Megkezdődött a fővárosi önkormányzat közgyűlése, ahol döntés születik a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez szükséges atlétikai csarnok megépítéséről. Ehhez kapcsolódva több tucat fiatal tüntetett a Városháza előtt a stadion megépítését és a világbajnokság megrendezését követelve.
A Miniszterelnökség reggel kiadott közleményére reagálva, amelyben jelezték, hogy elfogadjak a csepeli és a ferencvárosi önkormányzat feltételt, a szocialista frakció vezetője úgy reagált, csak olyan feltétellel járulnak hozzá az építés ez, ha a versenyen túl a csarnok a fővárosiak szabadidő és tömegsport igényeit elégíti ki. Horváth Csaba azt is elmondta, a fővárosi parkolási rendelethez módosító javaslatot adnak be, hogy olcsóbb legyen a mobilparkolás, aminek kényelmi díja ma 75-115 forint közötti összeg. Egységes tarifarendszert kell kialakítani - tette hozzá sajtótájékoztatóján Zugló polgármestere.
Pluszpénz a téli krízisellátásra
A Közgyűlés közben döntött a hajléktalanok téli, úgynevezett krízisellátásának javítását célzó intézkedésekről. A többletfeladatok biztosítására 47 millió forintot különített el.
A testület egyhangúlag támogatta Karácsony Gergely főpolgármester javaslatát, és felkérte, hogy az ellátásban részt vevő intézményekkel és szervezetekkel együttműködésben tegyen hathatós lépéseket az éjjeli menedékhelyek koordinált és intenzív élősködőmentesítése, a férőhelyek akadálymentesítése, aktív lábadozó férőhelyek számának bővítése és az alacsonyküszöbű férőhelyek biztosítása érdekében.
A képviselők külön szavazással - 11 igen, 20 nem és 1 tartózkodás mellett - elutasították, hogy a téli krízisidőszak előtt felmérjek a fővárosi fenntartású idősotthonok esetleges szabad férőhelyeit, hogy idős hajléktalan embereket lehessen elhelyezni sürgős esetben. A kérdésről éles vita bontakozott ki, de a javaslat egészet, vagyis hogy dolgozzanak ki egy stratégiát a hajléktalanná válás megelőzésére, támogatták a képviselők.
Kevesebb parkolóóra, hosszabb türelmi idő
Jövő július elsejétől kizárólag a kerületi önkormányzatok által létrehozott szolgáltatók végezhetik majd a parkolási díjfizetés ellenőrzését, és csak ezek szabhatnak ki jövőben pótdíjat, ezt a feladatot nem lehet külső vállalkozóra bízni - ez a legfontosabb pontja a parkolási rendelet módosításának, amit 18 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 13 tartózkodás mellett fogadott el a Közgyűlés.
Ritkítják majd a parkolójegy-kiadó automaták sűrűségét is, a legkisebb távolságot 75 méterről 250 méterre növelik. Emiatt nő a díjfizetés türelmi ideje is a jelenlegi 5 percről 10 percre. A képviselők arról is határoztak, hogy kezdeményezik a mobilfizetés kényelmi díjának csökkentését a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nél és a telefonos szolgáltatóknál.
Tóth József XIII. kerületi szocialista polgármester kérésére a rendeletmódosításba bekerült egy félmondat, ami alapján a helyi igények, adottságok alapján sűrűbben is lehet telepíteni az automatákat. Mindemellett várhatóan javaslat készül arról is, hogy az összes parkolóautomatát tegyék alkalmassá bankkártyák elfogadására.
A témáról egyébként heves vita alakult ki a közgyűlésben. Láng Zsolt, a II. kerület korábbi, kormánypárti polgármestere szerint a parkolás szitokszó lett a fővárosban. Úgy látja, ebben a médiának is nagy a felelőssége. Baranyi Krisztina, ferencvárosi polgármester viszont úgy vélte, hogy a felelősség azokat terheli, „akik az elmúlt évtizedekben 10 milliárdokat loptak el a parkolásból.” Baranyi egyébként úgy értékelt, hogy a legfontosabb a készpénzes fizetései lehetőség visszaszorítása: „Ez termeli a legtöbb pluszköltséget a kerületeknek a fizetési módok közül, így történik a legtöbb visszaélés is.”
Nagy vita az atlétikai stadionról
A közgyűlés hosszasan tárgyalt arról, felhatalmazza-e Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésével összefüggő beruházásokról folytasson tárgyalást a kormánnyal. Láng Zsolt ugyanakkor kevésnek tartotta, ha Budapest 50 milliárd forintot kér egészségügyi fejlesztésekre a központi költségvetésből, azt javasolta, a főváros is tegyen mellé ugyanekkora összeget. A főpolgármester válaszában kiemelte, minden kerület hozzáad a kormányzati pénzekhez ma is, ha a lakosság egészségügyi ellátásáról van szó, a további lehetőségekről lehet egyeztetni, de most csak arról kell dönteni, hogy tárgyaljanak-e kormánnyal a feltételekről.
Több polgármester is hangsúlyozta, ez nem csak egyes kerültekről szól, hanem egész Budapestről. Pikó András VIII. kerületi polgármester például azt kérte, kérjenek garanciát a feltételek teljesítésére a kormánytól, mert ez a vezetés eddig nem mutatkozott feltétlenül szavatartónak. Ehhez csatlakozva Horváth Csaba jelezte, február végi határidővel követeljek meg az első 10 milliárd elkülönítését. Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes kijelentette, a főváros vezetése továbbra sem stadionpárti, nem bíznak a kormányban, és azt gondolják, ha a Fidesz kormány elvette a kórházakat, adjon pénzt is a működésük biztosítására, vagy adja vissza a pénzzel együtt az önkormányzatoknak az intézményeket.
Ezután heves vita bontakozott ki a budai kórházfejlesztésekről is, aminek végén Pokorni Zoltán azzal csillapította a kedélyeket, hogy vége van a kampánynak, ráadásul Budán elférne két nagy kórház is. Döntés még nem született a kérdésről.
Karácsony tárgyaljon a kormánnyal
A hosszú vita után a közgyűlés végül egyhangú igennel támogatta, hogy a főpolgármester tárgyaljon a kormánnyal az atlétikai stadion építéséről, Karácsony Gergely jelezte, még ma levélben kéri Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, hívja össze a közfejlesztések tanácsát.
A Közgyűlés az igen szavazattal elfogadta Karácsony Gergely korábban bejelentett feltételeit. Az öt feltétel:
az Egészséges Budapest Program keretében adjon a kormány a meglévő forrásokon túl 5 év alatt 50 milliárd forintot a kerületi önkormányzatoknak egészségügyi alap- és szakellátás fejlesztésére;
a stadion megépítésével együtt induljon meg a zöldfelületek növelése, a Csepeli Nagyerdő Program beindítása, ami lényegében egy új Városliget kialakítását takarja;
ne csak a versenysportokat és ne csak egy egyszeri alkalmat szolgáljon a beruházás, hanem a tömegsportokat is, valamint a kulturális életet;
a beruházással kapcsolatos minden szerződés legyen nyilvános, a közpénz-költés legyen átlátható;
a kormányt tegye egyértelművé, hogy továbbra is elkötelezett a fővárossal bő egy éve kötött megállapodásban szereplő közlekedési beruházások megvalósítása mellett.
