Zöldzóna;klímavédelem;Áder János;

A Mátrai Erőmű

- Áder János szerint 2050-re Magyarország klímasemlegessé válhat

A paksi atomerőmű új blokkjának felépítése, a közlekedés zöldítése, az ipari termelés átalakítása és a folyamatos erdőtelepítés fontos szerepet játszik abban, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat – mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott előadásában.

Az államfő kifejtette: Paks-2 felépítésével és a naperőművi kapacitások folyamatos bővítésével Magyarországon az áramtermelés több mint 90 százaléka 2030-ra széndioxid-mentessé válik. A közlekedés zöldítéséről azt mondta, hogy a 25 ezernél nagyobb lakosságú városokban csak elektromos buszok állnak majd forgalomba a kormány döntése alapján. A köztársasági elnök szerint az iparban, főként a cementiparban, a vaskohászatban és a gumigyártásnál van szükség technológiaváltásra a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Kiemelte, hogy Magyarország az elmúlt 100 évben duplájára növelte az erdőterületek nagyságát. Az erdősültség szintjét tovább akarják növelni, hogy a jelenlegi 22-23 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2050-ig.  

A fosszilis energiahordozók kivezetésével szemben gyakran elhangzik érvként, hogy ez a döntés gazdasági visszaeséssel társul – mondta az államfő, hozzátéve: Magyarország azonban az egyik példa, amely cáfolja ezt a nézetet. Ismertetése szerint 1990-hez képest Magyarországon 7 százalékkal csökkent az energiafelhasználás, 32 százalékkal mérséklődött az üvegházhatású gázok kibocsátása, eközben az ország GDP-je 47 százalékkal emelkedett. Ezeket az adatokat vizsgálva felmerül, hogy a kibocsátás csökkenése a szocialista nagyipar összeomlásával hozható kapcsolatba - jegyezte meg az államfő. Ellenérvként hozva fel, hogy 2000-hez képest Magyarország 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, miközben az ország GDP-je 29 százalékkal nőtt.

Áder János
Magyarország blokkolta a közös klímavédelmetAz államfő kijelentéseinek ellentmond, hogy a magyar kormány Lengyelországgal, Csehországgal és Észtországgal közösen megakadályozta, hogy egy minden tagállamra kötelező uniós klímavédelmi megállapodás szülessen a nyáron Brüsszelben tartott EU-csúcson. A négy ország ellenállása miatt a klímastratégia lábjegyzetébe annyi került be: „A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re” A Kormányzati Tájékoztatási Központ megkeresésünkre a döntést úgy indokolta, a 2050-re kitűzött szén-dioxid-semlegesség óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar iparra. A Greenpeace érthetetlennek és felháborítónak nevezte az Orbán-kormány lépését. Mint akkor írták, hazánk az éghajlatváltozás által súlyosabban érintett területek közé tartozik. A mindannyiunk jövőjét biztosító nemzetközi klímavédelmi intézkedések blokkolása botrányosan felelőtlen lépés a magyar kormány részéről.

Az önkormányzati eredmény intő jelként szolgál a kormánynak.