Már semmire sem elég a csok

Publikálás dátuma
2019.11.28. 07:00

Több mint egymillióval ér most kevesebbet a tízmilliós csok, mint tavaly ilyenkor. A kedvezményes áfa kivezetése még többet elvihet az állami támogatásból.
Egyre több elemzés jelzi a lakásárdrágulás megtorpanását: a KSH és a jegybank után a héten a Takarékcsoport hívta fel a figyelmet arra, hogy megállt az áremelkedés - negyedéves alapon legalábbis. Mint közölték: az idei év második negyedévében a lakóingatlanok átlagos ára 0,32 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, ezzel pedig egy öt éve tartó folyamatos áremelkedés tört meg. Korántsem egyenletes tendenciáról van azonban szó: az árváltozás iránya erőteljesen függ a régiótól, illetve a település nagyságától. Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon emelkedtek, a többi régióban stagnáltak vagy csökkentek az átlagos négyzetméterárak. Budapesten és a nagyvárosokban továbbra is drágulás figyelhető meg, míg a kistelepülésen mérséklődtek az árak. Júliusban – vagyis a harmadik negyedévben – viszont elindult a falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye), ami éppen a kistelepüléseken teremt új helyzetet. Abban a mintegy 2500 érintetett faluban, ahol az ingatlanvásárláshoz vagy felújításhoz igényelni lehet a falusi csokot, tavaly óta 10 százalékkal emelkedtek az árak – derül ki az ingatlan.com körképéből. Július és november között a szóban forgó településeken az eladó lakóingatlanok átlagára 13,5 millió forintra rúgott. A drágulás a 18 százalékkal megugrott keresletnek köszönhető - mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint jól érzékelteti a falusi csok hatását, hogy miközben július és november vége között a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban csökkent a kereslet az eladó lakások iránt, addig a falusi csokos településeken kevesebb hirdetésre jóval több érdeklődés érkezett. A csok árfelhajtó hatása nem meglepetés, a korábbi évek tapasztalata alapján számítani lehetett erre. Az állami támogatás 2015-ös megjelenése, majd az újlakásokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa 2016-os bevezetése - a kormányzati szándéknak megfelelően - fellendítette az ingatlanpiacot és a beruházásokat is. Ezzel együtt azonban a kereslet is jelentősen megnőtt, ami az építőanyag- és ingatlanárakat is az egekbe repítette. Mindezek következtében a csok-támogatás egyre inkább elértéktelenedik. A használt lakások országos átlagára a KSH adatai szerint a csok bevezetése óta 11,3 millió forintról 16,7 millió forintra emelkedett, Budapesten pedig 16,9 millió forintról 32,7 millió forintra ugrott. A drágulás mértéke így jócskán felemésztette a használt lakás vásárlásához felvehető, gyermeklétszámtól függően 600 ezer – 2,75 millió forintnyi csok összegét. Az elmúlt öt év áremelkedésének összege országosan a kilencszeresét, Budapesten a huszonhatszorosát teszi ki például az egy gyerek után igényelhető csoknak. De még a négy gyermek után járó támogatás összegénél is kétszer nagyobb volt a drágulás országosan, Budapesten pedig csaknem hatszoros. Miután éves alapon továbbra sincs szó árcsökkenésről, legfeljebb a drágulás ütemének lassulásáról - tavaly óta az ingatlanárak 17 százalékkal emelkedtek –, a csok elértéktelenedése tovább folytatódik. A 3 gyermek után - újlakásokra, illetve falusi csokként - igénybe vehető 10 millió forintos csok például ma már több mint egymillió forinttal kevesebbet ér, mint tavaly ilyenkor. Ha pedig az építkezők az energiahatékony megoldásokat alkalmaznák, az igényelhető maximális támogatás valódi értéke még alacsonyabb lenne – mutatott rá Rázsóné Szórády Csilla, az ÚjHÁZ Centrum vezetője. A csok értéke jövőre további 22 százalékkal csökkenhet a kedvezményes áfa év végi kivezetése miatt, hiszen az adóteher 27 százalékra emelkedése azonnali jelentős ingatlanárdrágulást vonhat maga után, különösen a nagyobb településeken. A falusi csok rendeletben szereplő 2486 kistelepülésen ugyanis a kormány 2022. június 30-ig meghosszabbította az új lakások után, illetve az ezekben a helységekben vásárolt használt lakás korszerűsítése és/vagy bővítése esetén is az áfa is visszaigényelését 5 millió forintos határig. Ezzel együtt is a hátrányos járásokban falusi csokot igénylők számára különösen nagy gondot okoz majd az építkezéshez, lakásfelújításhoz szükséges építőanyagok drágulása és a munkaerőköltségek emelkedése, hiszen ezeken a településeken a bérszint jelentősen elmarad az országos átlagtól – véli Rázsóné Szórády Csilla. Így minél később kezd bele valaki otthona felújításába vagy az építkezésbe, annál rosszabbul jár. A piac azonban 5-10 százalékos árnövekedésnél többet nem fog tudni elviselni, a kedvezményes lakásáfa kivezetése miatti drágulást a kivitelezők így csupán kismértékben tudják majd áthárítani a vásárlókra.

A jómódúaknak kedvez a csok

A csok főként a felső- és középosztálybeli többgyermekes háztartások lakáskörülményeit javítja, a lakásszegénység által érintett társadalmi csoportokat ugyanakkor szisztematikusan kiszorítják a kedvezményezetti körből, a támogatás így a lakhatási egyenlőtlenségeket csak tovább növeli – állapította meg idei Lakhatási jelentésében a Habitat for Humanity. Ebbe az irányba mutat a kistelepüléseken igényelhető falusi csok is. Ennek kritériumai földrajzi értelemben kiszélesítik ugyan a csokra jogosultak körét – az érintett mintegy 2500 településen használt lakásra is igényelhető 3 gyerek esetén a korábban csak újlakásra járó 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás –, ám fél év helyett gyerekszámtól függően egy vagy két év folyamatos TB- jogviszonyt kell igazolni, ami számos mélyszegénységben élő, közmunkában foglalkoztatott család esetében problémát jelent. Ezzel párhuzamosan a csok-hitel segítségével megvásárolható használt ingatlanok maximális, 35 millió forintos értékhatárát eltörölték, ami szintén a jobb módú igénylőknek kedvez.   

Az olcsóbb építőanyagok piaca lendülhet fel

Miután a falusi csokot felújításra is lehet fordítani, az ÚjHÁZ Centrum szerint várhatóan a tetőfedéshez kapcsolódó építőanyagok, a nyílászárók, a hideg-, illetve a melegburkolatok és a szigetelőanyagok iránt nő majd meg enyhén a kereslet. Mivel azonban az érintett kistelepüléseken a bérek jóval elmaradnak országos átlagtól, a lakásfelújítók várhatóan nem a magas minőségű, hanem az alacsonyabb műszaki tartalmú, olcsóbb kategóriájú termékeket keresik majd.

Szerző

336,29 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.27. 18:28

Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda késő délután a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 336,29 forintra emelkedett háromnegyed hatkor a reggel nyolc órakor jegyzett 335,93 forintról. Az euró szerdán 335,75 forint és 336,53 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama is erősödött, 305,73 forintról 305,81 forintra ment fel, a dolláré pedig 304,91 forintról 305,70 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1014 dollár után röviddel 18 óra előtt 1,1001 dolláron állt. 
Szerző

Közel 800 milliárdot focizhatott el eddig az Orbán-kormány

Publikálás dátuma
2019.11.27. 17:45

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A központi költségvetésből és a TAO-támogatásból is milliárdok ömlöttek a profi labdarúgásba, miközben néha lelkes amatőrök is verik a magyar válogatottat.
„Ezek a pénzek nem az élsportba mennek, vagy nemcsak az élsportba mennek, hanem természetesn a tömegsportba is és az utánpótlásba is. És ha egyszer valóban egy nagyon jó magyar válogatottat akarunk, akkor azt az utánpótlás támogatásán keresztül lehet megvalósítani” - mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón arra a kérdésre, hogy mégis miért olyan fontos a futball a magyar kormánynak.
A kancelláriaminiszter válasza után az mfor.hu megpróbálta számszerűsíteni, mennyi is az az összeg, ami az utánpótlás-nevelésre ment el 2011 és 2018 között. Már csak azért is indokolt az összesítés, mert a 2011-ben bevezetett TAO-támogatási rendszer elsősorban ezt hivatott fejleszteni; a TAO pedig a Kúria döntése szerint is közpénznek számít, csak épp nem az államkasszába, hanem sportklubokhoz kerül.
A portál becslése nyomán kiderült: hiába mentek százmilliárdok a labdarúgásba 2011 óta, ennek csak egy töredéke szolgálta közvetlenül az utánpótlás-nevelést.
A központi költségvetésből és TAO-támogatásokból mintegy 791 milliárd forint ment a magyar labdarúgásba, aminek csupán 21 százaléka, vagyis 162 milliárd forint mehetett a jövő focistáinak kinevelésébe.

Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 100 milliárd forint áramlott 2011 és 2018 között a fociba, 20 milliárd ebből csak az utánpótlás-nevelésre ment el. A fennmaradó 80 milliárdot pedig olyan tételek alkotják, mint például létesítmény-fejlesztés, működési támogatás vagy a határon túli akadémiák támogatása.
Bár iszonyatos összegek mennek el csak a profi focira, a támogatás csak néha vezet látványos eredményekhez - mutat rá a lap. Igaz, odáig talán már sikerült eljutni, hogy 1-2 NB I-es klubnak van esélye a nemzetközi kupák csoportkörébe is bejutni, ám ez aligha tekinthető a kormányzat sportpolitikai eredményének, a költségvetési kiadások megtérülésének, hiszen bőven jut pénz arra, hogy külföldről magas fizetést kínálva az NB I színvonalából kiemelkedő játékosokat szerződtessenek; tehát ez sem a versenyképes utánpótlás kineveléséről szól. 
A válogatott szintjén pedig legfeljebb villanásnyi sikereket lehet elkönyvelni, miközben az elmúlt években a sportágra zúduló pénzek ellenére a mélypontot is sikerült elérni. 
Olyan csapatoktól kapott ki a magyar válogatott, amely sokkal inkább lelkes amatőrökből állt, mint óriási fizetéseket felmarkoló profikból – ez történt az andorrai vereség esetében is.

A portál összehasonlításként megmutatta, hogy a labdarúgásba ölt átlagos évi 100 milliárd forint milyen nagy tétel. Ez : • 13 milliárddal több, mint amennyi bevétele van a Nemzeti Innovációs és Kutatási Alapnak, • 25 milliárddal több, mint amennyit a kormány álláskeresési ellátásokra fordít idén, • ennél kicsivel többet fordít a kormány táppénzre, • a 100 milliárd közel a harmada annak az összegnek, amit idén a kormány gyógyszertámogatásra fordít. • Ebből évente 26 Pancho Arénát lehetne felhúzni, de 6 Groupama Aréna is kijönne belőle. Az utánpótlás-nevelésre fordított évi 20 milliárd forint pedig • csupán 3 milliárddal kevesebb annál az összegnél, amit a kormány foglalkoztatási és képzési támogatásokra költ idén, • fele ekkora összegből gazdálkodik idén a Nemzeti Kulturális Alap, • 7 milliárddal kevesebb, mint amennyi idén védőnői szolgáltatásra, anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre jut, • 3,5-szer több, mint amennyit otthoni szakápolásra szán a kormány, • és kijönne belőle évente 5 Pancho Aréna. • Ha 10 millió forinttal számolunk, akkor ebből 2000 lélegeztetőgépet lehetne venni.  
Szerző