Sikkasztott Kengyel polgármestere, felfüggesztettet kapott, és marad a posztján

Publikálás dátuma
2019.11.21. 08:58

Fotó: Barbara Gabriella
A volt fideszes vezető már nem fideszes, de sikkasztott. És maradhat polgármester.
A Szolnoki Járásbíróság 2019. október 28-án meghozott jogerős ítéletében folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás és nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év – végrehajtásában 3 évi próbaidőre – felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, egyúttal előzetes mentesítésben részesítette Kengyel község polgármesterét, aki az elmúlt 5 évben több mint 10 millió forintot sikkasztott a község vagyonából - írja szerdai közleményében a Szolnoki Törvényszék. A döntés nem eredményezi automatikusan Nagy Szilárd polgármesteri tisztségének megszűnését. Kengyel egy 3500 fős település Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol a 2014-es önkormányzati választáson Nagy Szilárd a Fidesz-KDNP jelöltjeként lett polgármester, a választók 93%-a szavazott rá. Néhány évvel később azonban látványosan megromlott a viszonya a helyi fideszes országgyűlési képviselővel, Boldog Istvánnal, és végül Nagy függetlenként indult, a Fidesz pedig vele szemben indította Bartus Gábort, Rákócziújfalu fideszes alpolgármesterét. Nagy végül nagyarányú győzelmet ért el október 13-án, közel kétszer annyi szavazatot kapott, mint fideszes kihívója. A közlemény szerint a vádlott azért, hogy egy szolnoki ügyvéddel szemben fennálló tartozását rendezze, az önkormányzat hozzájárulása nélkül, az önkormányzat nevében megbízási szerződést kötött az ügyvéddel, akinek a 2014. február 1-je és 2019. február 1-je között eltelt 5 évben összesen 7.620.000 forintot fizetett ki az önkormányzat, úgy, hogy az ügyvéd ténylegesen semmilyen tevékenységet nem végzett az önkormányzat javára. Az ezzel okozott kár a mai napig nem térült meg. Szintén az önkormányzat hozzájárulása nélkül, az önkormányzat nevében, szóban állapodott meg egy másik ismerősével a helyi labdarúgó sportegyesület focistáinak utaztatásáról. A cég teljesítette a megállapodásban foglaltakat, az önkormányzat pedig 2019. március 28-án 569.349 forintot fizetett ki a megállapodás szerint, amit a vádlott utóbb megfizetett az önkormányzatnak, így az okozott kár megtérült. Végezetül a helyi vízközmű-társulat vezetőjeként 2016. június 30-a és 2018. december 31-e között 2.375.355 forintot sikkasztott el a vízközmű-társulat házipénztárából, amiből 742.300 forintot utóbb visszafizetett, így az okozott kár részben megtérült. Az ügyben 2019. augusztus 21-én emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség. A Szolnoki Járásbíróság 2019. október 28-án előkészítő ülést tartott az ügyben, amelyen a vádlott az ügyésszel korábban megkötött egyezségben foglaltakkal egyezően beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, egyúttal azt kérte, hogy a bíróság előzetes mentesítésben részesítse. A bíróság az előkészítő ülésen jóváhagyta a fenti egyezséget és ítéletet hozott, amit az ügyész, a vádlott és a vádlott védője is tudomásul vett, így az a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. 
Szerző

Bújtatott igazságügyi reform

Publikálás dátuma
2019.11.21. 08:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az is lehetne tanácselnök a Kúrián, akinek eddig egyetlen perc bírói gyakorlata sem volt – egyebek mellett ezt is lehetővé tenné Varga Judit miniszter sok sebből vérző törvényjavaslata.
Alaptörvény-ellenesnek nevezte több bíró és jogász is lapunknak azt a Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslatot, amelynek tegnap kezdődött el az általános vitája a parlamentben.
"Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról" címet viselő tervezet megszüntetné az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, miközben az alaptörvény tavalyi, hetedik módosításakor a kormánytöbbség az alkotmányban teremtette meg a szervezetileg elkülönült, önálló közigazgatási bíráskodás lehetőségét. Sőt, a közigazgatási bírákat meg is pályáztatták az akkori tervek szerint létrehozni tervezett közigazgatási bírósági állásokra, ám az EP-választások után májusban, nemzetközi nyomásra előbb határozatlan időre elhalasztották a bevezetését, majd ősszel végleg letettek a kormány házi bíróságaként is emlegetett önálló közigazgatási bíróságok megteremtéséről.
Ehhez képest a mostani kormányjavaslat az eddigi - szervezetileg nem elkülönült, de önálló - közigazgatási és munkaügyi bíróságokat is megszüntetné, szétválasztva a munkaügyi és a közigazgatási bíráskodást. A jövőben a munkaügyi pereket a törvényszékek, a közigazgatási pereket pedig az eddigi nyolc, úgynevezett regionális közigazgatási kollégiummal működő törvényszék fogja elbírálni. Ám az az alaptörvényben jelenleg is az olvasható, hogy "Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság". Vélhetően ezt az alkotmányellenes helyzetet feloldandó kezdeményezte nem a kormány, hanem a Párbeszéd az alaptörvény módosítását, amely visszaállítaná a korábbi alkotmányszöveget, s meglepő módon a kormánypártok is támogatják az ellenzéki javaslatot.
A kormány mostani tervezete, ahogy arra az Amnesty International Magyarország elemzésében felhívta a figyelmet, erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást és biztosíthatja, hogy a különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben. Mindezt egy 200 oldalas úgynevezett salátatörvénnyel teremtenék meg, amely tucatnyi sarkalatos jogszabályt módosít. A közigazgatási ügyekben meglévő mai, kétfokú hivatali eljárásokat (például egy NAV-döntés ellen ma először a NAV-nál lehet jogorvoslatot keresni) egyfokúvá tennék - jelentős kivételekkel, míg a jelenlegi egyfokú közigazgatási bíráskodást kétfokúvá: a törvényszéki szinten hozott döntéseket a Kúria előtt lehetne megtámadni. Ám a javaslatnak nem ezek a legproblematikusabb elemei. A tervezet új jogintézményként megteremti a jogegységi panasz intézményét. Eszerint a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, ha ettől eltérnek, azt kötelesek indokolni, ám az eltérés indoklását is vitahatóvá teszi a tervezet, s ennek végső formája a jogegységi panasz. Mindez arra utal: a Kúriát próbálja erősíteni, mi több, a saját képére formálni a kormány, hiszen egy másik módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az alkotmánybírák - kérelmükre - rendes bíróvá váljanak, majd alkotmánybíró mandátumuk lezártával a Kúriára kerüljenek tanácselnöknek. Anélkül, hogy egyetlen perc bírói vagy megfelelő jogi gyakorlatuk lenne. Ennek háttérében sokak szerint az áll, hogy Darák Péter Kúria-elnök utódját a kipróbált, kormánypártokhoz hű alkotmánybírák közül választanák ki. Két név forog jogi berkekben: Varga Zs. András korábbi legfőbbügyész-helyettesé, illetve a nemrég alkotmánybíróvá választott volt OBH-elnök Handó Tündéé. A javaslat leginkább kifogásolt része megteremti a lehetőségét, hogy közhatalmat gyakorló szervezet is alkotmányjogi panasszal forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab). Pedig az alkotmányjogi panasz intézménye kifejezetten a személyeket illeti meg, az egyénnek ad jogvédelmet a közhatalmat gyakorló állam döntéseivel szemben. Konkrét példával, ha egy perben például a bíróság nem az adott állami szervezet (NAV, önkormányzatok, jegybank, de akár az ügyészség) javára dönt, az állami szervezet alapjogainak sérelemére hivatkozva az Ab-hez fordulhat alkotmányjogi panasszal. Márpedig, ahogy az Amnesty is írja, félő, hogy a csak a kormánypártok által választott alkotmánybírók "kiemelt jelentőségű ügyekben nem tudnak majd ellenállni a rájuk nehezedő politikai nyomásnak".

Béremelés csomagolva

"Praktikus választ" adott Varga Judit lapunk kérdésére, hogy a bírák és az ügyészek illetményének emelésével kívánják-e eladni a salátatörvény-javaslatot. Az igazságügyi miniszter szerint a bíróságokat érintő törvényjavaslat jó alkalmat teremt arra, hogy a bírák és az ügyészek bérét rendezzék. Varga Judit bejelentette: az ország "jó gazdasági teljesítménye" lehetővé tette az igazságszolgáltatásban is a jelentős béremelést. Eszerint a bírák és ügyészek illetménye 2020-tól három lépésben emelkedik: jövőre a bírák 32, az ügyészek 21 százalékos bérnövekedésre számíthatnak, 2021-ben 12, 2022-ben pedig 13 százalékos emelés várható. Mint ismert, az elmúlt években - eltérően a korábbi hagyományoktól - a bírák fizetése nem emelkedett olyan mértékben, mint az ügyészeké, ami komoly feszültséget szült a bírák körében. Handó Tünde, az OBH volt elnöke ugyan a 2020-as költségvetéshez egy, a bírák béremelésének összegét is tartalmazó tervezetet nyújtott be, ám a már elfogadott jövő évi büdzsében ezt nem vették figyelembe, s így rendezetlen maradt a bírók bére.
A miniszter lapunk kérdésére kitért arra is, hogy a salátatörvényt az indokolta, hogy a kormány letett a szervezetileg elkülönült, önálló közigazgatási bíráskodás megteremtéséről. Mint fogalmazott, a kormánynak "a saját igazságánál fontosabb" volt az igazságszolgáltatásba és a bíróságokba vetett közbizalom fenntartása. Újságírói kérdésre, hogy ki lehet az OBH következő elnöke, Varga Judit annyit mondott, a bírósági hivatal elnökét a parlament választja meg kétharmados többséggel a köztársasági elnök jelölése alapján.

Szerző

A BBC riportfilmet készített a magyar határon rekedt kisfiúról és apjáról

Publikálás dátuma
2019.11.21. 07:58
A röszkei tranzitzóna kapuja
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
A strasbourgi bíróság Nagykamarája ma hirdet ítéletet az ő ügyükben is.
A BBC riportfilmben mutatja be az iráni Abouzar Soltanit, aki tízéves fiával, Arminnal együtt közel egy éve lakik a magyar-szerb határon lévő tranzitzónában - írja az Index. Ahogy arról a Népszava is beszámolt, Abouzar Soltani a tranzitzónában töltött időről saját mobiljával készítette el Hal című dokumentumfilmjét, amit bemutattak a Verzió emberi jogi dokumentumfilm fesztiválon is, de a magyar hatóságok az alkotót ebből az alkalomból sem engedték ki a zárt zónából. Abouzar Soltaninak jó állása volt Iránban, egy egészségügyi szolgáltatónál dolgozott PR-osként és dekoratőrként. Három és fél éve úgy döntött, hogy fiával együtt elhagyja hazáját, mert olyan helyen akart élni, ahol nem kell félnie annak, akinek más véleménye van. Előbb Bulgáriába kerültek, ahol három hónapig voltak bezárva, majd Szerbiában két és fél évig vártak arra, hogy a röszkei tranzitzónán keresztül beléphessenek Magyarországra. A menekültkérelmüket arra hivatkozva nem akarják érdemben elbírálni a magyar hatóságok, hogy a biztonságosnak ítélt Szerbián keresztül érkeztek.
Soltanit és fiát kiutasították, de a szerb hatóságok nem veszik vissza őket. Ezért az új kiutasítási célpont Irán lett, csakhogy a férfi évekkel ezelőtt áttért a keresztény hitre, amiért Iránban akár halálra is ítélhetik. Soltaniék három pert is indítottak a magyar állammal szemben. A BBC filmjének végén olvasható felirat szerint az UNHCR adatai alapján 2019 októberében 178 gyerek volt a magyar tranzitzónában. A magyar hatóságok arra hivatkoznak, hogy a szögesdrótokkal körülvett tranzitzóna nem börtön, például játszóteret is berendeztek, és a terület az egyik irányba nyitva van: az érkezők bármikor visszamehetnek Szerbia felé. A Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfeleinek panasza nyomán az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017-ben kimondta, hogy a tranzitzónában jogellenesen tartanak fogva embereket, de ezt a határozatot a magyar kormány megtámadta. Az ügyben a strasbourgi bíróság Nagykamarája ma hirdet ítéletet. 
Szerző
Frissítve: 2019.11.21. 07:59