Fordulat készül a foglalkoztatásban

Publikálás dátuma
2019.11.28. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hónapok óta nem nő a foglalkoztatottak száma, emelkedik a munkanélküliségi mutató, jönnek a nagyobb elbocsátások.
Érlelődik a fordulat a magyar munkaerőpiacon. Az elemzők már évek óta arról beszélnek, hogy elfogyott a munkaerő, ám nem kizárt, hamarosan ez már csak múltidőben lesz igaz. Az elmúlt hónapokat még a egyértelműen a munkaerőhiány jellemezte, még ha érdemben nem is nőtt a foglalkoztatás. A KSH legfrissebb adatai szerint az augusztus-októberi időszakban átlagosan 4 443 ezren dolgoztak, ami gyakorlatilag május óta változatlan adat. Hasonló helyzetet tükröz a munkanélküliek számának változása: az év eleji 168 ezer főről júniusra 155 ezerre csökkent, az azóta eltelt négy hónapban azonban lassan emelkedik: a legfrissebb KSH adat szerint az augusztus-októberi időszakban csaknem 163 ezer munkanélkülit regisztrálták. Így nem meglepő módon a munkanélküliségi ráta a 3,4 százalékos mélypontról már az elmúlt hónapban 3,5 százalékra emelkedett, a mostani adatközlés szerint pedig ott is maradt. A foglalkoztatási ráta továbbra is 70,3 százalékon áll. A foglalkoztatás növekedésének kifulladásról árulkodik az is, hogy idén októberben mindössze 18 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel ezelőtt – ez a legkisebb éves növekedési ütem 2011 óta. Kicsit jobb a helyzet ha csak a versenyszférát nézzük, ott ugyanis októberben csaknem 30 ezerrel magasabb volt a létszám, mint egy a éve. Ez idő alatt 22 ezer fővel csökkent a közmunkások száma, és 11 ezer fővel 119 ezerre nőtt  a külföldi telephelyen dolgozók száma.  A közelgő fordulatról árulkodnak a nagyobb elbocsátások is: a Magyar Posta a napokban jelentette be csoportos létszámcsökkenési szándékát – igaz itt „csak” 110 ember küldenek el, jellemzően adminisztratív és vezetői állásokból. Az svéd Electrolux szeptemberben bejelentette, a jászberényi gyárában dolgozó 2800 emberből 800-at leépít, míg a Dunaferrnél 350 fős elbocsátásról tájékoztattak.

Hagyják elmenni a dolgozókat

A megrendelések csökkenésre sajátosan reagálnak az autóipari beszállítók: hagyják a munkaerőt elszivárogni, eközben kivárásra rendezkedtek be, kis részük azonban még létszámfelvételre készül - derül ki a  HR-Evolution Kft. autóipari felméréséből. A válaszadó beszállító vállalkozások 43 százalékánál csökkent a foglalkoztatotti létszám az elmúlt fél évben, 23 százalékuknál stagnált, 33 százalékuknál pedig nőtt. A részadatokból  arra lehet következtetni, hogy a cégek passzívan csökkentik a létszámukat. Nem küldik el, egyszerűen hagyják elmenni a dolgozókat, a távozók helyére pedig nem vesznek fel senkit” – mondta Csikós-Nagy Katalin a HR-Evolution ügyvezetője. A feldolgozóipari cégek körében átlagosan 36 százalékos volt az elvándorlás, ez az idén 41 százalékra emelkedhet. A legmagasabb, (37 százalék) Nyugat-Magyarországon, míg Közép-Magyarországon 35 százalék, Kelet-Magyarországon pedig 32 százalék volt a tavalyi éves átlagfluktuáció. Az elvándorlás a fizikai dolgozók körében 4(, míg a szellemi dolgozóknál 14 százalék.   

A munkavállalónak még nem kell aggódniuk

 Egyre inkább érzékelhető, hogy a magyar munkaerőpiac telítődött – értékelte a Virovácz Péter, az ING Bank senior elemzője a KSH mai adatait. Az állástalanok aránya annak ellenére stabilitást mutat, hogy az elmúlt hónapokban egyre több cég jelentett be elbocsájtást a helyzetére hivatkozva. Az elemző szerint a kevésbé hatékony vállalatok ezt a felszabaduló munkaerőt rögtön fel is szívják, így tud gyakorlatilag változatlan maradni a munkanélküliség. Nem meglepő tehát, hogy a foglalkoztatottság is már csak minimális (éves alapon 0,1 százalékos) bővülést jelez. Jelenleg az foglalkoztatotti körön belüli fluktuáció jellemző, mintsem az, hogy új belépők jelennének meg a munkaerőpiacon. Előre tekintve úgy véli, hogy amíg a magyar gazdaság képes fenntartani a jelenlegi (vagy ahhoz közeli) dinamikus növekedését, a munkaerőpiac továbbra feszített maradhat. A hatékonyságnövelés miatt elbocsátott munkaerő folyamatosan megtalálhatja új helyét a még kevésbé hatékony vállalati körben, így a gazdaság minden szegmense kedvezőbb helyzetbe kerülhet - véli az elemző. Mindezek alapján a munkanélküliségi ráta idén és jövőre is a jelenlegi 3,5 százalék körül alakulhat. 

Szerző

Már semmire sem elég a csok

Publikálás dátuma
2019.11.28. 07:00

Több mint egymillióval ér most kevesebbet a tízmilliós csok, mint tavaly ilyenkor. A kedvezményes áfa kivezetése még többet elvihet az állami támogatásból.
Egyre több elemzés jelzi a lakásárdrágulás megtorpanását: a KSH és a jegybank után a héten a Takarékcsoport hívta fel a figyelmet arra, hogy megállt az áremelkedés - negyedéves alapon legalábbis. Mint közölték: az idei év második negyedévében a lakóingatlanok átlagos ára 0,32 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, ezzel pedig egy öt éve tartó folyamatos áremelkedés tört meg. Korántsem egyenletes tendenciáról van azonban szó: az árváltozás iránya erőteljesen függ a régiótól, illetve a település nagyságától. Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon emelkedtek, a többi régióban stagnáltak vagy csökkentek az átlagos négyzetméterárak. Budapesten és a nagyvárosokban továbbra is drágulás figyelhető meg, míg a kistelepülésen mérséklődtek az árak. Júliusban – vagyis a harmadik negyedévben – viszont elindult a falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye), ami éppen a kistelepüléseken teremt új helyzetet. Abban a mintegy 2500 érintetett faluban, ahol az ingatlanvásárláshoz vagy felújításhoz igényelni lehet a falusi csokot, tavaly óta 10 százalékkal emelkedtek az árak – derül ki az ingatlan.com körképéből. Július és november között a szóban forgó településeken az eladó lakóingatlanok átlagára 13,5 millió forintra rúgott. A drágulás a 18 százalékkal megugrott keresletnek köszönhető - mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint jól érzékelteti a falusi csok hatását, hogy miközben július és november vége között a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban csökkent a kereslet az eladó lakások iránt, addig a falusi csokos településeken kevesebb hirdetésre jóval több érdeklődés érkezett. A csok árfelhajtó hatása nem meglepetés, a korábbi évek tapasztalata alapján számítani lehetett erre. Az állami támogatás 2015-ös megjelenése, majd az újlakásokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa 2016-os bevezetése - a kormányzati szándéknak megfelelően - fellendítette az ingatlanpiacot és a beruházásokat is. Ezzel együtt azonban a kereslet is jelentősen megnőtt, ami az építőanyag- és ingatlanárakat is az egekbe repítette. Mindezek következtében a csok-támogatás egyre inkább elértéktelenedik. A használt lakások országos átlagára a KSH adatai szerint a csok bevezetése óta 11,3 millió forintról 16,7 millió forintra emelkedett, Budapesten pedig 16,9 millió forintról 32,7 millió forintra ugrott. A drágulás mértéke így jócskán felemésztette a használt lakás vásárlásához felvehető, gyermeklétszámtól függően 600 ezer – 2,75 millió forintnyi csok összegét. Az elmúlt öt év áremelkedésének összege országosan a kilencszeresét, Budapesten a huszonhatszorosát teszi ki például az egy gyerek után igényelhető csoknak. De még a négy gyermek után járó támogatás összegénél is kétszer nagyobb volt a drágulás országosan, Budapesten pedig csaknem hatszoros. Miután éves alapon továbbra sincs szó árcsökkenésről, legfeljebb a drágulás ütemének lassulásáról - tavaly óta az ingatlanárak 17 százalékkal emelkedtek –, a csok elértéktelenedése tovább folytatódik. A 3 gyermek után - újlakásokra, illetve falusi csokként - igénybe vehető 10 millió forintos csok például ma már több mint egymillió forinttal kevesebbet ér, mint tavaly ilyenkor. Ha pedig az építkezők az energiahatékony megoldásokat alkalmaznák, az igényelhető maximális támogatás valódi értéke még alacsonyabb lenne – mutatott rá Rázsóné Szórády Csilla, az ÚjHÁZ Centrum vezetője. A csok értéke jövőre további 22 százalékkal csökkenhet a kedvezményes áfa év végi kivezetése miatt, hiszen az adóteher 27 százalékra emelkedése azonnali jelentős ingatlanárdrágulást vonhat maga után, különösen a nagyobb településeken. A falusi csok rendeletben szereplő 2486 kistelepülésen ugyanis a kormány 2022. június 30-ig meghosszabbította az új lakások után, illetve az ezekben a helységekben vásárolt használt lakás korszerűsítése és/vagy bővítése esetén is az áfa is visszaigényelését 5 millió forintos határig. Ezzel együtt is a hátrányos járásokban falusi csokot igénylők számára különösen nagy gondot okoz majd az építkezéshez, lakásfelújításhoz szükséges építőanyagok drágulása és a munkaerőköltségek emelkedése, hiszen ezeken a településeken a bérszint jelentősen elmarad az országos átlagtól – véli Rázsóné Szórády Csilla. Így minél később kezd bele valaki otthona felújításába vagy az építkezésbe, annál rosszabbul jár. A piac azonban 5-10 százalékos árnövekedésnél többet nem fog tudni elviselni, a kedvezményes lakásáfa kivezetése miatti drágulást a kivitelezők így csupán kismértékben tudják majd áthárítani a vásárlókra.

A jómódúaknak kedvez a csok

A csok főként a felső- és középosztálybeli többgyermekes háztartások lakáskörülményeit javítja, a lakásszegénység által érintett társadalmi csoportokat ugyanakkor szisztematikusan kiszorítják a kedvezményezetti körből, a támogatás így a lakhatási egyenlőtlenségeket csak tovább növeli – állapította meg idei Lakhatási jelentésében a Habitat for Humanity. Ebbe az irányba mutat a kistelepüléseken igényelhető falusi csok is. Ennek kritériumai földrajzi értelemben kiszélesítik ugyan a csokra jogosultak körét – az érintett mintegy 2500 településen használt lakásra is igényelhető 3 gyerek esetén a korábban csak újlakásra járó 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás –, ám fél év helyett gyerekszámtól függően egy vagy két év folyamatos TB- jogviszonyt kell igazolni, ami számos mélyszegénységben élő, közmunkában foglalkoztatott család esetében problémát jelent. Ezzel párhuzamosan a csok-hitel segítségével megvásárolható használt ingatlanok maximális, 35 millió forintos értékhatárát eltörölték, ami szintén a jobb módú igénylőknek kedvez.   

Az olcsóbb építőanyagok piaca lendülhet fel

Miután a falusi csokot felújításra is lehet fordítani, az ÚjHÁZ Centrum szerint várhatóan a tetőfedéshez kapcsolódó építőanyagok, a nyílászárók, a hideg-, illetve a melegburkolatok és a szigetelőanyagok iránt nő majd meg enyhén a kereslet. Mivel azonban az érintett kistelepüléseken a bérek jóval elmaradnak országos átlagtól, a lakásfelújítók várhatóan nem a magas minőségű, hanem az alacsonyabb műszaki tartalmú, olcsóbb kategóriájú termékeket keresik majd.

Szerző

336,29 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.27. 18:28

Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda késő délután a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 336,29 forintra emelkedett háromnegyed hatkor a reggel nyolc órakor jegyzett 335,93 forintról. Az euró szerdán 335,75 forint és 336,53 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama is erősödött, 305,73 forintról 305,81 forintra ment fel, a dolláré pedig 304,91 forintról 305,70 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1014 dollár után röviddel 18 óra előtt 1,1001 dolláron állt. 
Szerző