A KSH szerint 360 700 forint az átlagkereset

Publikálás dátuma
2019.11.29. 09:30

Fotó: Shutterstock
Kiszámolták, hogy szeptemberben is kétszámjegyű volt az emelkedés.
Szeptemberben a bruttó átlagkereset 11,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 360 ezer 700 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 900 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 247 300 forint volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. A január-szeptemberi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 359 900 forint volt, közfoglalkoztatottak nélkül számolva elérte a 369 900 forintot. Az év első kilenc hónapjában a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 700 forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Szerző
Témák
átlagkereset KSH

335,97 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.29. 08:41

Fotó: Népszava
Vegyesen mozgott a forint árfolyama a főbb devizákhoz mérve péntek reggelig a csütörtök esti szinthez képest a nemzetközi bankközi piacon.
Az euró 335,97 forintra erősödött reggel röviddel hét óra után a csütörtök esti 335,96 forintról.
A dollár árfolyama 305,21 forintról 305,15 forintra gyengült, a franké viszont 305,46 forintról 305,68 forintra emelkedett.
Az euró 1,1011 dollárra erősödött a csütörtök esti 1,1007 dollárról.
Szerző

Ritkán látott lazítás a közbeszerzéseknél

Publikálás dátuma
2019.11.29. 07:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Nem lehet „visszaélésszerűen” kutakodni a közbeszerzési dokumentumokban, de nem is fogja azokat ellenőrizni a kormány.
Megszünteti a magyar közbeszerzések kormányzati ellenőrzését, sőt sok esetben sem a hazai, sem az uniós forrásokból megvalósuló beruházásoknál nem kell tendert kiírni a parlament előtt fekvő közbeszerzési törvény módosítása szerint. A tervezet egyik passzusa szerint a jövőben csak a Közbeszerzési Hatósághoz lehet utólagos panasszal fordulni, ezért a Miniszterelnökségen működő ellenőrzési szervezetet leépítik. Mindezt az eljárások egyszerűsítésével, gyorsításával az adminisztratív terhek csökkentével indokolják. A hatóság mellett jelenleg és a jövőben is folytathat vizsgálatokat az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ám valójában e két szervezet közül egyik sem foglalkozik érdemben a közbeszerzésekkel. Az elmúlt években átlagosan évi 2000 milliárd forintnyi közbeszerzést finanszíroztak hazai forrásból, ez az összes közbeszerzési kiadás 60-70 százaléka, de az uniós pénzek hullámzó felhasználástól függően, akár 50 százalékra is lemehet az arány.  A korrupció terjedésének esélyét növeli a kormány azon javaslata is, amely bizonyos esetekben és támogatásoknál eltörölné a közbeszerzési kötelezettséget. Jelenleg – többszöri emelés után – az áruk és szolgáltatások esetében 68 millió forintot, az épületberuházásoknál pedig 300 millió forintot meghaladó érték felett kellett pályázatot kiírni, illetve közbeszerzést lefolyatni. Most ezen értékhatárokat eltörlik – erre Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet. A javaslat szerint a pályázati pénz elköltéséhez elég lesz három ajánlatot bekérni a reménybeli szállítóktól, ezzel le is tudja a beszerzési eljárást. Hadházy szerint ezzel az intézkedéssel a kormány gyakorlatilag az uniós és hazai támogatások nyilvánosságra kerülésének lehetőségét is kizárja a kormány, ugyanis így azok meg sem jelennek a közbeszerzési értesítőben. A kormány szerint az közbeszerzési értékhatár eltörlése ez esetben a bürokráciát csökkenti, az indoklás nem tér ki a korrupciós veszély nyilvánvaló emelkedésére.    Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a parlamenti vitában megerősítette, hogy a Miniszterelnökség nem fogja ellenőrizni a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzéseket és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseket, ami kiküszöböli a párhuzamosságokat. A módosítás nem érinti az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseket, valamint a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetén is van lehetőség az ellenőrzésre - jelentette ki. Arra hivatkozott, hogy a párhuzamosságok miatt az eddigi eljárások lassúak voltak, a lassúság pedig drágulást és bizonytalanságokat eredményez. A törvényjavaslat indoklása szerint ugyanakkor a módosítás egyaránt szolgálja a „felelős közpénzfelhasználás garanciáinak erősítését”. Megjegyeznénk, hogy az ellenőrzések csökkentése pont ezt a célt nem segíti.  A javaslat kitér arra is, hogy az informatikai és szoftverbeszerzések szabályairól a kormány saját hatáskörben rendelkezhet, azaz ezt a kérdést a parlament nem fogja szabályozni. Mint ismert a rendőrség, az adóhatóság és több állami cégről derült ki, hogy közvetítőkön keresztül, milliárdos korrupciós felárral vásárolt Microsoft termékeket, amit a szoftvergyártó el is ismert az amerikai hatóságok előtt. Idehaza ennek ellenére nem történt semmilyen előrelépés a nyilvánvaló korrupció felderítésére. Most a kérdés szabályozását is kiengedi a parlament a kezéből, ami a jelenlegi kormányzati rendszerben ugyan formalitás, de alkotmányos demokráciában a törvényhozást nem gyakorolhatná a kormány.  Szintén nem az átláthatóság irányába mutat az a módosítás, amely korlátozza a közbeszerzési dokumentumokba való iratbetekintés jogát, pontosabban annak „visszaélésszerű alkalmazását”. Az iratokba az érintet ellenfelek továbbra is betekinthetnek, ám csak a kihirdetéstől számított tíz napon belül. Az kormány szerint a tíz napon túli iratbetekintés már kimerítheti a visszaélésszerű jogalkalmazást. A közpénzek megőrzését segítheti azon módosítás, amely lehetővé teszi az építési beruházásoknál csak az ajánlati ár alapján a versenyt. Ezt a lehetőséget 2015-ben épp az Orbán-kormány szüntette meg – kötelezővé téve, hogy a kiírók minőségi kritériumokat is figyelembe vegyenek a pályázatok elbírálásánál. Most visszahozzák ezt a lehetőséget, hogy az építési, tervezési beruházásoknál a legolcsóbb ajánlat győzhessen – ám trükközésre továbbra is marad lehetőség. Ilyenkor a megrendelő és a nyertes, ha össze akar játszani, akkor utólag szokott plusz megrendeléssel előállni, majd pedig emelni a díjazást is. Ennek ellenére előrelépés, hogy a közbeszerzési törvény a jövőben nem zárja ki, hogy a legolcsóbb pályázat nyerhessen.  

Nem lehet kutakodni

Húzd meg - ereszd meg módjára módosítja, immár sokadszorra a kormány közbeszerzési törvényt. Most épp a lazítás van soron, hogy soha nem fordulhasson elő olyan uniós korrekció, mint az elmúlt hetekben. Mint közismert, mintegy 700 milliárd forintos büntetést vállalt be a kabinet annak érdekében, hogy a 9000 milliárd forintos uniós keretet lehívhassa Brüsszelből. A kormány szerint nem éri veszteség a magyar államot, ami igaz is, hiszen az elcsalt 700 milliárdnyi uniós pályázatot a költségvetésen keresztül kifizetik a magyar adófizetők, a keretet pedig más pályázatokkal töltik fel. Ám valójában olyan projektekre ment el a kifogásolt összeg, amelyeknél az uniós fogalmak szerint nem volt rendben a közbeszerzés. Ha elfogadják a törvénymódosítást, a közpénzfelhasználás és a visszaélések is még inkább rejtve maradnak.

Szerző