"Vagy ők, vagy mi, ezt már akkor világosan megmondtuk" - Megosztja a néppártot a Fidesz jövője

Publikálás dátuma
2019.11.22. 06:40

Fotó: FRANCOIS DE RIBAUCOURT / WWW.DERIBAUCOURT.COM
Január végén döntenek a Fidesz tagságáról.
Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) frissen megválasztott elnöke csütörtökön az EPP zágrábi kongresszusán megerősítette, hogy a pártcsalád előreláthatólag január végén fog dönteni a Fidesz tagságáról. "Nem vagyok pánikban. Bár nem értek egyet Orbán Viktor néhány politikai döntésével és új elképzeléseivel, de jó barátságban vagyunk és van, ami összeköt vele" – mondta. Az EPP új elnöke várhatóan december végén fogja megkapni a Fidesz politikáját értékelő jelentést, amelyen a magyar tagpárt márciusi felfüggesztése óta három tekintélyes, de az aktív politizálástól már visszavonult politikus dolgozik. A "bölcsek" egyike, a zágrábi kongresszuson részt vett német Hans-Gert Pöttering nem kívánt lapunknak részleteket elárulni a munkájukról. Frank Engel, a luxembourgi Keresztényszocialista Néppárt (CSV) elnöke a Népszavának azt mondta: el tudja képzelni, hogy az EPP politikai gyűlése (választmánya) a jövő év elején nem a pártja várakozásainak megfelelően fog dönteni, vagyis visszafogadja a Fideszt. "Ha így lesz, akkor többen el fogjuk hagyni az Európai Néppártot" – jósolta a politikus, aki Orbán Viktor és pártja politikájának egyik legrégebbi és legszigorúbb kritikusa az EPP-n belül. Tavaly év elején 12 másik párttal egyetemben a CSV volt az egyik kezdeményezője a Fidesz kizárásának. Hivatalos indítványuk eredményeként függesztették fel a magyar pártot az Európai Néppártban. "Vagy ők, vagy mi, ezt már akkor világosan megmondtuk" – adta értésre Engel. 
Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője és külügyi igazgatója úgy véli, hogy a labda most az EPP térfelén van. "A pártcsaládnak meg kell találnia a maga polgári és kereszténydemokrata alternatíváját az európai baloldali blokkal szemben” – hangsúlyozta lapunknak. A Fidesszel koalícióban kormányzó magyar kereszténydemokraták hat küldöttet delegáltak a zágrábi kongresszusra. Hölvényi úgy tudja, hogy a Fidesz és az EPP tárgyalódelegációi hamarosan összeülnek, hogy megvitassák a következő lépéseket. (A brüsszeli "bölcsek" mintájára a magyar párt is létrehozta a sajátjait). A KDNP-s politikus szerint egy lengyel elnök biztató egy magyar párt számára, és Donald Tusk megválasztása lendületet adhat az EPP és a Fidesz közötti párbeszédnek. Manfred Weber néppárti frakcióvezető a lengyel hírügynökségnek azt mondta, egyelőre nem lát változást a Fidesz politikájában, ezért jelzéseket várnak Orbán Viktortól. A magyar kormányfő támogatójának számító Janez Janša szlovén ex-kormányfő viszont azt nyilatkozta egy brüsszeli hírportálnak, hogy értelmetlen megbüntetni az EPP legsikeresebb pártját.
Témák
EPP
Frissítve: 2019.11.22. 06:58

Volt tanár, bolti eladó őrzi a veszélyes "terroristákat" a tranzitzónában

Publikálás dátuma
2019.11.22. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kormánypropaganda összemossa a menedékkérőket a terroristákkal, a röszkei és tompai tranzitzónákat mégis csak rövid gyorstalpaló után szolgálatba helyezett biztonsági őrök felügyelik. A propaganda ellenére persze nincs is szükség komolyabb felügyeletre, a aerítések, mozgásérzékelők és kamerák között élő menekültek többsége ugyanis 18 év alatti.
A kormánypropaganda évek óta egyenlőségjelet tesz a menekültek és a terrorizmus között, a tranzitzónákat mégis olyan fegyveres biztonsági őrökkel védik, akik biztonsági képzettséggel alig, terrorelhárító képzettséggel pedig egyáltalán nem rendelkeznek, és mindössze egy néhány hetes gyorstalpaló után állnak szolgálatba. Ottjártunkkor rendőrségi jármű is feltűnt a két tranzitzónánál, ám információink és a látottak alapján egyértelműnek tűnik: a tábor területén szinte kizárólag „fegyveres biztonsági őrség” feliratú, kék munkaruhába bújtatott őrök járőröznek. Képzettségükre jellemző lehet, hogy a beengedőkapuknál kinyomtatva látható a megyei rendőrségi vezetőik arcképe, hogy legalább őket megismerjék a fegyveres őrök. Ruhájukon egyébként semmiféle utalás nem volt arra, hogy valamelyik céghez kötődnének. Érdeklődésünkre egyelőre sem a Csongrád Megyei Rendőr-Főkapitányság, sem az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság nem kívánta elmagyarázni, hogy pontosan kik teljesítenek szolgálatot Röszkén és Tompán. A legvalószínűbb, hogy egy 1997-es jogszabály alapján a rendőrség alkalmazza őket. Más fegyveres testület mellett ugyanis a rendőrségnek is lehetősége van arra, hogy „az állam biztonsága, valamint a honvédelem szempontjából fontos létesítményt” fegyveres biztonsági őrséggel védjen. A jogszabály szerint az ilyen őröknek joguk van igazoltatni, a tetten ért személyt a rendőrség érkezéséig visszatartani, valamint az arányosság elvének betartásával kényszerítő eszközt, akár lőfegyvert is alkalmazni. Eljárásukkal kapcsolatban a rendőrségnél lehet panaszt tenni, a jogszabály azonban nem részletezi az alkalmazás feltételeit. Korábban a Vastagbőr közéleti blog vette észre, hogy 2017-ben a Csongrád Megyei Rendőr-Főkapitányság szórólapon toborzott biztonsági őröket a tranzitzóna területére. A hirdetés szerint az őrök mindössze két hetes lövészeti kiképzés után léptek szolgálatba, bruttó 161 ezer forintért. Akkor összesen 290 ilyen őrt kerestek a rendőrségnél. Úgy tudni, hogy a tranzitzónában egyszerre jó két tucatnyian teljesítenek szolgálatot, akik javarészt környékbeliek, Röszkéről, Kiskunhalasról érkeznek. Sokan közülük huszonéves állástalanok, akad közöttük állás nélküli tanár is. Forrásaink szerint egyébként korábban előfordult egy-egy atrocitás az őrök és a menekültek között, de ma már inkább korrekt a viszonyuk a zóna lakóival. - Személytelen, szenvtelen módon beszélnek az ott őrzött emberekkel, láthatóan törekednek arra, hogy ne alakítsanak ki személyes kontaktust a menekültekkel – állították forrásaink.

Gyerekek a szögesdrótok mögött

Jó oka van az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak, valamint a kormánynak arra, hogy ne engedjék be a sajtót a tranzitzóna területére: ott ugyanis túlnyomó részt gyerekek tartózkodnak. Lapunk információi szerint a két táborban - Röszkén és Tompán - nagyjából háromszázan vannak, többségük pedig 18 év alatti, sőt, két olyan kisgyerekről is tudni, akik már a tranzitzónában születtek. (A BBC és a Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint például októberben 179-180 gyermeket őriztek a két táborban. A nyár folyamán Szél Bernadett és több ellenzéki képviselő is járt Röszkén, akkor csak ott 175 menekültből 99 volt a fiatalkorú.) A 18 év alatti menekültek magas aránya arra vezethető vissza, hogy az egyedülálló férfiakat gyakorlatilag nem engedik be a zónába, csak a családoknak van némi esélyük arra, hogy a tábor területére lépjenek. A hatóságok egyébként mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne készülhessenek felvételek a a belső állapotokról. Újságíróknak bent tartózkodni, fotózni, filmezni nem lehet, lapunk riportkérelmét például a Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a menekültek „személyiségi jogaira tekintettel” és a nyugalmuk megőrzésére hivatkozva utasította el. Pedig az Európai Bizottság már eljárást is indított korábban az Európai Unió Bíróságánál, amiért a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők kapcsolattartását a külvilággal. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról és a befogadási feltételekről szóló irányelvet is. A tranzitzónában eddig csak néhány ellenzéki országgyűlési képviselő és hivatalos személy – például az amerikai nagykövet, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosságának a vezetője - jutott be. Mivel fotókat ők sem készíthettek a menekültekről, így a kormány és a propagandasajtó lényegében azt állít a tranzitzónákkal kapcsolatban, amit akar. Varga Judit még igazságügyi miniszterjelöltként például arról beszélt a parlamenti bizottsági meghallgatásán, hogy a tranzitzónában, „a higiénia, oktatás messze az átlag felett van, ahogy az ott dolgozókból a családok felé való szeretet is felülmúlja az európai átlagot”. Az azóta már miniszterré kinevezett politikus által említett szeretetnek azonban nyoma sem volt ottjártunkkor. A hideg, esős, őszi időben eleve csak a táborok bejáratáig juthattunk el, a kapuban álló fegyveres civil őrök ugyanis köszönés nélkül megállítottak minket, majd azonnal megkérdezték, hogy mi járatban vagyunk. Végül némi rádiózás után a feletteseik engedélyt adtak arra, hogy kívülről, közterületről fotózzunk, majd ugyanígy, köszönés nélkül visszaálltak a posztjukra. 
Bár a kormány váltig állítja, hogy nem büntetőintézményről van szó – elvégre a menekültek „önkéntesen” érkeznek – a valóságban a tranzitzóna kívülről nézve inkább egy szigorúan őrzött börtöntábornak tűnik. A határzónában lévő területet karvastag, három méter magas, szögesdrótos acélkerítés és acélkapuk választják el a külvilágtól. A kerítés tetején mozgásérzékelők sorakoznak. A szigorúan őrzött területen belül egy harmincméteres biztonsági sáv után egy újabb, belső acélkerítés veszi körbe a tábort, szintén szögesdróttal. Legbelül helyezték el körben a menekültek szállásául szolgáló fémkonténereket, méghozzá úgy, hogy a konténerek bejáratai egy belső, fehér murvával felszórt udvarra nyíljanak. A menekültek csak ezen, a külvilágtól tökéletesen elzárt, belső udvaron mozoghatnak. Kívülről véletlenül sem lehet látni, hogy kik élnek az erdőnyi szögesdrót és a több tucat biztonsági kamera között, valamint a fegyveres őrök állandó figyelő tekintete mellett. A tranzitzónába már bekerülni is nagyon nehéz, még a családoknak is gyakran éveken át kell táborozniuk a szerb oldalon ahhoz, hogy megnyíljon a tábor kapuja. Egy héten legfeljebb tíz főt engednek be, de általában még ennyit sem. A szerb oldalon rostokoló menekültek emiatt lényegében csöveznek: a hideg őszi időben az út szélén álldogálnak, vagy lakatlan épületekben várják, hogy megnyíljon számukra is a kapu. A szerb oldalon több csoporttal is találkozunk, többségük – állításuk szerint – Irakból és Szíriából érkezett, a magyar határig tartó út pedig hetekig tartott. A valamikor patinás, ám már bezárt Horgosi Csárda szélfútta épületében például egy nagyobb csoportot találtunk. Azt mondták, a háború miatt menekültek el Afganisztánból, egyikük pedig már többször megpróbált bejutni a tranzitzónába, ám mindig elutasították.
A tranzitzónában a családokat egy-egy konténerben helyezik el, ha pedig nagyobb a család, akkor két „fémdobozt” is elfoglalhatnak. Mindeni kap egy ágyat és egy szekrényt, emellett a gyerekek oktatásban részesülnek, ám ez - forrásaink szerint - inkább csak szintentartó foglalkozásnak nevezhető, miközben a gyerekek jó része traumákkal érkezik a magyar határra. A Varga Judit-féle kormányzati szóvirágokkal szemben a menekült gyerekeket megviselik a táborok körülményei is. A Magyar Helsinki Bizottság közleményében emlékeztetett rá: szeptember közepén harminc, Tompán fogvatartott családfő petícióval fordult a tranzitzóna vezetéséhez. Mint fogalmaztak: a szülők tehetetlen tanúi annak, hogy a gyerekeiket megfosztják mindattól a jótól - iskolától, játéktól, szabadságtól, vidámságtól -, amely kijár minden más gyereknek. Nem értik, hogyha már sokszor éveket várva, legálisan léptek be a tranzitzónába, és semmiféle bűncselekményt nem követtek el, miért tartják őket mégis fogva, méghozzá határozatlan ideig.

Véget nem érő várakozás

A menekültek véget nem érő várakozásra számíthatnak a tranzitzónában. - Az elmúlt évben alig négy-öt esetre emlékszem, amikor a hatóságok megadták a menekültstátuszt - fogalmazott egy forrásunk. Az elutasításoknál minden esetben arra hivatkoznak, hogy Szerbia a magyar álláspont szerint biztonságos ország, így Magyarország onnan nem köteles befogadni menekülteket. Az elutasított menekülteket azonban Szerbia sem hajlandó befogadni. A kérelmek elbírálása ráadásul a civil jogvédők szerint feltűnően lassú: hónapok telnek el bármiféle hivatalos lépés nélkül. Amikor a menekültek a táborba érkező ügyintézőiket kérdezik, azok csak a vállukat vonogatják: ők nem döntenek semmiben, egyebekben pedig „zajlik a menekültkérelem elbírálása”. Ugyanakkor a jogvédők szerint egyértelmű, hogy a hatóságok kifárasztásra játszanak a szándékosan hosszúra nyújtott eljárásokkal. Ráadásul a zónán belül rendszeresen előfordul, hogy éheztetik a menekülteket. A hatóságok korábban az elsőfokú menekülteljárásban elutasítottaknak nem adtak enni, mára a Magyar Helsinki Bizottság fellépésére ez annyit változott, hogy a másodfokú elutasítás után, a kiutasításra váróktól vonják meg az élelmet. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már több esetben kötelezte Magyarországot a tranzitzónában tartott menekültek ellátására, sőt, júliusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a magyar gyakorlat miatt. A hatóságok ennek ellenére újra és újra megpróbálkoznak az éheztetéssel, lényegében csak akkor adnak enni az elutasított menekülteknek, ha a Strasbourgi Bíróság erre kötelezi őket. A civilek összesítése szerint eddig legalább 26 esetben fordult elő, hogy a magyar hatóságok nem adtak ellátást, előfordult olyan eset is, amikor valaki nyolc napig nem kapott élelmet. A menekültek kínzásával szemben a napokban a Parlament honvédelmi és rendészeti bizottságban Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független képviselők nyújtottak be törvényjavaslatot, ám ezt a bizottság fideszes többsége nem vette tárgykörbe. A Fidesz és az általa ellenőrzött hatóságok szerint ugyanis a tranzitzónában lévők nem fogvatartottak, „ők onnan bármikor szabadon távozhatnak”. Ezt az érvelést fejelte meg Kósa Lajos bizottsági elnök azzal a megállapítással, miszerint: „az a tízmillió turista, aki belép Magyarországra sem kap enni a magyar államtól, ők sincsenek éheztetve”. 

Keresztényt toloncolna ki a hatóság

Múlt héten mutatták be a Verzió filmfesztiválon az iráni származású Abouzar Soltani alkotását, amelyet a röszkei tranzitzónában forgatott titokban a fiáról, Arminról. A film szereplőit nem engedték ki a budapesti bemutatóra. Az apa és fia 11 hónapja rostokolnak a tranzitzónában, ráadásul a magyar hatóságok éppen Iránba akarják hazaküldeni Soltanit, pedig az időközben kereszténnyé lett férfit odahaza „hittagadás” miatt akár halálra is ítélhetik.  

Strasbourg szerint nincs fogva tartás

Felemás ítélet született Strasbourgban egy 2015 óta húzódó menekültügyben: a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek 5000–5000 eurós kártérítést állapított meg az Emberi Jogok Európai Bírósága, mivel megsértették emberi jogaikat, amikor a magyar hatóságok nem vizsgálták meg kellő mélységben, mi történhetett volna a panaszosokkal kiutasításuk következtében. Ugyanakkor a Nagykamara nem tekintette fogva tartásnak a tranzitzónában való őrizetüket. Ez egy évek óta húzódó jogvita: amennyiben a Nagykamara is kimondta volna, hogy a tranzitzóna fogva tartásnak minősül, úgy az ott vegetáló menekülteket is megilletnék azok a jogok, amelyek a fogvatartottakat, azaz: onnantól bíróságokhoz fellebbezhetnek a menekültügyi eljárásaik ügyében.

Frissítve: 2019.11.22. 08:38

A meglévő eszközök kevesek Orbán megfékezéséhez - Megint a magyar jogállamiság volt a téma az EP-ben

Publikálás dátuma
2019.11.21. 20:41

Fotó: Alexey Vitvitsky / AFP
A magyar jogállamiság helyzetéről az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottságában csütörtökön folytatott vita jelentéstevője szerint nem javult a jogállamiság helyzete Magyarországon.
Az uniós parlament brüsszeli épületében folytatott vitán a jelentéstevő, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy a jogállamiság magyarországi helyzete romlik, ami azt mutatja, hogy a meglévő eszközök nem elégségesek az uniós normák betartatásához. További, új eszközök létrehozására van szükség - jelentette ki. Ha ilyen állapot Magyarországon előfordulhat, akkor máshol is hasonlóan alakulhat a jogállamiság helyzete. Ameddig arra még lehetőség van, pozitív, megelőző eszközöket kell előnyben részesíteni. Ebből a zsákutcából azonban ki kell kerülni, hogy egészségesen működhessen az Európai Unió - tette hozzá. Más EP-képviselők felszólalásukban a jogállamiság helyzetének romlásának példájaként egyebek mellett a CEU Budapestről Bécsbe költözését említették. A jogállamiság romló helyzetét a média szabadságának csorbulása, a civil szervezetek szerepének csökkenése mutatja a legjobban. Minden tagállamnak meg kell felelnie a közös értékeknek, de a magyar példa azt mutatja, hogy nem áll rendelkezésre elegendő eszköz azok betartatására. Olyan eszközre van szükség, amely sokkal hatékonyabb, mint a 7-es cikk eljárása. Olyan párhuzamos szabályozásra van szükség, amely jogállamiságot összeköti a költségvetéssel. Felháborító, hogy Magyarország euró milliárdokat kap különféle támogatás formájában, miközben leépíti a demokráciát, megsérti az emberi jogokat, lebontja a jogállamiságot, és nem vállal felelősséget a közös kihívások megoldásában - emelték ki. Hangsúlyozták továbbá, hogy a demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok helyzetének vizsgálata céljából indított, az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás lefolytatásába az Európai Parlamentet és a civil szervezeteket is be kell vonni. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a jogállamisággal Magyarországnak semmilyen problémája nincs, az is a demokrácia és az uniós tagságának alapja. Amivel problémája van, az a jogállamiság politikai fegyverként való hamis felhasználása. A csütörtöki vita azt tükrözte, hogy a jogállamiság fogalmát részrehajlóan és politikai érdekek mentén félreértelmezik - mondta. "Jogi köntösbe bújtatnak egy színtiszta politikai támadást, amely mögött a balliberális oldal áll" - fogalmazott. Hidvégi szerint a magyar emberek úgy látják, hogy azért támadják Magyarországot, mert a magyarok elutasítják a bevándorlók betelepítését, kiállnak a nemzeti szuverenitás mellett és a keresztény kultúra védelméért, amely ellentétes a balliberálisok céljaival. "Visszautasítjuk, hogy brutális kettős mércét alkalmazzanak Magyarország ellen, olyan dolgokat kérnek rajtunk számon, amelyet más tagállamokon nem" - húzta alá. A képviselő kijelentette, a jogállamiság állítólagos magyarországi sérelmét feltáró eljárást az EP a jogállami szabályok lábbal tiprásával akarja lefolytatni. A jog szerint az eljárás lefolytatására az uniós tanács jogosult, de az EP bevándorláspárti képviselői ezt a rendet meg akarják sérteni, és teljesen jogellenes módon azt akarják elérni, hogy az uniós parlament jogi bizottsága aktívan részt vehessen ebben a folyamatban. Ez ellentétes az uniós szerződéssel és elfogadhatatlan - tette hozzá Hidvéghi Balázs. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában példátlannak nevezte az európai demokráciák történetében azt, hogy soha nem látott módon akadályozzák az újságírók működését a magyar parlamentben. Meglepetésének hangot adva azt mondta, hogy a magyar kormány szerint nincs olyan fogalom, hogy jogállam, ezért azt nem is lehet vizsgálni. "Ez abszurd mindannyiunk számára, akik azért küzdünk, hogy Európa demokratikus, az emberi jogokat és a jogállamiságot tiszteletben tartó országok közössége legyen" - fogalmazott. Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője 08.00 felszólalásában hangsúlyozta, a magyar kormányt nem tántorította el a "rombolástól, a jogállamiság további leépítésétől" sem a 7-es cikk szerinti eljárás, sem pedig az, hogy az Európai Néppártban (EPP) felfüggesztették a Fidesz tagságát. Véleménye szerint az Európai Parlamentnek is részt kellene vennie az eljárásban, az ugyanis közös európai kérdés. Az eljárást komolyan kellene venni azért, hogy "ne legyen további követendő példa az, ahogy Magyarország az Európai Unióban viselkedik" - tette hozzá. 
Szerző