GDP;infláció;OECD;MKIK;

Vége az aranykornak, komoly figyelmeztetést küldött az OECD a kormánynak

Hiába az öt százalékos növekedés, az óvatosságra intő jelek egyre gyűlnek, miközben a kormány nem készült fel a gazdaság lassulására.

A magyar gazdaság jelenlegi robusztus öt százalékot közelítő növekedése lehetőséget adott volna a magyar kormány számára, hogy javítson a költségvetés fenntarthatóságán, fejlessze a nyugdíjrendszert vagy akár az egészségügyet, a bölcsődei, az óvodai ellátást – írja az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb elemzésében. A szervezet szerint érdemes lett volna a közmunkaprogramokat gyorsabban és érdemben leépíteni, ezzel pótlólagos munkaerőhöz juttatva a versenyszférát. Ezekkel az intézkedéssekkel a magyar gazdaság hosszú távú fejlődésének alapjait vethette volna meg a magyar kormány.

Az OECD szerint azonban a kedvező időszaknak vége. Az idei 4,8 százalék után jövőre a magyar gazdaság növekedése 3,3 százalékra, 2020-ban pedig 3,1 százalékra lassul. A költségvetési hiánya eközben az idei 1,8 százalékáról a GDP 1,7 százalékára csökken – ez jóval magasabb az uniós átlagnál illetve a jövő évi költségvetésben elfogadott egy százalékos célnál. A nagyobb hiány nem meglepő, hiszen a kormány az OECD-ajánlásokkal szemben nem a magyar gazdaság hosszú távú növekedéséhez szükséges intézkedésekre, hanem úgynevezett gazdaságvédelmi programra készül, vagyis a költségvetési kiadások növelésével – és az adók csökkentével – igyekszik rövid távon pörgetni a növekedést.

Az elmúlt két-három évben a hazai gazdaság az uniós átlag felett növekszik, de a 2008-as válsághoz képest még így is a magyar felzárkózás volt az egyik leggyengébb a régióban – erre már a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) mutatott rá. Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a GDP sokkal később érte el a válság előtti szintet, mint Szlovákia, Csehország, Románia, illetve Németország esetében. A másik fontos megfigyelés, hogy miközben 2019. II. negyedévében Magyarországon a GDP csupán 21 százalékkal volt magasabb szinten a válság előtti (2008. I. negyedév) helyzethez képest, addig Lengyelországban ez az adat 46 százalék, Szlovákiában és Romániában pedig egyaránt 30 százalék. Ezen időszak alatt tehát a lengyel, a szlovák és a román GDP növekedési üteme is magasabb volt a magyarénál – írja a GVI, amely a világgazdasági válság második hullámával magyarázza a magyar visszaesést. Közelebb állunk a valósághoz, ha egyes elemzőknek hiszünk, akik szerint ezt inkább az Orbán-kormánynak köszönhetjük, amely 2011-2012-ben hozott intézkedéseivel egy újabb válságba taszította a magyar gazdaságot. 

Az OECD elemzése szerint a némileg lassuló növekedést a bérek emelkedése, így a lakosság folytatódó költekezése húzza a következő két évben, ezzel szemben az uniós pénzek kifutásával a beruházások - és más okok miatt az export - növekedési üteme lassul. Ugyanakkor a béremelkedések az inflációs veszélyt növelik, és ebbe az irányba hat a gyenge forint is, miközben a jegybank fenntartja ultra laza kamatpolitikáját, amely az áremelkedések erősödése mellett fűti, sőt túlfűti a gazdasági növekedést. Az infláció az OECD szerint nagyobb probléma, mint ahogy azt az MNB kezeli, a szervezet szerint a gazdaság lassulása nem oldja meg a magyar gazdaság ezen problémáit, mert a továbbra is erőteljes bérkiáramlás fűti a drágulást. A feszített munkaerőpiac és az emelkedő minimálbér miatt a magánszektor folyamatos két számjegyű bérnövekedése várhatóan még fennmarad.

GVI: Négyéves mélypont magyar cégek várakozásaiNégyéves mélypontra esett vissza az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-mutatója az idei, októberi felmérés szerint. Az üzleti klíma romlását leginkább a külföldi (rész)tulajdonban lévő, a döntően exportáló, illetve az 50 főnél nagyobb méretű cégek jelzik. A feldolgozóipari cégek várakozásai különösen romlottak 2019 áprilisához képest, ugyanakkor az építőiparban, a kereskedelemben, valamint az egyéb szolgáltatások területén tevékenykedő cégek körében szintén a konjunktúramutató csökkenése tapasztalható. A vállalkozások a múlt félévhez képest lényegesen kedvezőtlenebben ítélik meg mind a jelenlegi, mind a várható az üzleti helyzetüket.