Újságírók rövid pórázon – Tiltott témák az MTI-ben

Publikálás dátuma
2019.11.29. 06:35

Fotó: Béres Márton
Különös szabályok uralkodnak az állami médiakonglomerátumban: ismeretlenek bukkannak fel külföldi tudósítói posztokon, a kényes témákról szóló cikkek rejtélyes utakra indulnak, és bizonyos kifejezéseket le sem lehet írni.
Az MTVA vezetése november végével rövid úton visszarendelte Bajnok Artúr brüsszeli tudósítót. Szakmai körökben ez azért is meghökkenést keltett, mert a fiatalembert tavaly ilyenkor Junior Príma díjjal ismerték el kiváló munkája miatt. Az eseményekre korábbi beosztásuk kapcsán rálátó forrásaink szerint még nagyobb az őt váltó személy okozta sokk: Andits Eszter, aki eddig az egyik fideszes európai képviselőnő asszisztense volt, sosem foglalkozott újságírással. Bár saját LinkedIn oldala szerint sok helyen tanult, egyebek közt nemzetközi, illetve európai kommunikációs képzésekben is részt vett, korábbi munkahelyein, például az Emberi Erőforrások Minisztériumában nemzetközi kapcsolattartással foglalkozott. Néhányan bizonyára azért is felvonták a szemöldöküket, mert Andits Eszter 2010-ben a CEU-n szerzett mesterfokú diplomát összehasonlító történelemből, s tanulmányai keretében hosszabb dolgozatot írt az olasz fasiszta rendszer alatt a homoszexuálisokat sújtó elnyomásról. A korábbi MTI romjain működő hírgyárban azonban már sok mindent láttak. A brüsszeli tudósítói poszt valósággal eszi az újságírókat, Bajnok Artúr rövid idő alatt már a harmadik, aki nem felelt meg a rezsimnek. Emlékezetes például, hogy három éve a 35 éves MTI-s múlttal rendelkező Kárpáti Jánost hívták haza és bocsájtották el, miután egy sajtóértekezleten előre nem egyeztetett, lényegi kérdést mert intézni Orbán Viktor miniszterelnökhöz. (Kárpáti János ezt követően a Népszava munkatársa volt.) Forrásaink azt is tudni vélik, hogy az egész külföldi tudósítói hálózatot „átvilágítják”.  Az idén 83,2 milliárd forintból gazdálkodó Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. a hivatalos megfogalmazás szerint „az egyedüli közszolgálati médiaszolgáltató Magyarországon”. Ebben a minőségében egyesíti a néhai Duna Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda tevékenységét. A háza táján uralkodó állapotokra jellemző, hogy a külpolitikai szerkesztők tavasztól nem foglalkozhatnak a külföldi sajtóban megjelenő, magyar vonatkozású, a kormányra nézve negatív cikkekkel. Egy föléjük helyezett szerkesztő néhány hete letiltotta az Amnesty Internanional és a Human Rights Watch nevű nemzetközi jogvédő szervezetek közleményeinek ismertetését. Úgy tudjuk, a magyar kormánytagok, különösen Orbán Viktor nevét tartalmazó anyagok órákig várnak – feltehetően külső – jóváhagyásra. Egyes cikkek egyáltalán nem érkeznek vissza, mások már eleve a hivatalos reakcióval kezdődnek. A történetét 1880-ig visszavezető Magyar Távirati Irodában ilyesmire még  a rendszerváltás előtti években ott dolgozók sem emlékeznek.  Más vonatkozásokban is erősen szűrik a kiadott anyagokat, az utóbbi hetekben például nem találták említésre méltónak az amerikai Rágalmazásellenes Liga felmérését, miszerint Európában, különösen Lengyelországban, Ukrajnában és Magyarországon erősödik az antiszemitizmus. „Elszállt” a menekült gyermekek bebörtönzését bíráló ENSZ jelentés is.  Az utóbbi hetekben nem csak az októberi önkormányzati választások külföldi visszhangja maradt tabu, de a tiltott témák között megjelent a papi pedofília is. Igaz, a szemérmes szerkesztés már a Borkai Zsolt viselt dolgai miatt kirobbant botrány idején is tettenérhető volt. Forrásaink szerint az elvben független Duna Médiaszolgáltatónál a külföldi eseményeket melegen ajánlott a magyar kormány politikai szempontjainak megfelelően kezelni: a Brexitről Boris Johnson, Amerikáról Donald Trump, Törökországról Recep Tayyip Erdogan véleménye a mérvadó, az emberi jogok vagy a sajtószabadság oroszországi helyzetével nem kell foglalkozni. Bajnok Artúr hazahívása, illetve Duna Médiaszolgáltató keretében működő hírügynökség szerkesztési elvei ügyében kérdéseket intéztünk a Zrt.-hez. Ezekre két napja semmilyen válasz nem érkezett.
Témák
MTVA cenzúra
Frissítve: 2019.11.29. 06:46

Van, ahol csak februárban juthatnak hozzá a szociális tüzelőhöz, és kevesebbeknek jut, mint tavaly

Publikálás dátuma
2019.11.29. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Kevesebb a közmunkás, emiatt csökkentették a kistelepülési önkormányzatok által szétosztható tüzelő mennyiségét – panaszolják polgármesterek. Pedig úgy látják, rászoruló nem lett kevesebb.
– Két köbmétert tudtunk adni a rászorulóknak, tavaly még hármat kaphattak. Ha azt nézem, hogy tavaly még a gázár-támogatás kompenzációjaként is lehetett tűzifát igényelni, akkor az idén nagyjából a felét kapták az emberek – így összegezte lapunk kérdésére egy somogyi falu polgármestere, hogy náluk milyen segítségre számíthatnak idén a hátrányos helyzetben lévő családok. Arról már egy baranyai község vezetője beszélt, hogy mire elég két köbméter fa: – Egy átlagos családi ház kifűtéséhez, ha nem nagyon kemény a tél, akkor nagyjából hat köbméter fa kell. Mivel egy köbméter fa ára ma 30 ezer forint körül mozog, egy téli szezon még mindig majd kétszázezres tétel egy családnak, ami sokak számára nemhogy komoly teher, de kigazdálkodhatatlan. Ráadásul a polgármester szerint szigorodtak is a feltételek is, és sokan kicsúsztak a rendszerből: – Amikor a falu megigényli a szétosztható tűzifát az államtól, akkor számít a községben lévő közmunkások és a szociális- meg lakásfenntartási segélyezettek száma. Miután a közmunkaprogramban egyre kevesebben dolgoznak, egyre kevesebb fát igényelhetett a falu. Vagyis hiába ugyanannyi a rászoruló, mint tavaly, kevesebb fát kellett ugyanannyi ember között szétosztanunk. Többen azért kerültek ki a rendszerből, mert – mint ahogyan azt csütörtöki lapszámunkban megírtuk – a nyugdíjemelésnél néhány száz forinttal, de átestek a támogatási határon. Akad olyan nyugdíjas, aki a szociális fa mellett mindössze 1-2 köbmétert tud venni, és csak a konyhát fűti egész télen, ezért ott is alszik. A kormány 2019-ben ötmilliárd forintot biztosított szociális célú tüzelőanyag-programra, és – a megkérdezett polgármesterek szerint az önkormányzati választások miatt – a korábbi évekhez képest hamarabb, már augusztusban kiírták a pályázatot, majd szeptemberben már el is utalták a támogatást. Vagyis az ügyes önkormányzatok már a választások előtt kioszthatták a szociális tűzifát. Erre az ötezer lakosnál kisebb települések pályázhattak, így Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár szerint 180-200 ezer család juthat tüzelőhöz. Csakhogy Magyarországon jelenleg közel 700 ezer háztartás fűt tűzifával – kizárólag azzal, vagy fával-gázzal vegyesen –, vagyis az érintettek bő negyede kaphat támogatást. Ráadásul a szociális tűzifa csak az ötezresnél kisebb településeken élőknek jár, noha szakemberek szerint a városokban is bőven akadnak rászorulók. Gondot okoz, hogy sokszor még akkor sem jut el a fa a rászorulókhoz, ha akadna elég: – Idén februárban hozták ki a tavalyi szociális tűzifát, amit csak most, novemberre tudtam felvágatni. Nincs ember a faluban, régebben a közmunkások még besegítettek a fa behordásába és a felhasogatásába, de most már közmunkás is alig van – panaszkodik egy idős asszony Sárospatak központjában. Zempléni faluja nevét nem mondja meg, attól fél, hogy bosszúból akkor még ennyi fát sem kapna, mint most. – Hetvenkét éves vagyok, egyedül élek már húsz éve, de az utóbbi tíz évben, mióta nyugdíjas lettem, összesen csak kétszer kaptam szociális tűzifát. Máshol bemondják a „hangosba”, hogy lehet menni a hivatalba, kitölteni a papírokat, nálunk meg ha be is mondják egyszer-egyszer, azt csak napközben, munkaidőben teszik. Én erről lemaradok, napszámos vagyok, nyugdíj mellett is dolgozom kint a szőlőben, másképp éhen halnék abból a hetvenezer forintból, amit havonta kapok. Vámosújfaluban is arra panaszkodtak: hiába érkezett meg a szociális tűzifa még januárban a faluba, sokat kellett várni, mire a hivatal el tudta szállítani, mert az itteni közmunkások is elmentek a környékbe dolgozni, rendes állásba, nem volt, aki rakodjon. A falu polgármestere, Jadlóczki Lajos viszont bizakodó: szerinte a fa ezen a télen is a megszabott, február 15-i határidőre mindenkihez megérkezik, és lesz közmunkás, aki segít aprítani, gyújtóst vágni, berakodni. – Arra is figyelünk, hogy mindenki értesüljön a lehetőségről, személyre szólóan küldjük ki a felhívást, hogy lehet a szociális tűzifára jelentkezni – tette hozzá. A forráshiánnyal küzdő falvakban már az is nagy terhet ró az önkormányzatra, hogy az erdőből a helyszínre kell kell hozatnia a szociális tűzifát. Az Encshez közeli Hernádszentandráson ez például minden évben 1-1,2 millió forinttal teheli meg a kasszát – tudtuk meg Üveges Gábor polgármestertől. Itt a napokban osztották szét a fát – nagyjából ugyanannyit, 120 köbmétert, mint tavaly – vagyis nem kreáltak belőle kampányeseményt a választások előtt. Az volt a fontos inkább, hogy karácsony előtt mindenki hozzájuthasson az egy köbméternyi tűzifához.

Tízmilliárdot költhet a kormány arra, hogy magyar űrhajós mehessen a világűrbe

Publikálás dátuma
2019.11.28. 22:34

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Legfeljebb négy űrhajóst képeznek ki, közülük választják ki azt, aki feljuthat az űrállomásra.
10 milliárd forintot költ a kormány a következő három évben arra, hogy 2024-ben magyar űrhajós mehessen a világűrbe – erről az RTL híradójának beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A magyar űrhajós felküldése csak az egyik pillére a kormány világűrrel kapcsolatos 5 éves tervének. Szeretnének
  • magyar műholdat fellőni,
  • mikroműhold-flottát készíteni,
  • és magyar tudományos és mérési eszközöket juttatni a nemzetközi űrállomásra.
Szijjártó a csatorna kérdésére elmondta: éppen az utóbbi miatt merült fel a második magyar űrhajós kiképzésének lehetősége. Hozzátette, hogy körülbelül 2022 és 2024 közé tehető az az időpont, amikor a jelentős magyar technológiai hozzáadott értékkel előállított mérő- és kutatóeszközök felkerülnek a nemzetközi űrállomásra. Jogosan azt szeretnénk, ha egy magyar űrhajós kezdené a vizsgálati folyamatokat ezekkel a magyar eszközökkel – fogalmazott. A külügyminiszter közölte: a projektben azért Oroszországgal működnek együtt, mert jelenleg egyedül ők tudják feljuttatni a magyar űrhajóst az űrállomásra. Legfeljebb négy űrhajóst képeznek ki, közülük választják ki azt, aki feljuthat az űrállomásra. Kiképzésük 3 évig tart és 7-10 milliárd forintba kerül majd.
Szerző
Frissítve: 2019.11.28. 22:35