Egyre több elemzés jelzi a lakásárdrágulás megtorpanását: a KSH és a jegybank után a héten a Takarékcsoport hívta fel a figyelmet arra, hogy megállt az áremelkedés - negyedéves alapon legalábbis. Mint közölték: az idei év második negyedévében a lakóingatlanok átlagos ára 0,32 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, ezzel pedig egy öt éve tartó folyamatos áremelkedés tört meg. Korántsem egyenletes tendenciáról van azonban szó: az árváltozás iránya erőteljesen függ a régiótól, illetve a település nagyságától. Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon emelkedtek, a többi régióban stagnáltak vagy csökkentek az átlagos négyzetméterárak. Budapesten és a nagyvárosokban továbbra is drágulás figyelhető meg, míg a kistelepülésen mérséklődtek az árak.
Júliusban – vagyis a harmadik negyedévben – viszont elindult a falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye), ami éppen a kistelepüléseken teremt új helyzetet. Abban a mintegy 2500 érintetett faluban, ahol az ingatlanvásárláshoz vagy felújításhoz igényelni lehet a falusi csokot, tavaly óta 10 százalékkal emelkedtek az árak – derül ki az ingatlan.com körképéből. Július és november között a szóban forgó településeken az eladó lakóingatlanok átlagára 13,5 millió forintra rúgott. A drágulás a 18 százalékkal megugrott keresletnek köszönhető - mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint jól érzékelteti a falusi csok hatását, hogy miközben július és november vége között a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban csökkent a kereslet az eladó lakások iránt, addig a falusi csokos településeken kevesebb hirdetésre jóval több érdeklődés érkezett.
A csok árfelhajtó hatása nem meglepetés, a korábbi évek tapasztalata alapján számítani lehetett erre. Az állami támogatás 2015-ös megjelenése, majd az újlakásokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa 2016-os bevezetése - a kormányzati szándéknak megfelelően - fellendítette az ingatlanpiacot és a beruházásokat is. Ezzel együtt azonban a kereslet is jelentősen megnőtt, ami az építőanyag- és ingatlanárakat is az egekbe repítette.
Mindezek következtében a csok-támogatás egyre inkább elértéktelenedik. A használt lakások országos átlagára a KSH adatai szerint a csok bevezetése óta 11,3 millió forintról 16,7 millió forintra emelkedett, Budapesten pedig 16,9 millió forintról 32,7 millió forintra ugrott. A drágulás mértéke így jócskán felemésztette a használt lakás vásárlásához felvehető, gyermeklétszámtól függően 600 ezer – 2,75 millió forintnyi csok összegét. Az elmúlt öt év áremelkedésének összege országosan a kilencszeresét, Budapesten a huszonhatszorosát teszi ki például az egy gyerek után igényelhető csoknak. De még a négy gyermek után járó támogatás összegénél is kétszer nagyobb volt a drágulás országosan, Budapesten pedig csaknem hatszoros.
Miután éves alapon továbbra sincs szó árcsökkenésről, legfeljebb a drágulás ütemének lassulásáról - tavaly óta az ingatlanárak 17 százalékkal emelkedtek –, a csok elértéktelenedése tovább folytatódik.
A 3 gyermek után - újlakásokra, illetve falusi csokként - igénybe vehető 10 millió forintos csok például ma már több mint egymillió forinttal kevesebbet ér, mint tavaly ilyenkor. Ha pedig az építkezők az energiahatékony megoldásokat alkalmaznák, az igényelhető maximális támogatás valódi értéke még alacsonyabb lenne – mutatott rá Rázsóné Szórády Csilla, az ÚjHÁZ Centrum vezetője.
A csok értéke jövőre további 22 százalékkal csökkenhet a kedvezményes áfa év végi kivezetése miatt, hiszen az adóteher 27 százalékra emelkedése azonnali jelentős ingatlanárdrágulást vonhat maga után, különösen a nagyobb településeken. A falusi csok rendeletben szereplő 2486 kistelepülésen ugyanis a kormány 2022. június 30-ig meghosszabbította az új lakások után, illetve az ezekben a helységekben vásárolt használt lakás korszerűsítése és/vagy bővítése esetén is az áfa is visszaigényelését 5 millió forintos határig. Ezzel együtt is a hátrányos járásokban falusi csokot igénylők számára különösen nagy gondot okoz majd az építkezéshez, lakásfelújításhoz szükséges építőanyagok drágulása és a munkaerőköltségek emelkedése, hiszen ezeken a településeken a bérszint jelentősen elmarad az országos átlagtól – véli Rázsóné Szórády Csilla. Így minél később kezd bele valaki otthona felújításába vagy az építkezésbe, annál rosszabbul jár. A piac azonban 5-10 százalékos árnövekedésnél többet nem fog tudni elviselni, a kedvezményes lakásáfa kivezetése miatti drágulást a kivitelezők így csupán kismértékben tudják majd áthárítani a vásárlókra.
