Remény a Hős utcában

Publikálás dátuma
2019.11.27. 07:30

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Új koncepció kidolgozását szorgalmazza Kőbánya ellenzéki többségű képviselő-testülete a Hős utcai gettó ügyében. A munkába a civileket is bevonnák.
A civilek bevonásával készülhet új szakmai stratégia a Budapest X. kerületében található, elgettósodott Hős utcai lakótelep ügyében – legalábbis ebben bízik a helyieket segítő Kontúr Közhasznú Egyesület elnöke, Molnár Zsuzsanna, miután a kőbányai önkormányzat múlt heti ülésén az ellenzéki többségű képviselő-testület nem fogadta el a fideszes polgármester, D. Kovács Róbert Hős utcával kapcsolatos válaszait, amiket a DK-s Papp Zoltán kérdéseire adott. Papp szerint a Hős utcai helyzet évek óta húzódó megoldása csak akkor lehetséges, ha az önkormányzat változtat eddigi hozzáállásán és új koncepciót dolgoz ki a telepfelszámolásra. A polgármester válaszából azonban nem derült ki, erre hajlandó lenne-e a kerületvezetés. Mivel Papp Zoltán után a képviselő-testület is elutasította D. Kovács Róbert beszámolóját, a kérdéseket és az arra adott polgármesteri válaszokat az önkormányzat közjóléti bizottsága – aminek Papp az elnöke – fogja megvitatni, erre március végéig kaptak időt. A DK-s képviselő jelezte: a vizsgálatot a közjóléti bizottság háromfős albizottsága fogja lefolytatni, a tagokat a bizottság következő ülésén választják meg. – Meggyőződésem, hogy ezzel a szűkített létszámmal sikerül felgyorsítanunk a Hős utca helyzetének mielőbbi rendezését – írta, hozzátéve: cél, hogy mind a lakók, mind az önkormányzat számára megnyugtató végeredmény szülessen. Molnár Zsuzsanna is úgy látja, felcsillant annak a reménye, hogy az önkormányzatban többségbe került ellenzéki képviselők segítségével, a Hős utcai állapotokat testközelből ismerő civilek bevonásával olyan koncepció jöhessen létre a következő hónapokban, ami szociális szempontokat is figyelembe vesz. – Bízunk a fővárosi önkormányzat együttműködésében is, a Hős utcában kialakult helyzetet nem lehet csak kerületi problémaként kezelni – mondta. A Hős utca 15. szám alatti lakóépületek felszámolását mintegy tíz éve lebegteti a kőbányai kerületvezetés, az ott lakók azóta bizonytalanságban élnek. A két háztömbből álló telepen mindig is többségi tulajdonos volt az önkormányzat, az ingatlanok állapota mégis folyamatosan romlott, felütötte fejét a bűnözés, súlyos higiéniai problémák is kialakultak. A kerület két éve 2,1 milliárd forintot kapott a kormánytól a helyzet rendezésére; az épületeket lebontanák, helyükre sportközpontot építenének. A Kontúr Egyesület szerint mindennek átfogó telepfelszámolási terv nélkül kezdtek neki, a bérlők többségét nem integráltan helyezték el, azokkal a lakástulajdonosokkal szemben pedig, akik nem voltak hajlandóak elfogadni az önkormányzat által felajánlott alacsony, 4,5 millió forintos vételárat, kisajátítási eljárásokat indítottak. A telepen 317 lakás van, ezekből jelenleg 229 önkormányzati, 8 állami, 80 pedig magántulajdonú. A kerület eddig 59 lakás esetében indított kisajátítási eljárást a fővárosi kormányhivatalnál, 3 esetben bírósági eljárás is indult. A kormányhivatal 26 kisajátítást megszüntetett, miután a lakók jelezték: cserelakásra tartanak igényt. A kerületvezetés állítja, az önkormányzatnak nincs annyi lakása, hogy az igényeket kielégítse, ezért ingatlanvásárlásba kezdtek. A 2,1 milliárdos kormánytámogatásból – amiből eddig összesen 621 millió forintot használtak fel – egyébként 1,1 milliárd fordítható lakásvásárlásra, felújításra, kártalanításra. Vagyis elvileg lett volna pénz arra, hogy a lakástulajdonosokkal megegyezzenek, de mivel a függetlennek mondott értékbecslő 4-5 millió forintban állapította meg a lakások értékét, az önkormányzat ennél nem ajánlhatott többet, mert az felvetné a hűtlen kezelés gyanúját. D. Kovács Róbert polgármester maga is elismerte az önkormányzat múlt heti ülésén: „a kifizetések korlátja nem az összeg nagysága, hanem a közpénzekkel való felelős gazdálkodás, az ingatlanvásárlás, kisajátítás szabályai”. Ezzel együtt azt is kijelentette, a bíróság dönthet másként, és „ha a törvényi feltételek fennállnak, az önkormányzat kész magasabb összeget is megfizetni”.
Szerző
Témák
Hős utca

A roma testvéreket Nyugatra viszik

Publikálás dátuma
2019.11.27. 07:00

Fotó: Shutterstock
Egyre többen fogadnának örökbe, nő az elhagyott kicsik száma, és közben sok olyan magyar gyerek kerül külföldre, aki itthon senkinek sem kell.
Ez a legjobb dolog, ami eddig velünk történt – mondta egy nyolc éves kisfiú, amikor megismerte az örökbefogadókat, egy középkorú holland házaspárt. Már az első napon ilyen határozottan fogalmazta meg a véleményét, ami még az ügyüket intéző magyar gyermekvédelmi szakembereket is meglepte. A fiú hatéves öccsével az előző három évet három nevelőszülőnél töltötte miután apjuk börtönbe került, anyjuk nem gondoskodott róluk, majd meg is betegedett. Az első nevelőszülők verték őket, a második helyen „túl rosszak” voltak, a harmadik pár egy idő után egyszerűen csak visszavitte őket az intézetbe. Gyakorlatilag nulla volt az esély arra, hogy egy ilyen korú roma testvérpárt örökbe fogadjon bárki a magyar várakozók közül, ezért kerültek fel a nemzetközi listára, ahonnan végül kiválasztotta őket a külföldi pár. Az esetet az örökbefogadásról a múlt héten tartott nyilvános szakmai napon mesélte el a humántárca munkatársa, miközben a terület legfrissebb adatait sorolta. Nádai Erika arról tájékoztatta kollégáit, hogy 2018-ban 144 nyílt örökbefogadás történt Magyarországon, amikor a szülő és az örökbefogadó megismerte egymást, többnyire a krízishelyzetben lévő anyát segítő társadalmi szervezetek közreműködésével. A titkos örökbefogadásnál az anya vagy a szülők nem találkoznak a befogadókkal. A KSH adatai azt mutatják, hogy 2010 óta nőtt az engedélyezett örökbefogadások száma, ám az emelkedés az utóbbi két évben ezer körüli számnál megállt. Tavaly gyermekotthonból 650 gyereket vittek el, majdnem 350-ről pedig nyilatkozatban mondtak le a szüleik. A 250 külföldre szóló szerződésből nagyon sok nem egyetlen gyermekről szól. Tavaly két gyereket, többnyire testvéreket vett örökbe 49 külföldi pár, öten egyszerre három kicsit vittek haza, egy család pedig négyet, de van olyan svéd házaspár is – tette hozzá a minisztérium munkatársa, amelyik először két gyermeket fogadott be, majd visszajött újabb háromért. Kiegészítésként azt is megemlítette, hogy sok külföldön élő magyar állampolgár is ezen az úton keres új családtagot, mert a szabályok erre adnak nekik is lehetőséget, s a jelentkezők között vannak magyar származású, a nyelvet is beszélő külföldi állampolgárok is. A leendő szülők azonban válogatnak a nemek között: tavaly 144 fiú mellett csak 106 lányt fogadott örökbe külföldi család.

Nemzetközi háttér

Az 1993-ban született Hágai Örökbefogadási Egyezmény rögzíti a csatlakozó államok együttműködésének szabályait a gyermeknemzetközi örökbefogadása esetén. A dokumentum alapja, hogy csak abban az esetben van lehetőség a külföldre történő örökbefogadásra, ha a származási országban már bizonyíthatóan minden lehetséges gondozási formát kimerítettek, és a nemzetközi örökbefogadás a gyermek érdekében áll. 

A konferencia házigazdája, a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője hangsúlyozta: 2014 óta a gyermekvédelmi gyámok, jellemzően a nevelőszülők és intézményvezetők egyik legfontosabb feladata, hogy odafigyeljenek a szülők és a gyermekek kapcsolattartására. Amikor minden próbálkozás ellenére elmarad a találkozás, vagy a szerződésben rögzítettnél sokkal ritkább, akkor kötelesek a gyámhatósághoz fordulni, hogy kimondják: örökbe lehet fogadni. Kuslits Gábor szerint ez a jogi lépés, valamint az, hogy egyre több 3 év alatti kicsit intézetben nevelnek, megnövelte az örökbe fogadhatók létszámát. Ami meglepő, hogy egyre több külföldi állampolgár vihet haza magyar gyerekeket, az ezredfordulón még csak 128, tavaly már pont kétszer ennyi, 256 ilyen eset volt. Amikor sem a megyei, sem az országos várólistán nem találnak örökbefogadót, akkor lehet nemzetközi szinten is keresni. Az intézetvezető úgy fogalmazott: vidám és szomorú is egyben, hogy egyre több gyerek kerül külföldre. Szomorú, mert ezek a kicsik Magyarországon nem kellenek senkinek, de amikor az úgynevezett „utánkövetési” időszakban sorra kapják a fotókat és beszámolókat, hogy a legesélytelenebbnek elkönyvelt gyerekek egy másik kultúrában „úgy szökkennek szárba, mint a bab”, sikeresek, tehetségesek, annak nagyon örül. Ezek a családok karitatív cselekedetnek tartják az örökbefogadást – hangzott el a magyarázat, hogy a magyar jelentkezőkkel ellentétben a német, holland, olasz családok miért hajlandóak akár több testvért, roma gyerekeket is magukkal vinni. Érdeklődésüket más is indokolja: ezekben az országokban a szociálpolitika legfontosabb célja a vér szerinti szülők megerősítése, hogy fel tudják nevelni a gyerekeiket, s elenyésző azoknak az eseteknek a száma, amikor engedik örökbe adni őket. A 18 milliós Hollandiában például tavaly mindössze 24 örökbefogadást engedélyeztek. Vagyis az örökbefogadást tervező hollandoknak nagyobb esélyük van külföldön, például Magyarországon, mint saját hazájukban.

Túl a kezdő lépéseken

Épp azért, mert egyre több az örökbe fogadható gyerek és a jelentkező is, az eljárások elhúzódnak – emelte ki a Pedagógusok Szakszervezete gyermekvédelmi tagozatának vezetője. Szilágyi Zoltán szerint az állami létszámleépítések ezen a szakterületen is létszámgondokhoz vezettek, ami a gyerekek esélyeit rontja, hiszen minél idősebb a gyerek, annál rosszabbak a kilátásai, hogy találnak számára örökbefogadó szülőket. Tapasztalatai szerint a nevelőszülői felkészítő tanfolyamokat a jelentkezők végigjárják, ezek eltérő színvonalúak ugyan az ország egyik vagy másik helyén, de összességében nagyon hasznosak. Ha pedig egy párnál azt tapasztalják, hogy nem elég nyitottak például a roma gyerekek felé, újabb érzékenyítő tréningre küldik őket. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi tíz évben sokat oldódtak az etnikai előítéletek. Az újszülöttek örökbe adását segítő Gólyahír Egyesület elnökségi tagja is úgy látja, a szemléletformálás megkezdődött Magyarországon is, az utóbbi időben jelentkező párok közül egyre többen fogadnának el roma származású csecsemőt. Mócsa Nikoletta ugyanakkor arról számolt be lapunknak, hogy a fogyatékkal, betegséggel világra jött gyerekek örökbefogadási esélyei változatlanul minimálisak.

Nincsenek elegen a család- és gyermekjóléti rendszerben, védőnő sincsen minden körzetben
Fotó: Erdős Dénes / Népszava

„Ordító nagy hiányok vannak”

Lyukas a családokat segítő magyar rendszer, nincs elég pénz, intézmény és szakember, hogy itthon nőhessenek fel a gyerekek, akiket ma külföldre fogadnak örökbe – nyilatkozta lapunknak Bányai Emőke, a Szociális Szakmai Szövetség (3sz) elnöke. Nyugat-Európában alig van örökbe adható gyermek. Az, hogy nálunk egyre többen vannak, azt jelzi, ott működik a szociális rendszer, nálunk meg nem? Papíron az egész gyermekvédelmi rendszernek a családok megerősítésén kell dolgoznia, hogy képesek legyenek felnevelni a gyerekeiket. Különösen azokat kellene segíteni, ahol már felmerült a kiemelés gondolata, de minden ígéret ellenére ez a munka nagyon sok ponton csorbát szenved. A pénzbeli támogatások közül elég, ha a legegyszerűbb, alanyi jogon járó családi pótlékot nézzük. Amikor cseh kollégák megkérdezik tőlünk, hogy mennyi nálunk a családi pótlék összege és megmondjuk, akkor visszakérdeznek: hetente? A tizenegy éve változatlan összeg nem elegendő egy gyerek felnevelésének támogatására. Ha határozott változás lenne a politikában és nem a felső középosztályt támogatnák, hanem azokat, akik tényleg rászorulnak, valószínűleg csökkenne a mostani brutálisan nagy beáramlás a gyermekvédelmi intézményekbe. Mire képes ma az intézményrendszer? Ordító nagy hiányok vannak ott is. Nincs elég szakember, az intézmények telítettek és rossz állapotúak. A gyermekvédelmi törvény szépen leírja, mit kellene csinálni, milyen intézményeknek kellene működni, de már ott megbukik a dolog, hogy egy családsegítő hetente egyszer jut el egy kistelepülésre, el lehet képzelni hány családot tud felkeresni. Nincsenek elegen sem a család- és gyermekjóléti rendszerben, sem a gyermekvédelemben, sem a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, ahogy már védőnők sincsenek minden körzetben. Egy gyermekpszichiáterhez olykor több száz kilométert kell utazni, de olyan is előfordul, hogy a Miskolctól 40 kilométerre lakó gyerek, akiről a tanítója megállapítja, hogy tanulási gondjai vannak, a rossz közlekedés miatt nem jut be a megyeszékhelyen működő bizottsághoz, hogy ezt hivatalosan is kimondják, így nem kap segítséget. A szakemberhiány, a maradók túlterhelése miatt nem derül fény időben sok családi tragédiára? Igen, csak papíron van lefedve az ország, de valójában minden intézménytípusban vészes szakemberhiány van, menekül, aki tud. Nem épültek meg a gyerekes családokat segítő intézmények, nincs elég bölcsőde, sorra adják a felmentéseket a 3 éves kortól kötelező óvodába járás alól, mert nincs elég férőhely, hatalmas foghíjakkal működik a rendszer, miközben - különösen ahol nincs munka - a családok nagyon nagy bajba vannak, nincs meg számukra az a biztonság, ami a gyermekeik felneveléséhez kellene.

A kormány szeretné könnyebbé tenni és felgyorsítani Paks 2 engedélyezését

Publikálás dátuma
2019.11.27. 06:47

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A terv hordoz kockázatokat.
Magyarország az engedélyezési eljárás szigorának enyhítését kezdeményezte az Európai Bizottságnál, mert az szeretné, ha Paks-2 mielőbb megkapná a zöld jelzést - adta hírül a Reuters, amelynek az értesülést 8 magyar, illetve uniós forrás is megerősítette. A jelentés emlékeztet arra, hogy annak idején az orosz állam meghosszabbított karjának számító Roszatom versenytárgyalás nélkül nyerte el a 12 millárd eurós megbízást a két, egyenként 1, 2 gigawatt teljesítményű reaktor megépítésére. A szoros viszony Orbán és Putyin között idegesíti a nyugati szövetségeseket, ám közben az orosz cég nemigen tudja teljesíteni a magyar és az EU-s biztonsági előírásokat. Emiatt a program többéves késésben van, de most a magyar fél szeretné felgyorsítani a folyamatot. A kormány azt javasolja, hogy a blokkok céljára szolgáló gödör és a hozzátartozó szigetelő fal ügyében már azelőtt bírálják el a kérelmet, hogy a Bizottság az egész tervre rábólintana.    A módosítás azonban kockázatokkal járna, és a jövőben sokkal nehezebb volna leállítani a projektet vagy változtatásokat végrehajtani azon. Viszont a fejlemény jól jön Magyarországnak, amely azon van, hogy Moszkva menjen bele a finanszírozási feltételek átírásába, mert csak később kezdené meg a hitel visszafizetését. Az oroszok ugyanakkor nem akarnának késedelmi pótlékot fizetni az engedélyezés elhúzódása miatt.  Kaderják Péter, az energiaügyekben illetékes államtitkár elismerte, hogy a kormány a szabályozási rendszer felülvizsgálatáról tárgyal az unióval. 
Szerző
Témák
Paks2 Paks 2
Frissítve: 2019.11.27. 06:48