Első körben „kifelejtették” Magyarországot abból az osztrák kezdeményezésből, amely megreformálná az uniós bővítési politikát, pedig a témakörért felelős biztosi posztot Várhelyi Olivér kapta a november 27-én felállt Európai Bizottságban (EB). Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter horvát, szlovák, szlovén, lengyel, cseh és olasz kollégáját kereste meg első körben, hogy közösen írjanak levelet a Bizottság elnökének. Ebben azt kérték, ne rekedjenek meg véglegesen a nyugat-balkáni államok csatlakozási tárgyalásai azt követően, hogy Emmanuel Macron francia elnök gyakorlatilag megvétózta a folyamatot.
A levél aláírói azt kérik, az EU legkésőbb jövő január végéig dolgozzon ki új, világos kritériumrendszert a csatlakozási tárgyalásokra és ezek 2020 folyamán mindenképpen induljanak meg. A lapunk birtokába jutott levél eredeti példányán még Horvátország is szerepelt, de a zágrábi kormány inkább visszalépett, arra hivatkozva, hogy jövőre úgyis ők lesznek az EU soros elnökei. A dokumentumon viszont nem szerepel – a V4-es államok közül egyedüliként - Szijjártó Péter magyar külügyminiszter neve.
Lapunk osztrák forrásból tudta meg: időközben (több más külügyminiszterrel együtt) Szijjártó Péter is aláírta a levelet, de a magyar kormány semmit nem kommunikált és a külügyminisztérium sajtóosztálya sem válaszolt kérdéseinkre.
Nem ez az egyetlen eset azonban, amikor Magyarország kimarad az Európai Unió megreformálása érdekében indított kezdeményezésekből. Németország és Franciaország például közösen javasoltak egy két évig tartó tárgyalássorozatot az EU jövőjéről. Ebben egyebek mellett olyan ötletek is szerepelnek, hogy válasszák közvetlenül az Unió vezet tisztviselőit, vagy hogy – az önként jelentkezők közül sorsolással - hozzanak létre egy úgynevezett állampolgári tanácsot.
A magyar kormány azonban egyelőre legalábbis ea német-francia kezdeményezésről sem hangoztatja az álláspontját. - A magyar kormányzati szereplők csak azt hangoztatják, mivel nem értenek egyet – mondta több bizottsági forrásunk is.
Természetesen megkerestünk több fideszes EP-képviselőt, a Külügyminisztériumot és a Fidesz frakció sajtóosztályát is az ügyben, választ egyelőre csak az utóbbitól kaptunk, bár felvetéseinkre nem reagáltak érdemben. Azt írták, „az Európai Unió sikere azon múlik, képes lesz-e a bővítésre. A tengerek mellett az EU-ba vezető legfőbb bevándorlási útvonal a nyugat-balkáni országokon keresztül vezet. Ezért a régió biztonsága érdekében, továbbá gazdasági és politikai szempontból is rendkívül fontos lenne ezen országok integrálása az Európai Unióba. A Fidesz-KDNP EP-képviselői a jövőben is azon fognak dolgozni, hogy az Európai Unió biztonságos hely maradhasson”.
Ujhelyi István az MSZP EP-képviselője szerint viszont „csapdát állított magának a kormány, mert az EU-ellenes retorikája és az Unió egységét bomlasztó magatartása miatt gyakran kerül Brüsszelben lehetetlen helyzetbe. - Ez a magatartás olyan abszurd helyzetekhez vezet, hogy amikor az uniós költségvetésben növelik a határvédelemre fordítható pénzeket, azzal a magyar kormány semmit nem tud kezdeni és inkább arról kezd el beszélni, hogy „az EU a migránsoknak ad pénzt” - mondta a Népszavának Ujhelyi István. A képviselő szerint bár a jövőben biztosan jelentős reformfolyamatok indulnak el, magyar szempontból biztosan problémás lesz Orbán Viktor magyar kormányfő magatartása az Európai Tanácsban, Várhelyi Olivéré a Bizottságban és a magyar kormányé itthon. - Pedig például egy ilyen német-francia kezdeményezésből stratégiai hiba lenne kimaradni – mondta a képviselő.
Donáth Anna a Momentum EP-képviselője szerint Orbán Viktor már többször szembement az EU és a nyugati szövetségi rendszer érdekeivel az orosz elnök kedvéért. - A magyar kormányról ráadásul az az általános tapasztalat Brüsszelben, hogy csak vétózni, munkát akadályozni képes, egy gyenge Európai Unióban érdekelt, és saját, konstruktív javaslattal nem áll elő – mondta Donáth Anna, hozzátéve, hogy a Momentum EP-képviselői éppen azért tartózkodtak az új Európai Bizottságról szóló szavazás során, mert az Orbán Viktor által kijelölt Várhelyi Olivér kapta a bővítési portfóliót. - Az, hogy a magyar kormányt teljesen kihagyják az EU-t érintő reformtervekből, azt mutatja, hogy – a fenti indokok miatt – egyáltalán nem tekintik partnernek Európában, még az EU bővítési politikája kapcsán sem – mondta Donáth Anna.
