Előfizetés

Szívbetegségben hal meg a rákbetegek 10 százaléka

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.25. 13:45

Fotó: A. NOOR / AFP
A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázata – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.
A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére. A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be a BBC News.
Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el. A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek „állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”. 
A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.
A kutatók pontosan nem állapították meg, hogy mi okozza a megnövekedett kockázatot a rákbetegeknél. Vélelmezésük szerint közrejátszik a kemoterápia és a sugárkezelés, de az életmód is szerepet játszhat. A Brit Szívalapítvány orvosigazgatója, Metin Avkiran hangsúlyozta, hogy a rákbetegséget kezelő orvosoknak és a kardiológusoknak a kezdetektől együtt kell működnie, és kialakítani egy olyan korai stratégiát, amely minimalizálja a rákot túlélő betegek szív- és érrendszeri problémáinak kialakulását.

Ötből négy tinédzser nem mozog eleget, de erről inkább a felnőttek tehetnek

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.25. 12:21

Fotó: Ingolf Hatz/Cultura Creative / AFP
A 11 és 17 év közötti korosztály napi ajánlott sportolási mennyiség hiánya univerzális probléma a gazdag és szegény országokban is a WHO elemzése szerint.
A 11 és 17 év közötti korosztályban ötből négyen nem sportolnak eleget az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első ilyen jellegű elemzése szerint. Emiatt kárt szenved a gyerekek egészsége, agyfejlődése és társas képességeik is. A jelentés szerint a napi ajánlott mozgásmennyiség hiánya univerzális probléma a gazdag és szegény országokban is.
A több mint 146 országban végzett kutatás szerint a fiúk valamivel aktívabbak a lányoknál. Mozgásnak számít minden, amitől szaporábban ver a szív és erőteljesebben dolgozik a tüdő, lehet az futás, kerékpározás, úszás, futball, ugrókötelezés, gimnasztika – a cél a napi 60 perc mérsékelt vagy erőteljes mozgás. 
Az aktivitás egészségesebbé teszi a szívet és a tüdőt, erősíti a csontokat és izmokat, hozzájárul a mentális egészséghez és a jólléthez, segíti a normális testsúly megtartását. 
„Az aktív fiatalokból pedig aktív felnőttek válnak”

– fogalmazott Regina Guthold, a WHO munkatársa.

 Az életen át tartó aktivitás pedig csökkenti számos betegség, például a szívroham, a stroke és a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Egyre több ugyanakkor a bizonyíték arra, hogy a sportolás jót tesz az agy fejlődésének is – írja a BBC.com. „Jobbak a kognitív képességeik, könnyebben tanulnak, eredményesebb proszociális viselkedést mutatnak” – mondta el Guthold a sportoló fiatalokról. Azokat a viselkedésmódokat nevezik proszociálisnak, amelyek nem hoznak közvetlen hasznot a viselkedés végrehajtójának, de valaki másnak vagy a csoportnak a javát szolgálják.
A szakértők szerint a gyerekek nem lusták. A világjelenség nem őket jellemzi, az ok inkább az, hogy a felnőttek nem veszik figyelembe, nem helyezik előtérbe a testmozgás fontosságát. Ennek egyik fő tényezője az, hogy a tanulmányi előmenetel a fizikai aktivitás kárára is előtérbe kerül. „A fiatalokat ebben a korban a kemény munkára, a vizsgákra való tanulásra biztatják. Napjaik nagyon hosszú óráiban az iskolában ülnek, és nem kapják meg a lehetőséget az testmozgásra” – véli Leanne Riley, a jelentés egyik szerzője.
A kutatók szerint az is része a problémának, hogy a sportolási lehetőségek nem minden esetben biztonságosak, hozzáférhetőek vagy megfizethetőek. A veszélyes utak miatt például a gyerekek nem tudnak gyalog vagy kerékpárral iskolába járni, vagy átmenni a barátjukhoz. A digitális szórakozási formák pedig óriási konkurenciát jelentenek a szabadban töltendő idővel szemben.
A WHO szerint a gyerekek mozgáshiánya világprobléma Afganisztántól Zimbabwéig. A tanulmány szerint a fiúk a Fülöp-szigeteken sportolnak legkevesebbet, a lányok pedig Dél-Koreában. Előbbiek 93 százaléka, utóbbiak 97 százaléka mozog kevesebbet napi egy óránál. Mindössze négy ország van, ahol a lányok aktívabbak a fiúknál: Tonga, Szamoa, Afganisztán és Zambia. Globálisan a lányok 85 százaléka, a fiúknak pedig 78 százaléka sportol túl keveset. A The Lancet Child & Adolescent Health című lap friss számában bemutatott jelentés 2001 és 2016 közötti aktivitási adatokkal dolgozott.
Mark Tremblay, a kanadai Eastern Ontario Research Institute gyermekkórházának munkatársa elmondta: „Az elektronikus forradalom alapvetően átalakította az emberek mozgási szokásait azzal, hogy megváltoztatta, hogyan és hol élnek, tanulnak, dolgoznak, játszanak, utaznak, fokozatosan bezárta őket a négy fal közé, leggyakrabban a székeikre szögezte őket. Az emberek kevesebbet alszanak, többet ülnek, ritkábban sétálnak, rendszeresebben autóznak és kevesebb testmozgást végeznek, mint korábban”.

Az X17, az ötödik erő

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.11.25. 10:30
Krasznahorkay Attila
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Magyar fizikusok áttörést érhettek el egy új természeti erő, a kölcsönhatás létezésének bizonyításában. Olyan részecskéket figyeltek meg, amelyek úgy viselkednek, ahogy a jelenlegi fizikai ismereteink szerint nem kéne nekik.
Az MTA debreceni Atommag Kutató Intézete, az Atomki fizikusai Krasznahorkay Attila vezetésével olyan kísérletet hajtottak végre immár másodszor, amelynek különös eredménye nem magyarázható mással, csak az ötödik erő létezésével, ami a sötét energia mibenlétére is magyarázattal szolgálhat. A CNN is beszámolt az tudományos áttörésről. Jonathan Feng az irvine-i Kaliforniai Egyetem tudósa - aki már az első, 2016-os kísérlet óta figyelemmel kíséri a magyar tudóscsapat munkáját - azt mondta ,,ha ezeket az eredményeket meg tudják ismételni, akkor gyerekjáték lesz Nobel-díjat nyerni". Krasznahorkay az amerikai hírtelevízió internetes oldalának elmondta, ismét bizonyítékát találták egy új, eddig ismeretlen részecske létezésének, amelyet X17-nek neveztek el, mert tömege számításaik szerint 17 megaelektronvolt. 
„Ez lehet az a részecske, amely összekapcsolja a látható világunkat a sötét anyaggal”

– magyarázta a kutató a CNN-nek.

Három évvel ezelőtt Krasznahorkayék a Physical Review Letters-ben (Fizikai Szemle) jelentették meg első kísérletükről a tanulmányukat. „Egy olyan új részecskét találtunk, amit addig senki sem látott, és amelyek létezése nem értelmezhető a világegyetem működésének standard modellje alapján, így alapos vizsgálatot érdemelt”. 2016-ban ez még csak Feng érdeklődést keltette fel igazán, aki nem szerette volna tétlenül nézni a forradalmi áttörést, ami vagy megváltoztatja a fizikát vagy csak egyszerű laboratóriumi tévedés. Sokan inkább utóbbira gyanakszanak, de Feng kutatócsoportja olyan számításokat tett közzé, amelyek lefektették annak elméleti alapját, mit látott a magyar csapat. Eközben a világon szerte a tudósok – közöttük sok nagyon jól ismert - azt keresték, hol tévedhettek a magyarok, de nem jutottak eredményre, viszont Debrecenben újabb sikeres kísérlet történt 2019-ben, amikor gerjesztett hélium atomaggal hasonló eredményre jutottak, mint három évvel korábban a berillium esetében. Feng szerint egy a trillióhoz az esélye annak, hogy nem az X17-es részecske és az ötödik erő a ludas az eredményekben.

Fizikai kisokos

A fizikában négy alapvető erőt ismerünk: az erős nukleáris erőt, a gyenge nukleáris erőt, az elektromágneses erőt és a gravitációs erőt. Ez utóbbi tartja egyben az egész univerzumot, az elektromágneses erő hozza létre a fényt. Az erős és a gyenge kölcsönhatás az atommagokon belül érvényesülnek. A sötét anyag műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére a látható anyagra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. A világegyetem tömegének csupán 4,6 százalékát alkotja a megfigyelhető anyag, 23 százalék a sötét anyag, és 72 százalék a sötét energia aránya.