A fideszesek tartózkodtak, amikor a nők elleni erőszak felszámolásáról szavazott az EP

Publikálás dátuma
2019.11.28. 17:49

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Az Isztambuli Egyezményt jelenleg hét uniós tagállam nem ratifikálta, őket most felszólították, hogy késedelem nélkül tegyenek ennek eleget.
Az EP-képviselők döntő többsége támogatta, hogy a nők elleni erőszak megállítása érdekében minden tagállam minél hamarabb ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. 500 képviselő szavazott a javaslatra, 91 ellene és 50 tartózkodott. A többségbe nem tartoztak bele a fideszesek, ők tartózkodtak – írja az Eurologus. Az Európa Tanács nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményét, azaz az Isztambuli Egyezményt 2011-ben fogadták el, az Unió pedig 2017 júniusában írta alá. Ez az első ilyen jellegű nemzetközi megállapodás a nők védelmében: az ezt ratifikáló államoknak átfogó, jogilag kötelező érvényű normákat kell követniük a nemen alapuló erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és az elkövetők megbüntetésére. Jelenleg hét uniós tagállam, Magyarország, Bulgária, Csehország, Litvánia, Lettország, Szlovákia és az Egyesült Királyság nem ratifikálta, őket most felszólították, hogy késedelem nélkül tegyenek ennek eleget.

Összellenzéki határozati javaslat

Az MSZP később közleményben közölte: a párt kezdeményezésére összellenzéki támogatással határozati javaslatot nyújtanak be az Isztambuli Egyezményhez való halaszthatatlan csatlakozásról. „Az Orbán-kormány ismét szégyent hozott Magyarországra azzal, hogy külön az Európai Parlamentnek kellett felszólítania arra, hogy késedelem nélkül léptesse hatályba a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezményt. Orbán Viktor azt szokta mondani, hogy az állam elsődleges feladata az, hogy megvédje a polgárait, mégis 5 éve hátat fordít a bántalmazott nőknek és gyerekeknek. A kormánynak ezért el kell számolnia mindenki felé, akit erőszak ért, hogy miért nem tett meg mindent a védelmükért” – fogalmaztak.

Szerző
Frissítve: 2019.11.28. 20:18

Gulyás a Fővárosi Közgyűlés üléséről: egy jó és egy rossz hírünk van Budapestnek

Publikálás dátuma
2019.11.28. 17:03

Fotó: Soós Lajos / MTI
Az atlétikai vb-ről, a budai szuperkórházról, és államhatár alatti alagutakról is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Gulyás Gergely közölte: a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén kiderült, hogy az ottani többség jelenlegi formájában nem támogatja a dél-budai centrumkórház-beruházást, továbbá nem kíván hozzájárulni az egészségügyi fejlesztések finanszírozásához. Mint mondta, egy jó és rossz hírük is van Budapest számára.  Atlétikai vb. Gulyás Gergely jó hírként értékelte, hogy szerdán eldőlt, Budapest rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot. Szerinte ehhez kétszer kellett győzni, mert nem volt elég elnyerni a rendezés jogát, hanem az újonnan választott budapesti vezetést is meg kellett győzni arról, hogy Budapestnek is érdekében áll az esemény megtartása, amelyhez kapcsolódóan Budapest legnagyobb zöld beruházása valósulhat meg. Szuperkórház. A miniszter ezzel párhuzamosan rossz hírnek minősítette, hogy a fővárosi többség elutasította a Fidesz-KDNP azon két módosító javaslatát, amely a budai szuperkórház eredeti tervek szerinti felépítéséről, valamint arról szólt, hogy a főváros is fordítson 10 milliárd forintot az egészségügyi intézmények korszerűsítésére. Gulyás Gergely közölte, a főpolgármester kérésére a jövő hétre összehívják a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, ahol tárgyalhatnak azokról a feltételekről, amelyeket a közgyűlés megfogalmazott. A miniszter azt mondta, ezen a találkozón igyekszik majd meggyőzni Karácsony Gergelyt arról, hogy a közgyűlés ne vétózza meg a szuperkórház építését, továbbá arról is, hogy járuljanak hozzá valamivel a budapesti egészségügyi kiadásokhoz, ha valóban prioritásként kezelik azt. Közölte, hogy a főváros feltételeinek többsége a kormány tervei között is szerepel, de van olyan is, amely a jövő évi költségvetésben már benne van, így törvény van róla. Karácsony Gergely kijelentéseire reagálva kiemelte: Budapesten ma is több CT-berendezés van, mint ahány kerület, de a kormány nyitott az ezek növeléséről szóló egyeztetésre. Dugódíj. A dugódíj bevezetéséről megismételte, hogy a kormány nem támogatja ezt. Emlékeztetett, hogy Demszky Gábor korábbi főpolgármester idején vállaltak erre vonatkozó kötelezettséget. Hozzátette, hogy a főváros úgy nyilatkozott, be kívánják vezetni, most várják az erre vonatkozó elképzeléseket, és megjegyezte: ha érkezik a fővárostól olyan kérés, hogy segítsen arról tárgyalni, hogy az Európai Unió mentse fel Magyarországot ezen kötelezettség alól, akkor erre készen állnak. Ugyanakkor a főváros nem fogalmazott meg ilyen kérést, hanem azt jelezte: szeretnék bevezetni a dugódíjat.
Alagút a határon. Mint mondta, a kormány előző napi ülésén áttekintette a migrációs helyzetet. Gulyás Gergely közölte: 2019-ben 11 808 tiltott határátlépési kísérlet történt, ebből 2418 ebben a hónapban, minden 11. ilyen kísérlet pedig a múlt héten. A miniszter azt mondta, hogy új technikával próbálnak a migránsok az ország területére bejutni, két ponton is az államhatár alatti alagutat fedezett fel a rendőrség. Az egyik egy 34 méteres alagút, Csongrád megyében, Ásotthalomnál volt, hatméteres szintkülönbséggel, a másik egy 21,7 méteres alagút Bács-Kiskun megyében, Csikéria település térségében. Ezeket a határőrség lezárta, és biztosították, hogy a föld alatt se lehessen Magyarország területére bejutni – közölte. Kérdésre kijelentette, Magyarország továbbra sem tud elfogadni olyan javaslatot, amely kötelező betelepítési kvótát tartalmaz.
EP. Kitért arra is, hogy a magyar biztos az eddigi legfontosabb portfóliót kapta, és biztosak benne, hogy Várhelyi Olivér Európa és Magyarország javát fogja szolgálni tevékenységével. A magyar biztost az egyik legfelkészültebb jelöltként jellemezte a miniszter, aki megjegyezte: az európai uniós dokumentumok világosan rögzítik, hogy egy biztosnak milyen kötelezettségei vannak. Az egész ország sikere ez, bár nagyon sok magyar EP-képviselő volt, aki mindent megtett az ellen, hogy magyar biztosa is legyen a testületnek – mondta. Kérdésre adott reakciójában hangsúlyozta, nem állják meg a helyüket Dobrev Klárának, a DK európai parlamenti képviselőjének azon kijelentései, miszerint kezdeményezni fogja Várhelyi Olivér frissen kinevezett uniós biztos felmentését, amennyiben a kormánytól kapott utasításokat hajt végre. Se utasításra, se felmentésre nincs lehetőség – jelentette ki Gulyás Gergely, aki szerint egyértelmű, hogy Várhelyi Olivér sokkal jobban ismeri az unió működését, mint Dobrev Klára. Megjegyezte: Dobrev Klára arra használta fel brüsszeli munkáját, hogy megakadályozza a magyar kormány által jelölt biztos megválasztását. Azt is mondta, hogy Dobrev Klára egyházak ügyében folytatott retorikája az Európai Parlamentben a legrosszabb kommunista időszakot idézi.
Egészségbiztosítás. Gulyás közölte, hogy a kormány döntése értelmében több mint 34 milliárdos többletforrást biztosítanak az egészségbiztosítási alap javára még erre az évre. A vonatkozó határozat megjelent a Magyar Közlönyben. A pluszforrást gyógyszerár-támogatásra, gyógyászati segédeszközök állami támogatására, és a ritka betegségekben szenvedők számára magasabb színvonalú egészségügyi ellátás biztosítására különítették el. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban többször is előfordult, hogy egy szülő a nyilvánossághoz fordult ritka betegségben szenvedő gyermeke gyógykezelése érdekében. Kérdésre a tárcavezető közölte: a ritka betegségeknél alkalmazandó kiemelt költségű gyógyszerek esetében, ahogy eddig, a jövőben is az OEP-hez kell egyéni kérelmet benyújtani.
Kórházi adósság. A tárcavezetőt kérdezték a kórházak adósságállományáról is. Gulyás Gergely azt mondta, az egészségügy finanszírozása akkor lesz rendben, ha az intézményekben nem alakulnak ki adósságok, a szükséges ellátásokra jut elég pénz. Felidézte, 2010-ben 120 milliárd forintos volt a kórházi adósságállomány, ami mostanra jelentősen csökkent. Hangsúlyozta, a kormány minden esetben megvizsgálja, hogy a kórházak igazgatóinak van-e személyes felelőssége az adósság felhalmozódásában, ugyanakkor azt is tudják, vannak olyan ellátási formák, amelyek jelenleg alul-, míg mások felülfinanszírozottak, így szabályos működés mellett is elképzelhető kisebb, vagy nagyobb tartozások kialakulása.
Gulyás Gergely mindemellett
  • a négyes metró szerződéssel összefüggő vizsgálatról közölte, az Európai Unió büntetést helyezett kilátásba, ami 50-60 milliárd forint értékű lehet, és tárgyalnak arról, hogy Magyarországot a lehető legkisebb kár érje;
  • a budapesti repülőteret és a fővárost összekötő út fejlesztéséről azt mondta, folyamatban van ennek a tervezése, szeretnék minél előbb megkezdeni a kétszer két sávos út kialakítását;
  • a román nagykövet napokban tett nyilatkozatára – miszerint nem lesz mód az erdélyi gazdák támogatására kétoldalú szerződés hiányában – úgy reagált: egységes gazdasági térség tagjai vagyunk, és várjuk, hogy Romániának milyen kifogása van az ellen, hogy Magyarország a román gazdaság fejlődéséhez is hozzájárul az erdélyi térség támogatásán keresztül;
  • az államháztartási hiány várható alakulásáról úgy vélekedett: a jelzettnél úgy tűnik rosszabb semmiképp nem lesz, de jobb lehet;
  • hangsúlyozta, hogy a központi közigazgatásban megszűnt a szabadságok pénzben történő megváltásának lehetősége, a kormány pedig hajlandó egységes, a polgármesterekre is vonatkozó végkielégítési szabályokat bevezetni, amennyiben erre az önkormányzatoktól felkérést kapnak;
  • a Borkai Zsolt volt győri polgármester ügyében megfogalmazott kérdésre válaszolva elmondta, alapos a gyanú, hogy zsarolás történt, ami példátlan az eddig is durva viták jellemezte magyar politikai életben;
  • közölte, hogy a katasztrófavédelem napi szinten végez méréseket a Mátrai Erőműnél, de nem talált vegyi határérték-átlépést;
  • kiemelte: súlyos tévedés összekeverni Varga Judit igazságügyi miniszter és Dobrev Klára DK-s európai parlamenti képviselő felmenői kommunista rendszerben végzett cselekedeteinek súlyát, ugyanakkor minden esetben, így ebben a kettőben is igaz, hogy senki nem felelős szülei, nagyszülei tetteiért;
  • a Budapest-Belgrád vasútvonal építésével kapcsolatban emlékeztetett, a kivitelezőkkel aláírták a szerződéseket, így az építkezés körülbelül 3 évig fog tartani.
Hollik Istvánt a Magyar Hang arról kérdezte, miért mondta azt, hogy a klímahelyzetről folytatott társadalmi konzultáció célja nem az, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja. A kormányszóvivő szerint félreértették a szavait, amiért elnézést kér. „Számít a magyar emberek véleménye. Arra próbáltam utalni, hogy ennek a leghatékonyabb módja a nemzeti konzultáció, de más formákat is igénybe tudunk venni, ilyen volt ez a kérdőív” – tette hozzá a hvg.hu összefoglalója szerint. Gulyás az Index újságíróiról készült plakátokról azt mondta, ami plakátügyben történt, az elfogadhatatlan, a kormány teljes mértékben elítéli, a nyomozás pedig folyamatban van az ügyben. Tarlós István polgármestersége alatt ilyen nem történt a fővárosban – jelentette ki. 
Frissítve: 2019.11.28. 19:40

„Nem tartjuk számon senkinek a szexuális beállítottságát” – Cáfolja az Eurovízióról szóló állításokat a közmédia

Publikálás dátuma
2019.11.28. 16:22

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Mint írják, az a szakmai döntés született, hogy jövőre az indulás helyett közvetlenül a magyar könnyűzene tehetségeit, az általuk létrehozott értékteremtő produkciókat segítik.
„A közmédia felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, ezért határozottan visszautasítja azokat a hazai és nemzetközi sajtóban a közelmúltban megjelent állításokat, miszerint Magyarország azért nem képviselteti magát az Eurovízión, mert a műsor terepet ad a homoszexuális előadóknak” – írta csütörtöki közleményében az MTVA. Hozzátették, hogy „ezek a szexuális beállítottságra utaló sajtóvélemények ugyanis sértik az emberi méltóságot, a sajtóetikai normákat, valamint a jogállamiságot.” „Az a szakmai döntés született, hogy jövőre az Eurovíziós indulás helyett közvetlenül a magyar könnyűzene tehetségeit, az általuk létrehozott értékteremtő produkciókat segítjük. Szeretnénk leszögezni, hogy semmilyen produkció, esemény, vagy rendezvény kapcsán sem tartjuk számon senkinek a szexuális beállítottságát. Felmerül azonban a kérdés, hogy az erről cikkező médiumok miért teszik ezt?” – áll a közleményben.
Nemrég a Gurdian című brit lap írt magyar forrásokra hivatkozva arról: Magyarország nem vesz részt a 2020-as Eurovíziós Dalfesztiválon, pletykák szerint azért, mert a szélsőjobboldali kormánynak és a közmédia vezetésének túl meleg (gay) a produkció. A lap emlékeztet rá, máig sincs hivatalos indoklás arra, hogy A dal győztesét miért nem nevezik be az európai megmérettetésre – ugyanakkor a homofób retorika már a legmagasabb döntéshozói szinteken is bevettnek számít. (A Guardian cikkének társzerzője a Népszava korábbi munkatársa.)  
Frissítve: 2019.11.28. 17:29