskohászatban és a gumigyártásnál van szükség technológiaváltásra a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Kiemelte, hogy Magyarország az elmúlt 100 évben duplájára növelte az erdőterületek nagyságát. Az erdősültség szintjét tovább akarják növelni, hogy a jelenlegi 22-23 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2050-ig.  
A fosszilis energiahordozók kivezetésével szemben gyakran elhangzik érvként, hogy ez a döntés gazdasági visszaeséssel társul – mondta az államfő, hozzátéve: Magyarország azonban az egyik példa, amely cáfolja ezt a nézetet. Ismertetése szerint 1990-hez képest Magyarországon 7 százalékkal csökkent az energiafelhasználás, 32 százalékkal mérséklődött az üvegházhatású gázok kibocsátása, eközben az ország GDP-je 47 százalékkal emelkedett. Ezeket az adatokat vizsgálva felmerül, hogy a kibocsátás csökkenése a szocialista nagyipar összeomlásával hozható kapcsolatba - jegyezte meg az államfő. Ellenérvként hozva fel, hogy 2000-hez képest Magyarország 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, miközben az ország GDP-je 29 százalékkal nőtt.

Magyarország blokkolta a közös klímavédelmet

Az államfő kijelentéseinek ellentmond, hogy a magyar kormány Lengyelországgal, Csehországgal és Észtországgal közösen megakadályozta, hogy egy minden tagállamra kötelező uniós klímavédelmi megállapodás szülessen a nyáron Brüsszelben tartott EU-csúcson. A négy ország ellenállása miatt a klímastratégia lábjegyzetébe annyi került be: „A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re” A Kormányzati Tájékoztatási Központ megkeresésünkre a döntést úgy indokolta, a 2050-re kitűzött szén-dioxid-semlegesség óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar iparra. A Greenpeace érthetetlennek és felháborítónak nevezte az Orbán-kormány lépését. Mint akkor írták, hazánk az éghajlatváltozás által súlyosabban érintett területek közé tartozik. A mindannyiunk jövőjét biztosító nemzetközi klímavédelmi intézkedések blokkolása botrányosan felelőtlen lépés a magyar kormány részéről.

Édesburgonyát kapott a hosszú útra a Kínába költöző amerikai óriáspanda (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.20. 11:11

Fotó: JIM WATSON / AFP
Fajának fennmaradását segítő tenyészprogramban vesz részt Kínában a Pej Pej nevű hím óriáspanda, amely egy hónapnyi előkészület és búcsúzkodás után indult útnak a washingtoni Smithsonian Nemzeti Állatkertből.
A csaknem 113 kilogrammos állat nagyjából egy órán át falatozott, játszott és mászkált a kifutójában a kora reggeli órákban, mielőtt kényelembe helyezte magát egy speciális szállítóketrecben, amelyhez az elmúlt hetekben igyekeztek hozzászoktatni a gondozói.
A délnyugat-kínai Csengtuba tartó 16 órás repülőútra Pej Pej bambuszt, almát, körtét és főtt édesburgonyát kapott elemózsiának. A hosszú útra kedvenc gondozója, Laurie Thompson és az állatkert vezető állatorvosa, Don Neiffer is elkísérte. Csengtuba érve az állatot a Pifenghszia Pandabázisra fogják szállítani az új gondozói.
A washingtoni állatkert és a Kínai Vadvédelmi Egyesület együttműködési megállapodásának értelmében az intézményben született óriáspandabocsok négyéves koruk után Kínába kerülnek. Az állatkert szerint Pej Pej augusztus 22-én ünnepelte a negyedik születésnapját, és amikor majd 5-7 évesen ivarérett lesz, bekerül egy óriáspanda-tenyészprogramba.
Pej Pej távozása ellenére a washingtoni állatkert látogatóinak továbbra is lesz lehetősége találkozni óriáspandákkal: Pej Pej szülei, Mej Hsziang és Tian Tian 2000 óta laknak az intézményben.
A tenyészprogramok kulcsszerepet játszanak az óriáspandák vadon élő populációinak növelésében. Az állatok élőhelyeinek kiterjesztését célzó erdősítéseknek hála a faj természetvédelmi besorolását veszélyeztetettről sebezhetővé változtatta a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). Jelenleg nagyjából 1800 példány él a vadonban.

Az ENSZ szerint az óceánokban lévő táplálékok oldhatnák meg az élelmezési problémákat

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.20. 10:00

Fotó: CARMEN JASPERSEN/dpa Picture-Alliance / AFP
Hatékonyabb gazdálkodással a jelenleginél hatszor több élelmet is adhatnának a világ óceánjai.
Hatékonyabb gazdálkodással és több technológiai újítás bevezetésével a jelenleginél hatszor nagyobb mennyiségű élelmet lehetne kinyerni a világ óceánjaiból - állapították meg kutatók, akik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) halászattal foglalkozó tudományos tanácskozásán ismertették az eredményeiket kedden, Rómában.
A szakemberek becslései szerint az óceánok több mint a kétharmadát tudnák biztosítani annak az állatifehérje-mennyiségnek, amelyre - az ENSZ szakértőinek előrejelzései szerint - a következő évtizedekben szüksége lesz az emberiségnek. A halak jelenleg egyötödét adják az emberek által fogyasztott állati fehérjének.
A vízi élelmiszertermelés általában kisebb hatással van az éghajlatra, mint a földművelés, és nem is korlátozzák olyan tényezők, mint a megművelhető földterületek és a vízkészletek fogyatkozása. Az óceánokból kinyert táplálék továbbá tápanyagokban gazdag, fontos vitaminokat, ásványi anyagokat és zsírsavakat tartalmaz.
"Az óceánra épülő iparágak kezelési módjának gyors és széleskörű megváltoztatásával, valamint az ökoszisztémák egészségének megőrzésével, hosszú távon biztosíthatjuk az élelmiszerbiztonságunkat és emberek millióinak életét" - mondta Christopher Costello, a jelentés vezető szerzője. Megfelelő reformokkal a halászati ipar termelése a mostanihoz képest 20 százalékkal, az előrejelzésekhez képest pedig akár 40 százalékkal növekedhetne.
A kutatók szerint a legnagyobb potenciál a kagylótenyésztésben rejlik, ráadásul ezek a puhatestűek elfogyasztják a környezetükben lévő szerves anyagokat, ami segíthet a vízminőség javításában is. A szakemberek kutatásokat szorgalmaznak a hínár táplálékforrásként, különösen az állateledelek halalapú összetevőinek helyettesítőjeként való alkalmazásáról.