Előfizetés

Lemondott a máltai miniszterelnök kabinetfőnöke az újságíró-gyilkossággal összefüggésben

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.26. 13:19

Fotó: MATTHEW MIRABELLI / AFP
Keith Schembrit a rendőrség ki akarja hallgatni, miután pénzügyi szálak fűzték a múlt héten elfogott Yorgen Fenech máltai üzletemberhez. Fenechet egy összekötő „dobta fel” a kegyelemért cserébe.
Lemondott tisztségéről Keith Schembri, a máltai miniszterelnök kabinetfőnöke Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolásával összefüggésben – közölte Joseph Muscat máltai kormányfő kedden Vallettában. Keith Schembrit a rendőrség ki akarja hallgatni, miután pénzügyi szálak fűzték a gyilkossággal kapcsolatban múlt héten elfogott Yorgen Fenech máltai üzletemberhez. Fenechet egy összekötő „dobta fel” a kegyelemért cserébe. Rendőrségi források szerint a gyanúsított, Melvin Theuma – aki taxisofőrként és uzsorásként tevékenykedett – lényeges információkkal látta el a nyomozókat. Schembri 2013 óta volt Muscat kabinetfőnöke. Maga a miniszterelnök kizárta, hogy ő is lemondana.
„Jelenleg az a szerepem, hogy biztosítsam az ország stabil vezetését” ezekben a viharos időkben

– hangsúlyozta.

Muscat úgy fogalmazott, hogy „ami most zajlik, és ami a múlt héten történt, egy művelet része, amely remélhetőleg megoldja Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának rejtélyét”.
„Mondhat bárki bármit, nincs büntetlenség ebben az országban”

– jelentette ki.

A nyomozók igyekeznek kideríteni, hogy ki állhatott Caruana Galizia meggyilkolása mögött. Az 53 éves oknyomozó újságírót 2017. október 16-án robbantották fel autójában. A merénylet Európa-szerte nagy visszhangot váltott ki. Az újságírónő gyakran írt leleplező cikkeket a befolyásos máltai körökben zajló korrupcióról, pénzmosásról és nepotizmusról. Egyes esetekben a máltai kormány, illetve Muscat és családja is érintett volt. A múlt héten elfogott Yorgen Fenech egy olyan üzleti csoport igazgatója és társtulajdonosa, amely jelentős energiaipari beruházásokra kapott megrendelést 2013-ban a máltai államtól egy gázerőmű építése céljából. 2017 februárjában – mindössze nyolc hónappal azelőtt, hogy autójában felrobbantották – Caruana Galizia egy rejtélyes dubaji vállalatról írt, amelyet a Panama-papírok alapján máltai politikusokkal hozott összefüggésbe. Azt már nem tudta kideríteni, hogy kié volt a 17 Black Kft. nevű cég. A Reuters hírügynökség később fényt derített rá, hogy Fenech a tulajdonosa. Egy 2015 decemberében kelt elektronikus üzenet szerint – amelyre a máltai pénzügyi felügyeleti szervek bukkantak rá – a 17 Black titkos panamai cégeknek tartozott meg nem nevezett szolgáltatásokért cserébe. A szóban forgó panamai vállalatok Konrad Mizzi máltai energiaügyi miniszter és Schembri tulajdonában álltak. Az e-mailben a cégek egy éven belül kétmillió dollárt (mintegy 600 millió forintot) követeltek a 17 Blacktől. Az üzenetben nem utaltak a gázerőműre, és arra sincs bizonyíték, hogy megtörtént-e a kifizetés. Schembri és Mizzi azt állította: nem tudtak róla, hogy Feneché a 17 Black, és a gázerőművel kapcsolatos esetleges kifizetésekről sem rendelkeztek információval. Fenech is tagadta, hogy le akart volna fizetni bárkit a megrendelésért cserébe.

Izraeli főügyész: hiába a három vádirat, nem kell lemondania Netanjahunak

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.11.26. 12:23
Benjámin Netanjahu és Aviháj Mandelblitt
Fotó: OLIVER WEIKEN / AFP
Pedig a legfelsőbb bíróság 1993-ban kimondta, hogy súlyos büntetőjogi vádirat esetén a minisztereknek távozniuk kell a kormányból.
Aviháj Mandelblitt izraeli főügyész szerint az izraeli jogszabályok nem kötelezik rá Benjámin Netanjahut, hogy lemondjon miniszterelnöki hivataláról az ellene szóló vádirat miatt - jelentette a Háárec című újság a honlapján kedden. Mandelblitt jogászok hétfői találkozón fejtette ki álláspontját, amelyen az átmeneti kormány miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu elleni három vádirat adminisztratív és alkotmányos következményeit vitatták meg. Megállapította:
nincs jogi alap arra, hogy lemondásra vagy visszavonulásra kötelezzék a kormányfőt.

A legfelsőbb bíróság egyik 1993-as határozata, amely Jichák Rabin kormányában Arie Deri és Rafael Pinhászi miniszter ügyében született, azt mondta ki, hogy súlyos büntetőjogi vádirat esetén a minisztereknek távozniuk kell a kormányból. Netanjahu ellen csalás, hivatali visszaélés és vesztegetés a vád, utóbbiért 10 évet is kaphat. Ám ezt illetően a főügyész azzal érvelt, hogy a kormány működését szabályozó alaptörvény nem határozza meg kimerítően azokat a körülményeket, amelyek a miniszterelnök "akadályoztatását" jelentik, s a törvény nyelvezete és célja elsősorban olyan helyzetekre irányul, amikor szubjektív vagy objektív módon nem lehetséges számára, hogy továbbra is ellássa miniszterelnöki feladatait.
Mivel Benjámin Netanjahu az első olyan miniszterelnök Izraelben, aki hivatali idején büntetőjogi vádemeléssel néz szembe, eddig még nem született jogi szakvélemény arról, hogy a Deri-Pinhászi precedens alkalmazható-e esetében. Izraelben az esetjog, vagyis korábbi precedensek alapján ítélkeznek, s ezzel a kérdéssel Mandelblitt szerint valószínűleg a legfelsőbb bíróság elé terjesztett petíció miatt kell majd szembenézni. Mandelblitt közölte, hogy
a továbbiakban megvizsgálja azt is, hogy a miniszterelnök kénytelen-e lemondani az egészségügyi, a jóléti, a diaszpóraügyi és a mezőgazdasági miniszteri tárcák éléről, melyeket jelenleg ő irányít.

Izraelben a szeptemberi, idén már második előrehozott parlamenti választások után ismét politikai patthelyzet alakult ki, miután sem a jobboldali Likud pártot vezető Benjámin Netanjahu, sem a centrista Kék-fehér párt élén álló Beni Ganz nem tudott kormányt alakítani. Ha egy törvényhozó sem hoz létre új kabinetet, akkor automatikusan új választásokat rendeznek a jövő év elején.

Sturgeon: Ha Skócia függetlenné válik, megpróbál újból belépni az EU-ba

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.26. 11:43

Fotó: ANDY BUCHANAN / AFP
A skót kormányfő szerint ennek nem elengedhetetlen feltétele, hogy önálló fizetőeszközük legyen az újbóli csatlakozás pillanatában.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerint ha Skócia függetlenné válik, megpróbál önálló tagországként újból belépni az Európai Unióba (EU). Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője a BBC televízió hétfő esti választási interjúműsorában kijelentette:
támogatná, hogy az Egyesült Királyságban ismét népszavazást tartsanak az EU-tagságról, de nincs garancia arra, hogy ez megoldaná Skócia problémáját, hiszen nem lehet kizárni, hogy pontosan ugyanolyan eredmény születik, mint 2016-ban.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt, és Nicola Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről. A skót kormányfő visszatérő érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére „kirángassák” az EU-ból. A hétfő esti BBC-műsorban Nicola Sturgeon kijelentette: ha az Egyesült Királyság a Boris Johnson vezette konzervatív párti brit kormány akaratának megfelelően valóban kilép az EU-ból, és „viszi magával” Skóciát is, akkor Skócia megkeresné az Európai Unióba visszavezető utat. Arra a kérdésre, hogy ha Skóciának a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után sikerülne kivívnia függetlenségét, mennyi idő alatt léphetne vissza önálló országként az EU-ba, Nicola Sturgeon azt mondta:
nem szeretne pontos menetrendet felvázolni, de a különböző EU-tényezőkkel tartott eddigi tárgyalásaiból azt a következtetést vonta le, hogy ez „viszonylag gyorsan” megtörténhet.

A skót miniszterelnök szerint nem elengedhetetlen feltétele a visszalépésnek az EU-ba, hogy Skóciának önálló fizetőeszköze legyen az újbóli csatlakozás pillanatában. Az SNP-kormány álláspontja az, hogy Skócia a függetlenség elnyerése utáni első években még a brit fontot használná valutaként, de ezt a tervet komoly bírálatok érik. Az ellenérvek között szerepel, hogy a font további használatával Skócia egy másik ország monetáris politikájának vetné alá magát, és egy olyan ország valutájával próbálna belépni az Európai Unióba, amely éppen kilépett az EU-ból. Nicola Sturgeon azonban a hétfő esti BBC-műsorban kijelentette:
a függetlenné válás után Skócia létrehozná saját jegybankját és az ehhez szükséges infrastruktúrát, és ez is része lenne az EU-val folytatandó csatlakozási tárgyalásoknak.

Az viszont nem felel meg a valóságnak, hogy Skóciának meg kell teremtenie saját független fizetőeszközét, mielőtt önállóan belépne az Európai Unióba – tette hozzá. Nicola Sturgeon meghirdetett célja az, hogy a skót választók már jövőre újabb népszavazáson dönthessenek Skócia függetlenné válásáról. Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök azonban több ízben egyértelműen jelezte, hogy ha ismét ő alakíthat kormányt a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választások után, nem fogja engedélyezni az újabb skót függetlenségi referendumot. A skóciai népszavazást – legalábbis rövid távon – Jeremy Corbyn, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője is ellenzi, és Jo Swinson, a harmadik legnagyobb országos parlamenti párt, a Liberális Demokraták vezetője sem támogatja. A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.