Előfizetés

Szabad szemmel: a populizmus kísértete járja be a világot, de mi vagyunk a kísérleti nyulak

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.11.29. 06:41

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 29.
New York Times Paul Krugman szerint ha Trump és a hasonszőrűek egyáltalán értenék , miről is szól a hálaadás, a legamerikaibb ünnep a tengerentúlon, akkor bizonyosan gyűlölnék. Azt ugyanis először a 17. században, az akkori angol tekintélyuralmi rendszer elől menekülő bevándorlók tartották meg, de pontosan az ilyeneket igyekszik távol tartani a mostani elnök. Ám ez egyben a faji türelem és a sokféle kultúra együttélésének napja is, vagyis azokat az értékeket ünneplik, amik valójában naggyá teszik az országot: a nyitottságot, a vallási toleranciát, az üldözöttek iránti rokonszenvet, az emberi egyenlőségbe vetett hitet, emlékeztet a Nobel-díjas közgazdász. Voltak persze jócskán sötét korszakai is az USA-nak, de azokból mindig sikerült kikeveredni. Ám most megint ilyen periódus következett be. Nem kétséges, Trump és az övéi fehér nacionalisták, akiknek a nézetei közelebb állnak a vér-és-rög elméletét követő európai nacionalistákhoz, mint az Új világ hagyományaihoz. Ám nincs garancia arra, hogy a nemzet sértetlenül átvészeli ezt az időszakot. Az elnök szokatlanul népszerű, de csak mintegy 40 százalék támogatja, ami nagyjából annyi, amennyit Orbán magáénak mondhatott, amikor lebontotta a magyar demokráciát. Viszont a nemzet többi része megnyugtatóan elkötelezett a nyílt társadalom mellett. Évtizedek óta nem vallották ennyien, hogy a migránsok kedvezően járultak hozzá Amerika sorsának alakulásához. Azon kívül Trump ellenzéke sokkal elszántabb, mint azok, akik a Fidesszel vagy a PiS-szel állnak szemben, mert utóbbiak kezdettől fogva demoralizáltnak és szervezetlennek tűnnek. Az alkotmányos vádemelési eljárásban sok ember véleménye fejeződik ki, mármint hogy ragaszkodni kell az alapértékekhez.  
Profil A lap vegyesnek minősíti Juncker ötéves mérlegét, mert a távozó Bizottság elnöke ügyesen kezelt több válságot is, ám mulasztásokat követett el, amikor az új keletű kelet-nyugati viszályt kellett volna elsimítania. Sikereiben közrejátszott lekötelező stílusa, de a humor is, például amikor Orbán Viktort egy laza „Helló, diktátorral!”-ral üdvözölte. Ő maga is elismerte, hogy legnagyobb kudarcát a Brexit jelentette. A migrációs válság során a Merkel-féle határnyitást támogatta, de azután a dolog kicsúszott a kezéből, persze ugyanez volt a helyzet az összes EU-politikussal. Főleg Közép-Európa utasította el az unió által szorgalmazott kvótákat, noha legfeljebb csupán pár ezer menedékkérőt kellett volna átvennie. Magyarország és a másik három visegrádi állam semmiféle szolidaritásra nem volt hajlandó, de Brüsszel nem torolta meg ez a hozzáállást. És idáig még az a javaslat sem kapta meg a többséget, hogy az EU-támogatásokat attól tegyék függővé, mennyire hajlandók a kormányok migránsokat befogadni. De a következő pénzügyi időszak kapcsán bizonyosan előkerül az ötlet. Az osztrák biztos, Hahn nemrégiben arról beszélt, hogy egyes tagállamok – tévesen – pénzkiadó automatának tekintik az uniót. Juncker azt is bevallotta, hogy alábecsülte a kulturális különbségeket a kontinens két fele között. Megbosszulta magát, hogy az újonnan felvett tagok polgárai úgy érezték: az EU hátrányos megkülönböztetést alkalmaz velük szemben. Azon kívül a Bizottság gyorsabban is reagálhatott volna arra, hogy egynémely nyugati élelmiszeripari konszern gyengébb minőségű árukat szállított keletre. A testület elnöke pedig ellátogathatott volna többször is a volt szocialista országokba. Ezzel együtt a szervezet hatékony elnökeként vonul majd be az európai történelembe. Hiányozni fog a földrésznek.  
Foreign Policy A folyóirat arra figyelmeztet, hogy új menekülthullám készülődik, ám Európának semmiféle rövidtávú terve nincs erre az esetre, hát még stratégiája! Pedig Merkel négy éve pontosan megmondta, hogy a migráció sokkal súlyosabb kérdés lesz, mint a görög pénzügyi bajok vagy az euró stabilitása. A Brexitbe erősen belejátszott az idegenekkel szembeni félelem. Egyre több a szélsőséges merénylet, amit szintén a xenofóbia táplál. Az EU-nak még sincs összehangolt bevándorlás politikája, és ez csak még nyomasztóbb lesz az elkövetkező időkben. Az áradatot csak a Törökországgal kötött egyezmény fékezte le, ám közben a magyaroknál, az osztrákoknál és a franciáknál megugrott a szélsőséges pártok népszerűsége. Ezzel párhuzamosan egyre inkább elfogadottá vált a nézet, hogy a jövevények fenyegetést jelentenek mind a biztonságra, mind az európai identitásra nézve. A megosztó vita azóta is tart, ám ezalatt igencsak szenvednek az érintettek, ppéldául a rettenetes líbiai táborokban. De nem jobbak a körülmények Görögországban sem, ahová egyre többen érkeznek. Akik nekivágtak a Földközi-tengernek, azok közül tavaly sok százan fulladtak vízbe. De a jövőben alighanem még többen próbálkoznak ezzel, hiszen Irakban, Szíriában és Jemenben dúl a viszály és a klímaváltozás miatt mind több vidék válik lakhatatlanná, így az ott lakók kénytelenek felkerekedni, hogy új életet keressenek maguknak.
Le Monde „Populizmus Közép- és Kelet-Európában”. Ezzel a címmel írt elemzést a jelenség gyökereiről, többszöri átalakulásáról és jelenlegi állapotáról a francia történész, Roman Krakovsky. Alapgondolata az, hogy napjainkban nem a kommunizmus, hanem a populizmus kísértete járja be a világot. A jelek szerint az öreg földrész keleti fele szolgál az ideológia kísérleti laboratóriumaként és gyakorlati kipróbálásának terepeként. A szerző úgy véli, hogy ezek az országok jó pár okból, kései és csupán részleges demokratizálódásuk, a kisebbségek visszatérő problémája, a gazdasági elmaradottság, a polgárság gyengesége miatt megfelelő talajt jelentenek a populista stratégia számára, ami alternatív fejlődési utat jelent, a nemzeti hagyományok és az „az emberek véleménye” alapján. Igazából a kommunisták is populista vonalat vittek, építve a személyi kultuszra, valamint időnként antiszemita kampányokra. Mi több, bármennyire is képtelenségnek tűnik, politikájuk esetenként hasonlatosságot mutat a két világháború közti populizmussal, amit a nacionalizmus, az idegengyűlölet és gyakran a magyar, illetve román állam antiszemitizmusa határozott meg. A kötet bemutatja, hogy ezek az országok miként sodródtak a tekintélyuralmi, totalitárius és bűnös politika felé. A rendszerváltás után sokan elítélték a nacionalista démonok visszatértét. Természetesen, a történelem nem ismétli önmagát, de az biztos, hogy a globalizáció, a menekültekkel szemben érzett félelem, a demográfiai hanyatlás keltette pánik, láttán a sok keleti kormány ismét a tekintélyelvűség, a bezárkózás felé fordul. De valóban demokratikus-e az Orbán Viktornak oly kedves illiberális demokrácia, amikor a magyar nép örök keresztény értékeire hivatkozva elhallgattatja, illetve megzabolázza az igazságszolgáltatást, a sajtót és a kutatást? A történész ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a Nyugat is megtapasztalja a bizalmi válságot, a befolyás elvesztését, ezért önbecsapás volna azt hinnie, hogy ott nem győzedelmeskedhet ez a fajta, a nemzeti identitáson alapuló, tekintélyelvű populizmus.

Váratlanul Afganisztánba látogatott Trump

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.28. 21:24

Fotó: OLIVIER DOULIERY / AFP
Az amerikai elnök utazását biztonsági okokra hivatkozva tartották titokban.
Előre be nem jelentett látogatásra Afganisztánba érkezett csütörtökön az amerikai elnök. Donald Trump az amerikai hálaadás ünnepén ellátogatott az afgán fővároshoz, Kabulhoz közeli Bagramban lévő amerikai légitámaszpontra.
„Ez veszélyes térség, az elnök pedig támogatásáról akarja biztosítani a katonákat”

– mondta Stephanie Grisham, a Fehér Ház szóvivője.

Az amerikai elnök találkozott afgán hivatali kollégájával, Asraf Gánival, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok jelentősen csökkenteni fogja az Afganisztánban állomásozó csapatainak létszámát, részleteket azonban nem közölt. Azt hangoztatta, hogy az afganisztáni tálibok tűzszünetet és békét akarnak. A látogatást fogolycsere előzte meg egy héttel korábban, amitől a béketárgyalások újraéledését várják. Az elnök azt is megerősítette, hogy 8600-ra csökkentik az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák létszámát. Ez volt megválasztása óta az amerikai elnök első afganisztáni látogatása. Trump utazását biztonsági okokra hivatkozva tartották titokban. Az elnöki különgép a bagrami támaszponton szállt le, Donald Trumpot Mark Milley hadseregtábornok, a vezérkari főnökök bizottságának főnöke fogadta. Trump mintegy 1500 ember előtt mondott beszédet. Az elnök pulykát szolgált fel néhány amerikai katonának, és helyet foglalt az asztaluknál, hogy együtt költsék el a hálaadásnapi vacsorát. Több tízezer afgán polgári személy és több mint 2400 amerikai katona halt meg az Egyesült Államok leghosszabb, 18 éve kezdődött háborújában. Az elnök és felesége hasonló látogatást tett tavaly karácsonykor Irakban. Mike Pince alelnök a héten látogatta meg az Irakban állomásozó amerikai katonákat.

Drezdai ékszerrablás: félmillió eurót ajánlanak a nyomravezetőnek

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.28. 18:39

Fotó: Sebastian Kahnert / AFP / dpa Picture-Alliance
Az ellopott, briliánsokat és gyémántokat tartalmazó ékszerek és tárgyak megkerülésére a szakértők szerint alig van remény.
Félmillió euró (168 millió forint) nyomravezetői díjat ajánlottak fel annak, aki olyan információval szolgál, amely segíthet a drezdai ékszerrablás tetteseinek azonosításában és elfogásában, vagy a zsákmány megtalálásában – jelentette be csütörtökön a múzeumi rablás ügyében nyomozó rendőrség. Horst Kretzschmar tartományi rendőrfőnök és Klaus Rövekamp vezető főügyész közölték, hogy minden eszközt megragadnak az ügy megoldása érdekében. Az eset feltárására alakult, Epaulette nevű különleges nyomozócsoport tagjainak számát 40 főre emelték. Eközben a helyszínelés a végéhez közeledik a múzeumként működő drezdai uralkodói palota (Residenzschloss) kincstárában, a Grünes Gewölbe (Zöld boltozat) elnevezésű épületrészben. A rendőrség szóvivője elmondta, hogy a tervek szerint péntek délelőtt befejezik a helyszíni vizsgálatokat. Egyelőre nincsen forró nyom az ügyben. A különleges nyomozócsoport
összesen 342, a lakosságtól érkezett információt vizsgál, köztük 49 esetben képekről és videofelvételekről is szó van.

Az ellopott, briliánsokat és gyémántokat tartalmazó ékszerek és tárgyak megkerülésére a szakértők szerint alig van remény. Willi Korte szakértő szerint annak esélye, hogy felbukkanjanak a műtárgypiacon és sértetlenül visszakerüljenek a múzeumba, elenyésző.
„Az a legnagyobb félelmem, hogy a köveket kitörik belőlük és egyenként értékesítik”

– mondta.

Korte szerint a gyémántok gyakran szolgálnak fizetőeszközként, gyakran adják őket tovább Észak-Amerikába, Kelet-Európába vagy Ázsiába. A rendőrség négy elkövető után nyomoz. A két betörő mellett, akik a palotában készült felvételeken láthatók, még két tettes tartózkodhatott az épületen kívül. Az ismeretlen tetteseknek hétfő reggel a szigorú biztonsági intézkedések ellenére sikerült a palota kincstárába bejutni és a három ékszeres vitrint fejszével betörve elvinni három ékszeregyüttes egyes darabjait. A Drezdai Szász Állami Műgyűjtemények (SKD) szerdai tájékoztatása szerint az értékes gyűjteményből elloptak tizenegy különleges darabot, valamint eltűntek két további műtárgy részei és több gyémántokkal és briliánsokkal díszített kabátgomb is. A tárlókban őrzött, mintegy száz darabból álló három ékszergarnitúrából hátrahagytak számos ékszert, köztük gyémánttal kirakott cipőkapcsokat és gombokat, a királyné gyöngy nyakláncát és egy gyémántokkal kirakott kardot. A drezdai kincstárat Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király hozta létre 1723-ban. Az évszázadok során háromezernél is több műalkotás – ékszer, dísztárgy, bútor – gyűlt össze benne, és kezdettől nemcsak a műtárgyak őrzésére, hanem bemutatására, kiállítására is szolgált. A múzeumként működő drezdai uralkodói palota szerdán újranyitott, de a kincstár, ahonnan a három nagy értékű ékszergarnitúrát ellopták, egyelőre zárva marad.