Közbenső ítéletet hozott a Kúria a West Balkán nevű szórakozóhelyen bekövetkezett diszkótragédia miatt indult kártérítési ügyben. Ennek az a lényege, hogy a szórakozóhelyet bérbe adó gazdasági társaság ügyvezetőjének is kártérítést kell fizetnie a tragédiában elhunytak hozzátartozóinak – tájékoztatta a legfőbb bírói fórum sajtótitkársága csütörtökön az MTI-t.
A Kúria közleménye emlékeztetett: a 2011. január 15-én tartott rendezvény megkezdése után a második emeleti ruhatár előtt a folyosón és a lépcsőn tumultus alakult ki. Az összetorlódott tömegben fulladás miatt hárman meghaltak.
A tragédia miatt indult büntetőügyben a bíróság azt a férfit is bűnösnek mondta ki, aki annak a gazdasági társaságnak volt az ügyvezetője, amely a szórakozóhelyet bérbe adta a diszkó lebonyolításához. Halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében mondták ki bűnösnek és szabadságvesztésre ítélték. Felelősségét azért állapították meg, mert a rendezvény szervezésében, megvalósításában személyesen is részt vett.
A három elhunyt fiatal lány hozzátartozói nem vagyoni kártérítésért nyújtottak be keresetet a férfi és hét másik alperes ellen. Ezt az elsőfokú bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy az alperesek jogellenes magatartása nem áll közvetlen okozati összefüggésben a fiatalok halálával.
A másodfokú bíróság azonban jogerős közbenső ítéletével négy alperes kártérítési felelősségét megállapította, köztük a szórakozóhelyet bérbe adó cég ügyvezetőjét is. A másodfokú bíróság szerint ha a bűncselekmény törvényi tényállási eleme valamely eredmény bekövetkezése, a bűncselekmény vagyoni következményeinek levonása iránti perben eljáró bíróság nem állapíthatja meg az okozati összefüggés hiányát az elítélt magatartása és az eredmény bekövetkezése között.
A jogerős közbenső ítélet felülvizsgálatát a szórakozóhelyet bérbe adó cég ügyvezetője kérte a Kúriától, amely azonban fenntartotta a támadott rendelkezést. A Kúria rámutatott: a polgári bíróság nem térhet el a bűnösség kérdésében elfoglalt büntetőbírósági állásponttól, azzal ellentétesen nem juthat arra a következtetésre, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.
A Kúria közleménye rögzíti: a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekménye akkor valósul meg, ha az eredmény – ebben az esetben más személy halála – bekövetkezik. E bűncselekményért a büntetőjogi felelősség tehát akkor áll fenn, ha a foglalkozási szabályok megszegése mellett a szabályszegés és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés is megállapítható – tették hozzá. Ezt a büntető ügyben eljáró bíróság vizsgálta és az okozati összefüggést fennállónak ítélte meg, amikor az I. rendű alperes bűnösségéről döntött. A polgári perben a jogellenes magatartás és a bekövetkező eredmény közötti okozati összefüggés megléte tehát már nem vitatható.
