Nem szokásom ötleteket adni a kormánypártoknak, mert félő, hogy valóban meg is fogadják őket. De jelen esetben éppen a kormánypártok "kreativitása" adta az ötletet az alábbiakhoz. "Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról" szóló, szépséges magyar című jogszabály-tervezet, amelynek címe ráadásul alig félrevezető, hiszen csak tucatnyi sarkalatos törvényt - köztük Alkotmánybíróságról szólót - módosít, lehetővé tenné, hogy az alkotmánybírónak megválasztott személyek a hivatalba lépésüket követő 30 napon belül kérelmezzék a köztársasági elnöknél bíróvá történő kinevezésüket. Azok pedig, akik a törvény hatályba lépésekor már az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai, a hatályba lépéstől számított 30 napon belül kérhetik ugyanezt Áder Jánostól. Hogy nem véletlen tévedésről van szó, azt bizonyítja, hogy a tervezet megszünteti az alkotmánybírósági tagság eddigi összeférhetetlenségét a bírói tisztséggel.
Jó, legyen, gondolja az ember, ha már alkotmánybíró lehet valakiből, miért ne lehetne akár rendes bíró is, hiszen amíg az Ab tagja, addig a bírói hivatását amúgy sem gyakorolhatja. De a súlyosabb problémák csak itt kezdődnek. A gyönyörűséges magyar címet viselő tervezet ugyanis úgy módosítja a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt, hogy azt az alkotmánybírót, aki kérelmezte bíróvá történő kinevezését, "a köztársasági elnök a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi". Vagyis egy alkotmánybírónak nem kell megfelelnie a bírói tisztség betöltéséhez szükséges kritériumoknak: minden bíró egyenlő, de az alkotmánybírók még egyenlőbbek. Hurrá! - fordult egyet sírjában Orwell. Lehet ezt még fokozni? Hát hogyne lehetne.
A rendes bíróvá kinevezett alkotmánybírót ugyanis Ab tagsága megszűnését követően a Kúria elnöke tanácselnöki munkakörbe osztja be - a Kúriára. Fontos, hogy nem a 12 éves alkotmánybírói mandátum lejártáról beszél a tervezet, hanem az Ab-tagság megszűnéséről. Így ugyanis lehetővé válik, hogy ha valakit ezen a héten alkotmánybírónak választanak, majd egy hónapon belül az államfő bíróvá nevezi ki, újabb egy hét múlva az Ab-tagsága megszűnik, így az illető a Kúrián találja magát tanácselnökként.
Az Amnesty Magyarország, amely elsőként hívta fel a figyelmet a bíróvá válás e világviszonylatban is unikális módjára, lex-Handónak nevezte e passzusokat - kérdőjellel. A nemrég alkotmánybíróvá választott Handó Tündének ugyanis csaknem 30 éves bírói gyakorlata van. Nem úgy például Varga Zs. Andrásnak, aki korábban Polt Péter helyetteseként vitézkedett, s újabban Darák Péter Kúria-elnök utódaként emlegetik. Eddig nehezen tudták volna a legfőbb bírói posztra ültetni, így már megnyílt előtte az út.
De az igazán vérfagyasztó ötlet egy bírótól származik, és így szól: képzelje el, hogy ifj. Lomnici Zoltánt holnap alkotmánybíróvá választják, egy hét múlva bíróvá nevezik ki, rá egy hétre pedig a Kúria tanácselnöke lesz. És a név tetszés szerint helyettesíthető...