Túlevéssel a környezetet is pusztítjuk

Publikálás dátuma
2019.11.30. 12:40
Illusztráció
Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A szükségesnél több élelmiszer fogyasztása az egészségen kívül a környezetre is rossz hatással van.
Az, hogy a felesleges bevitt kalóriák hizlalnak és károsak az egészségre, sokaknak nem újdonság, arra azonban kevesebben gondolnak, hogy a túlfogyasztással az előállításhoz használt energia, víz és erőforrás is kárba megy – írta korábban az Élő Bolygónk.
Az ENSZ adatai szerint a fejlett világban az elpocsékolt élelmiszer-hulladék mennyisége eléri a 222 millió tonnát. A WHO adatai szerint világszerte 1,9 milliárd ember, 41 millió öt év alatti gyerek küzd elhízással, akiknek az energiabevitele az elmúlt öt évben fejenként 50 százalékkal nőtt meg. 
A Frontiers in Nutrition című folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a túlfogyasztás ökológiai ára messze meghaladja a hagyományosan vett élelmiszer-hulladék által okozott károkat – a veszteségesen hasznosuló élelmiszer mennyisége globálisan eléri a 140 gigatonnát. Ehhez hozzájön az az erőforrás és energia, amivel az elhízáshoz társuló egészségügyi problémákat kezelni kell. A kutatók szerint a tanulmányuk rávilágít: a túlzásba vitt fogyasztással nemcsak magunkat, hanem a környezetünket is pusztítjuk.
Szerző

Ne vásárolj semmit!

Publikálás dátuma
2019.11.30. 11:00

Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
A karácsonyi konzumőrület helyett a termékek javítását, 5-10 éves garanciát és a "tervezett elavulás" tiltását javasolják civil szervezetek.
A Black Friday őrületre válaszul, a Ne Vásárolj Semmit! Nap keretében már a jövő évi "Black Friday akcióját" hirdeti meg a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Fenntarthatóság Felé Egyesület (FFE) – közölte a két civil szervezet. Emellett követelik, hogy legyen tíz év garancia a 2020 őszén piacra kerülő termékekre, illetve addigra tiltsák be a „tervezett elavulást” is. A szeretet ünnepe előtti, valaha a fény születését váró adventi időszak mára a bolygónk tönkretételében kulcsszerepet játszó fogyasztási őrületté vált – fogalmaznak. A Black Friday akciók során többnyire különféle elektronikai termékek – például okostelefonok, tabletek, számítógépek, televíziók vagy hűtők - beszerzése kapcsán „tapossák egymást az emberek”. Pedig lehet, hogy nem is lenne ezekre szükség. Nem kizárt, hogy az igényt csak az "akciók” és a reklámok keltik életre. Az elektronikai eszközök beszerzése érdekében más trükköket is bevetnek a gyártók. Ilyen a termékekbe „épített”, úgynevezett tervezett elavulás. Ennek jele, ha a számítógép épp egy héttel az amúgy is nagyon rövid garancia lejárta után romlik el, a mosógépet havonta kell javítani, a mobiltelefon lelassul, vagy az új tintapatron beszerelése után a nyomtató nem akar működni. Ilyenkor már érkeznek is a boltokba az „újabb”, „divatosabb” készülékek. Pedig a tervezett elavulás miatt az „akciósan” megvásárolt eszközök, telefonok hosszú távon valójában drágák. Sokszor ugyanis másfél-kétévente arra kényszerülünk, hogy újabb és újabb okostelefont vagy más elektronikai eszközt vegyünk. Ez nem csak a pénztárcánkat terheli meg, de az új készülékek előállítása komoly környezetterheléssel is jár. A két civil szervezet ezért azt kéri, ne dőljenek be az emberek a Black Friday akciós reklámjainak: inkább csatlakozzanak a Ne Vásárolj Semmit! Naphoz. Így ahelyett, hogy az üzletekbe sietnének, dőljenek hátra, és gondolkodjanak el, tényleg szükségük van-e az adott termékre – idézik Éger Ákost, az MTVSZ ügyvezető elnökét. Környezeti szempontból az a legjobb megoldás, ha igyekszünk meghosszabbítani az elektronikai eszközeink életét. Amit lehet, próbáljunk megjavítani, -javíttatni. Ha pedig mégis a vásárlás mellett döntünk, próbáljunk felújított eszközöket vásárolni, lehetőleg legalább három év garanciával. Ha új terméket veszünk, akkor is keressünk olyat, amelyhez legalább 3, vagy akár 5 év garancia jár – teszi hozzá Fidrich Róbert, az FFE programfelelőse. A tervezett elavulás betiltásáért folytatott, illetve a tartós, hosszú életű termékek melletti küzdelem jegyében az MTVSZ és az FFE törvénymódosítást kezdeményez. Ebben javasolják a tartós fogyasztási cikkek fokozatos, először 5, majd 10 éves jótállási idejének előírását. Emellett pénzbírságot, vagy akár börtönbüntetést is szükségesnek tartanának arra a gyártóra, amely szándékosan tervezett elavulással építi meg készülékeit. Így már most meghirdetik a jövő évi „Black Friday akciójukat” annak érdekében, hogy egy év múlva az okostelefonokat már 5 év garanciával, a tartós fogyasztási cikket pedig 10 év garanciával lehessen vásárolni – összegezte Fidrich Róbert.   

A franciák már léptek

Franciaországban keresztes hadjáratot indítottak a vásárlási láz ellen. Parlamenti képviselők törvényben tiltanák be az akció reklámozását. A parlamenti szakbizottság nagy többséggel továbbengedte a képviselők beadványát. Elsősorban a hatalmas környezeti szennyezésnek akarnak gátat szabni, amit generál. "Tavaly az internetes vásárlások miatti csomagküldés a tízszeresére nőtt, ami a szállítás révén az üvegházhatást erősíti. A másik gond a fogyasztók tömeges megtévesztése hamis reklámokkal" - mondta Delphine Batho korábbi környezetvédelmi miniszter, aki jelenleg zöldpárti parlamenti képviselő. "Ma reggel kiskereskedőkkel találkoztam, akik azt mondták, hogy ők ezzel a nappal egyáltalán nem nyernek. Tudják, hogy mindez kizárólag az internetes óriáscégek javát szolgálja, de ennek ellenére ők is kénytelenek beszállni a versenybe" - közölte a francia zöldpárti képviselő.  Olaszországból és Németországból is hallani tiltakozásokat.  

Szerző

Tiszta levegő: vészharang és porhintés

Publikálás dátuma
2019.11.30. 09:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Amilyen rendületlenül sorolja a kormány a szép szavak szintjén kimerülő levegővédelmi intézkedéseit, annyira süket a civilek egyre hangosabb vészjelzéseire.
Magyarországon a légszennyezés egyik fő oka a közlekedés – derült ki az országgyűlés fenntartható fejlődési bizottsága nemrég civilek bevonásával megtartott ülésén. Az agrártárca által bemutatott 2016-os adatok szerint a nitrogén-oxidok 41 százaléka kibocsátásáért a gépjárművek felelnek. A határérték a fővárosban leginkább az Erzsébet téren és a Széna téren lépi át a szennyezettség, de Pécsen is történt hasonló – közölte ennek kapcsán Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország kampányvezetője. Hivatkozott az Európai Környezetvédelmi Ügynökség figyelmeztetésére, miszerint a nitrogén-dioxid-szennyezés gyakorta jelentősebb ott, ahol sok ember megfordul – például iskolák, kórházak környékén – és nincs hivatalos mérőállomás. 2-3 hetes tavaszi méréseik 24 budapesti iskola környékén rendre meghaladták az éves határértéket és a környező mérőállomások adatát.  A közlekedés üvegházgáz-kibocsátása Európában egyre nő – mutatott rá Simon Gergely. A Greenpeace szerint az országnak a közlekedési légszennyezés évi 500 milliárd forintos – döntően egészségügyi - kárt okoz. A terhelés komoly szerepet játszik a szívproblémákban, az agyvérzésekben vagy a tüdőrákban. Ezek kétharmadáért a nálunk egyre terjedő dízelautók tehetők felelőssé. A KSH adatai szerint, míg 2005-ben 447 ezer dízelautó rótta a magyar utakat, az érték 2017-re már egymillió fölé nőtt. Ennek részbeni oka, hogy egyes nyugat-európai városok kitiltották területükről e járműveket. Simon Gergely szerint adminisztratív eszközökkel meg kéne fékezni az ilyen típusú gépkocsik behozatalát. Emellett szorgalmazza a szennyezésalapú útdíjat, az alacsony kibocsátású zónákat és a vasúti teherszállítást. Megemlítette, hogy a német légügyi hatóság szerint 2028-ig az összes belsőégésű motoros járművet be kellene tiltani. Tanulmányok szerint Magyarországon a közúti közlekedés résztvevői az általuk okozott költségeknek mindössze körülbelül 30 százalékát fizetik meg – hívta fel a figyelmet Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Nem lehet úgy küzdeni a közlekedés légszennyezése ellen, hogy erre néhány tízmilliárd forintot fordítunk, míg a szennyezést ezermilliárddal támogatjuk - fogalmazott. Többekhez hasonlóan felrótta a cégautók óriási kedvezményeit. A civil szervezet kilométer- és szennyezésarányos városi útdíjat kezdeményez az összes járműre és szorgalmazza a repülőjegyadót. Szerinte eme intézkedések népszerűvé tehetők, ha a többletbevételeket visszaosztják a szegényeknek. Olyan parkolóhelyek kialakítását is sürgetik, amelyeket csak környezetbarát járművek vehetnek igénybe. Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) illetékes helyettes államtitkára elismerte a nitrogén-oxidok káros hatását, hozzátéve, hogy ez más tagállamban is gond. Szintén furcsállotta, hogy az új autók 70 százalékát cégek veszik. A kormány ellenlépései tárgyában főként stratégiákat, terveket, programokat és „kereteket” sorolt. Ide értendő például az elektromos autók elterjesztését célzó, idén frissített Jedlik Ányos Terv és a 2022-től csak elektromos buszok vásárlását támogató program. A használatalapú útdíjat nehéz-tehergépjárművek kapcsán említette, illetve hivatkozott az EU egyre szigorodó előírásaira. Nemesdy Ervin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a fővárosi tömegközlekedési eszközök megújítását ismertette. A budapesti forgalom 47 százalékát a közösségi közlekedés, 40 százalékát személygépkocsik, 11 százalékát gyalogosok, 2 százalékát pedig kerékpárosok teszik ki. Céljuk, hogy ezek az értékek 2030-ra 50-30-15-5-re módosuljanak, míg az alternatív hajtásúak arányát 25-30 százalékra növelnék. 
A fűtésből származó részecskeszennyezés tárgykörében a legmeghökkentőbb adattal Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége elnöke szolgált, aki szerint az EU-tagországok között Magyarországon a harmadik legszennyezettebb a levegő. - A lakosság egyre inkább fa-, szén- és hulladéktüzelésre vált – hangsúlyozta az elnök, ami helyett a környezetbarát, de nem mindenhol elérhető távhőt ajánlotta.  Lukács András a rossz fafűtés jelentős környezetszennyező hatására, ennek kapcsán a felvilágosítás kiemelt jelentőségére hívta fel a figyelmet. Szerinte szemléletformálásra évi tízmilliárdos nagyságrendű összeget kellene költeni, ami eltörpül a tájékozatlanságra is visszavezethető évi körülbelül 1500 milliárdos kárhoz képest. Simon Gergellyel együtt külföldi – akár lengyel - mintára követelte a lakossági lignitégetés azonnali betiltását. Súlyos problémának nevezte, hogy – felméréseik szerint – a magyar lakosság harmada éget több-kevesebb rendszerességgel hulladékot. (Simon Gergely cáfolta azt a közvélekedést, hogy leginkább a szegények fűtenek szeméttel. Tapasztalataik szerint sokszor jó környékek – vagy épp idősek otthonának - kéményeiből is fekete füst gomolyog.) Emellett szorgalmazta az avarégetés - több városban már megvalósult - teljes tilalmát is. A Greenpeace képviselőjével együtt ostorozták a rendkívül gyenge hatósági fellépést, amit az Agrártárca által készített Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) tervezete sem orvosol. Német példák nyomán azt javasolták, hogy a kéményseprőket vonják be a fűtés ellenőrzésébe, de ezt az illetékes agrártárca elveti. Miközben Schmuck Erzsébet azzal az adattal sokkolt, hogy az EU kimutatásai szerint Magyarországon évente 15 ezren halnak meg idő előtt a légszennyezés miatt, Lukács András arra figyelmeztetett, hogy a megbetegedések ennek akár sokszorosára is rúghatnak. Az asztmás gyerekek száma például 16 év alatt két és félszeresére nőtt. Az LMCS uniós támogatással beszerzett új készüléke rendkívüli mennyiségű, a jelenleg mérteknél jóval kisebb szennyezőanyagot mutatott ki a levegőben – hívta fel a figyelmet a civil szervezet elnöke. Ezek a kroábban mért elemek tömegének akár csak egymilliárdod részét kitevő részecskék az élő szervezet minden zugába eljutnak. Míg egy erdőben egy kockacukornyi levegőben ezer ilyen szemcse található, addig Budapesten az út mentén 36-37 ezer, az útkereszteződésben pedig 470 ezer. Lukács András sürgette a legapróbb részecskék hivatalos mérését is.  László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium illetékes államtitkár-helyettese a hazai légszennyezettséget európai szinten átlagosnak ítéli. Szerinte a kén-dioxid vagy a szén-monoxid esetében teljesülnek az előírások. Az ózon, a nitrogén-dioxid és a mikrorészecskék terén ugyanakkor borúsabb a kép: csökkenő határérték-túllépéseket észlelnek, ami azonban mégis meghaladja az uniós előírásokat. Tavaly mintegy száz napon mértek túllépést, miközben az EU 35-öt engedélyezne. László Tibor Zoltán emlékeztetett: az ügyben uniós kötelezettségszegési eljárás is zajlik Magyarország ellen, amiben idén ítélet is születhet ellenünk. Olaszország, Románia hasonló cipőben jár, Bulgáriát pedig már elmarasztalták. A szennyezésünkért kárhoztatta az ország időjárását és medence-jellegű földrajzi elhelyezkedésünket is. A helyettes államtitkár által bemutatott ábrákból kiderül: a 2,5 mikrométer körüli anyagok (PM2,5) szennyezése az elmúlt évek során még ugrott is, jócskán túlnőve az unió által előírt csökkentési íven. Hasonló a gond a kisebb mértékű növekedést mutató PM10-zel is. Miközben 2017 a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és a „nem-metán szerves vegyületek” tekintetében is emelkedést mutat, itt még nagyjából tartjuk a mérséklési ütemet. A szállóporért főleg a háztartások-intézmények, a nitrogén-oxidért a közlekedés, az ammóniáért pedig leginkább a mezőgazdaság felelős. Mindezek orvoslására – illetve uniós kötelezvény okán is - készíti az agrártárca az OLP-t. Ennek nyomán 2030-ra a várható élettartam 5,4 hónapos növelését, az idő előtti halálesetek 43 százalékos csökkentését ígérik. Schmuck Erzsébet kérdésére, miszerint mennyi pénzt szánnak az önmagukban üdvözlendő elképzelések végrehajtására, László Tibor Zoltán egyelőre csak "elnagyolt költségvetést" említett. Botos Barbara figyelmeztetett: a levegőt leginkább szennyező lignitfelhasználás az EU-átlag 0,8 százalékhoz képest nálunk 1,8 százalék. A tűzifára való átállás legfontosabb nehézsége a fának az alacsony minőségű szénféleségekhez viszonyított magas ára – fogalmazott. A tűzifa 2008 óta 62 százalékkal drágult. Igaz, a lignit még inkább, 71 százalékkal, de az még így is jóval olcsóbb: mázsája 700-1000 forint körüli. A magyar lakosság évente átlag 400 ezer tonna lignitet használ fel. Ennek fűtőértéke kilogrammonként 8-9, míg a száraz fáé 12-14 megajoule. Az ITM-államtitkár szerint inkább a szegények fűtenek lignittel.

Fűtjük az utcát

A közhiedelemmel ellentétben Magyarországon nem a panellakások, hanem az 1960 és 1980 között épített családi házak - az úgynevezett Kádár-kockák - energiahatékonysága a legrosszabb - hangzott el egy hét eleji szakmai konferencián. Jelenleg mintegy 800 ezer ilyen ingatlant tartanak nyilván, amelyek fogyasztása a panelek kétszeresére, az új lakásoknak pedig négy-ötszörösére rúghat - közölte Sáfián Fanni, a Magyar Energiahatékonysági Intézet tudományos munkatársa. A hazai lakások kétharmada több mint 40 éves, 60 százalékukat megépítésük óta nem újították fel. Ráadásul a legnépszerűbb ablakszigetelés a fűtési rendszer és a lakás egészének átalakítása nélkül akár a visszájára is elsülhet. Az emberek nagy része erre állami támogatást vár, ami viszont kiszámíthatlan és hamar lemerül. Így egy évtizede már a lakosság a legnagyobb hazai energiafelhasználó. A legszegényebb háztartások fele fával, szénnel, olajjal vagy brikettel fűt - hangzott el.

Szerző