Vége az aranykornak, komoly figyelmeztetést küldött az OECD a kormánynak

Publikálás dátuma
2019.11.21. 19:04

Hiába az öt százalékos növekedés, az óvatosságra intő jelek egyre gyűlnek, miközben a kormány nem készült fel a gazdaság lassulására.
A magyar gazdaság jelenlegi robusztus öt százalékot közelítő növekedése lehetőséget adott volna a magyar kormány számára, hogy javítson a költségvetés fenntarthatóságán, fejlessze a nyugdíjrendszert vagy akár az egészségügyet, a bölcsődei, az óvodai ellátást – írja az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb elemzésében. A szervezet szerint érdemes lett volna a közmunkaprogramokat gyorsabban és érdemben leépíteni, ezzel pótlólagos munkaerőhöz juttatva a versenyszférát. Ezekkel az intézkedéssekkel a magyar gazdaság hosszú távú fejlődésének alapjait vethette volna meg a magyar kormány. Az OECD szerint azonban a kedvező időszaknak vége. Az idei 4,8 százalék után jövőre a magyar gazdaság növekedése 3,3 százalékra, 2020-ban pedig 3,1 százalékra lassul. A költségvetési hiánya eközben az idei 1,8 százalékáról a GDP 1,7 százalékára csökken – ez jóval magasabb az uniós átlagnál illetve a jövő évi költségvetésben elfogadott egy százalékos célnál. A nagyobb hiány nem meglepő, hiszen a kormány az OECD-ajánlásokkal szemben nem a magyar gazdaság hosszú távú növekedéséhez szükséges intézkedésekre, hanem úgynevezett gazdaságvédelmi programra készül, vagyis a költségvetési kiadások növelésével – és az adók csökkentével – igyekszik rövid távon pörgetni a növekedést. Az elmúlt két-három évben a hazai gazdaság az uniós átlag felett növekszik, de a 2008-as válsághoz képest még így is a magyar felzárkózás volt az egyik leggyengébb a régióban – erre már a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) mutatott rá. Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a GDP sokkal később érte el a válság előtti szintet, mint Szlovákia, Csehország, Románia, illetve Németország esetében. A másik fontos megfigyelés, hogy miközben 2019. II. negyedévében Magyarországon a GDP csupán 21 százalékkal volt magasabb szinten a válság előtti (2008. I. negyedév) helyzethez képest, addig Lengyelországban ez az adat 46 százalék, Szlovákiában és Romániában pedig egyaránt 30 százalék. Ezen időszak alatt tehát a lengyel, a szlovák és a román GDP növekedési üteme is magasabb volt a magyarénál – írja a GVI, amely a világgazdasági válság második hullámával magyarázza a magyar visszaesést. Közelebb állunk a valósághoz, ha egyes elemzőknek hiszünk, akik szerint ezt inkább az Orbán-kormánynak köszönhetjük, amely 2011-2012-ben hozott intézkedéseivel egy újabb válságba taszította a magyar gazdaságot. 
Az OECD elemzése szerint a némileg lassuló növekedést a bérek emelkedése, így a lakosság folytatódó költekezése húzza a következő két évben, ezzel szemben az uniós pénzek kifutásával a beruházások - és más okok miatt az export - növekedési üteme lassul. Ugyanakkor a béremelkedések az inflációs veszélyt növelik, és ebbe az irányba hat a gyenge forint is, miközben a jegybank fenntartja ultra laza kamatpolitikáját, amely az áremelkedések erősödése mellett fűti, sőt túlfűti a gazdasági növekedést. Az infláció az OECD szerint nagyobb probléma, mint ahogy azt az MNB kezeli, a szervezet szerint a gazdaság lassulása nem oldja meg a magyar gazdaság ezen problémáit, mert a továbbra is erőteljes bérkiáramlás fűti a drágulást. A feszített munkaerőpiac és az emelkedő minimálbér miatt a magánszektor folyamatos két számjegyű bérnövekedése várhatóan még fennmarad.

GVI: Négyéves mélypont magyar cégek várakozásai

Négyéves mélypontra esett vissza az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-mutatója az idei, októberi felmérés szerint. Az üzleti klíma romlását leginkább a külföldi (rész)tulajdonban lévő, a döntően exportáló, illetve az 50 főnél nagyobb méretű cégek jelzik. A feldolgozóipari cégek várakozásai különösen romlottak 2019 áprilisához képest, ugyanakkor az építőiparban, a kereskedelemben, valamint az egyéb szolgáltatások területén tevékenykedő cégek körében szintén a konjunktúramutató csökkenése tapasztalható. A vállalkozások a múlt félévhez képest lényegesen kedvezőtlenebben ítélik meg mind a jelenlegi, mind a várható az üzleti helyzetüket.

Szerző

Gulyás megmagyarázta, hogy nyereséges Mészáros veszteséges erőműve

Publikálás dátuma
2019.11.21. 18:53

Fotó: Soós Lajos / MTI
A kancelláriaminiszter a kezébe tett papírokból azt olvasta ki, hogy tavaly nyereséggel zárt Mészáros Lőrinc Mátrai Erőműve. Pedig nem.
Mészáros Lőrinc viselt dolgai védelmében ismét erősen belezavarodott az adatokba Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter azt próbálta megmagyarázni, miért lenne jó, ha az állam megvenné a veszteséges erőművet. Ennek kapcsán azt állította a kormányinfón, hogy míg a - miniszterelnöki strómannak tartott – üzletember érdekeltségébe tartozó Mátrai Erőmű 2017-ben veszteséges volt, azt követően nyereségessé vált. Ennek bizonyítékaként tálalta, hogy "tavaly" a cég 11 milliárd forint osztalékot fizetett Mészároséknak. Az RTL Klub felvetésére nem tartja Mészáros Lőrinc kisegítésének azt sem, hogy – amiként a két fél szerdán bejelentette – az állami MVM megvásárolná a Mátrai Erőművet a Mészáros-féle Opustól. Azt is hozzáfűzte, hogy ezek a nyilvános adatok állnak rendelkezésére. Ezzel szemben a valóság, hogy a rendelkezésre álló nyilvános adatok szerint a társaság tavaly 817 millió forintos veszteséggel zárt. Bár az adózás előtti eredmény még hasonló mértékű pluszt mutat, egy korábbi beruházásuk nyomán egy nagyobb közterhet be kellett fizetniük. Ez ugyanakkor szintén a gazdálkodás része, a végső, tényleges "eredmény" ennek figyelembe vételével alakul ki. Mészáros Lőrincék ez, illetve a 2017-es, 9 milliárdos gigaveszteség ellenére idén - és nem tavaly - a társaság pénzügyi tartalékaiból 11 milliárdot felvettek, vagyis egyszerűen megcsapolták a veszteséges cég tartalékait. E döntésüknek nem erősítenie, hanem éppenséggel gyengítenie kellene a kormány vételi kedvét.   A helyben bányászott lignittel üzemelő egység jelentős légszennyezése és az ennek részbeni „megváltására” szolgáló szén-dioxid-kvóta emelkedő ára szintén nem teszi kapóssá a portékát.  Bár az egység szénblokkjait 2030-ra be kéne zárni, a cég addig új típusú áramtermelő berendezések telepítésével megőrizné piaci helyzetét. A kormány a kérdésben láthatólag zavarodott, Emellett is szaporodnak a Mátrai Erőműnél a bakik. A környékbeliek kedélyeit most főleg az erőmű területéről származó, korábban sose tapasztalt bűz borzolja. Az akár egészséget is veszélyeztető anyag a telephelyen üzemelő, Mészárosék építette búzakeményítőgyárból szivároghat. Az erőmű, illetve a helyi katasztrófavédelem mégsem a lehetséges okokra, hanem elsősorban a lakosság nyugtatására összpontosító közléseket hoz nyilvánosságra.
Szerző
Frissítve: 2019.11.21. 21:04

Magyar–orosz vasútfejlesztési paktumot írt alá Palkovics

Publikálás dátuma
2019.11.21. 13:42

Fotó: Alexandr Kryazhev / AFP
A felek megvizsgálják egy közös vállalat létrehozásának a lehetőségét is.
Megállapodás született október végén a közlekedésért felelős magyar és orosz tárcák között a hazai vasút versenyképessége javításának szándékáról – írja a Magyar Nemzet. A kormányközeli lap szerint a magyar részről Palkovics ­László ­innovációs és technológiai miniszter által aláírt nyilatkozat alapján a két ország vasútvállalatai együtt mérik fel, hogy miként tudnak együttműködni a magyarországi vasúti hálózat és szállítási lehetőségek jobb kihasználása érdekében. A felek megvizsgálják egy közös vállalat létrehozásának a lehetőségét is, amelynek célja, hogy a keletről érkező áruk minél hatékonyabban, Magyarországon keresztül érjék el Nyugat-Európát – teszik hozzá. A lap birtokába került megállapodás szerint a két ország együttműködik a vasúti közlekedés korszerűsítésében, digitalizációjában, a kiberbiztonság megteremtésében is. Emellett „külön figyelmet fordítanak az önvezető vasúti járművek fejlesztésére, az orosz szakemberek tapasztalataira támaszkodva megvizsgálják egy önvezető járművek tesztelésére is alkalmas, kísérleti vasúti tesztpálya építésének lehetőségét Magyarországon.”
Szerző