Tiszta levegő: vészharang és porhintés

Amilyen rendületlenül sorolja a kormány a szép szavak szintjén kimerülő levegővédelmi intézkedéseit, annyira süket a civilek egyre hangosabb vészjelzéseire.

Magyarországon a légszennyezés egyik fő oka a közlekedés – derült ki az országgyűlés fenntartható fejlődési bizottsága nemrég civilek bevonásával megtartott ülésén. Az agrártárca által bemutatott 2016-os adatok szerint a nitrogén-oxidok 41 százaléka kibocsátásáért a gépjárművek felelnek.

A határérték a fővárosban leginkább az Erzsébet téren és a Széna téren lépi át a szennyezettség, de Pécsen is történt hasonló – közölte ennek kapcsán Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország kampányvezetője. Hivatkozott az Európai Környezetvédelmi Ügynökség figyelmeztetésére, miszerint a nitrogén-dioxid-szennyezés gyakorta jelentősebb ott, ahol sok ember megfordul – például iskolák, kórházak környékén – és nincs hivatalos mérőállomás. 2-3 hetes tavaszi méréseik 24 budapesti iskola környékén rendre meghaladták az éves határértéket és a környező mérőállomások adatát.

A közlekedés üvegházgáz-kibocsátása Európában egyre nő – mutatott rá Simon Gergely. A Greenpeace szerint az országnak a közlekedési légszennyezés évi 500 milliárd forintos – döntően egészségügyi - kárt okoz. A terhelés komoly szerepet játszik a szívproblémákban, az agyvérzésekben vagy a tüdőrákban. Ezek kétharmadáért a nálunk egyre terjedő dízelautók tehetők felelőssé. A KSH adatai szerint, míg 2005-ben 447 ezer dízelautó rótta a magyar utakat, az érték 2017-re már egymillió fölé nőtt. Ennek részbeni oka, hogy egyes nyugat-európai városok kitiltották területükről e járműveket. Simon Gergely szerint adminisztratív eszközökkel meg kéne fékezni az ilyen típusú gépkocsik behozatalát. Emellett szorgalmazza a szennyezésalapú útdíjat, az alacsony kibocsátású zónákat és a vasúti teherszállítást. Megemlítette, hogy a német légügyi hatóság szerint 2028-ig az összes belsőégésű motoros járművet be kellene tiltani.

Tanulmányok szerint Magyarországon a közúti közlekedés résztvevői az általuk okozott költségeknek mindössze körülbelül 30 százalékát fizetik meg – hívta fel a figyelmet Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Nem lehet úgy küzdeni a közlekedés légszennyezése ellen, hogy erre néhány tízmilliárd forintot fordítunk, míg a szennyezést ezermilliárddal támogatjuk - fogalmazott. Többekhez hasonlóan felrótta a cégautók óriási kedvezményeit. A civil szervezet kilométer- és szennyezésarányos városi útdíjat kezdeményez az összes járműre és szorgalmazza a repülőjegyadót. Szerinte eme intézkedések népszerűvé tehetők, ha a többletbevételeket visszaosztják a szegényeknek. Olyan parkolóhelyek kialakítását is sürgetik, amelyeket csak környezetbarát járművek vehetnek igénybe.

Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) illetékes helyettes államtitkára elismerte a nitrogén-oxidok káros hatását, hozzátéve, hogy ez más tagállamban is gond. Szintén furcsállotta, hogy az új autók 70 százalékát cégek veszik. A kormány ellenlépései tárgyában főként stratégiákat, terveket, programokat és „kereteket” sorolt. Ide értendő például az elektromos autók elterjesztését célzó, idén frissített Jedlik Ányos Terv és a 2022-től csak elektromos buszok vásárlását támogató program. A használatalapú útdíjat nehéz-tehergépjárművek kapcsán említette, illetve hivatkozott az EU egyre szigorodó előírásaira. Nemesdy Ervin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a fővárosi tömegközlekedési eszközök megújítását ismertette. A budapesti forgalom 47 százalékát a közösségi közlekedés, 40 százalékát személygépkocsik, 11 százalékát gyalogosok, 2 százalékát pedig kerékpárosok teszik ki. Céljuk, hogy ezek az értékek 2030-ra 50-30-15-5-re módosuljanak, míg az alternatív hajtásúak arányát 25-30 százalékra növelnék.

A fűtésből származó részecskeszennyezés tárgykörében a legmeghökkentőbb adattal Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége elnöke szolgált, aki szerint az EU-tagországok között Magyarországon a harmadik legszennyezettebb a levegő. - A lakosság egyre inkább fa-, szén- és hulladéktüzelésre vált – hangsúlyozta az elnök, ami helyett a környezetbarát, de nem mindenhol elérhető távhőt ajánlotta.

Lukács András a rossz fafűtés jelentős környezetszennyező hatására, ennek kapcsán a felvilágosítás kiemelt jelentőségére hívta fel a figyelmet. Szerinte szemléletformálásra évi tízmilliárdos nagyságrendű összeget kellene költeni, ami eltörpül a tájékozatlanságra is visszavezethető évi körülbelül 1500 milliárdos kárhoz képest. Simon Gergellyel együtt külföldi – akár lengyel - mintára követelte a lakossági lignitégetés azonnali betiltását. Súlyos problémának nevezte, hogy – felméréseik szerint – a magyar lakosság harmada éget több-kevesebb rendszerességgel hulladékot. (Simon Gergely cáfolta azt a közvélekedést, hogy leginkább a szegények fűtenek szeméttel. Tapasztalataik szerint sokszor jó környékek – vagy épp idősek otthonának - kéményeiből is fekete füst gomolyog.)

Emellett szorgalmazta az avarégetés - több városban már megvalósult - teljes tilalmát is. A Greenpeace képviselőjével együtt ostorozták a rendkívül gyenge hatósági fellépést, amit az Agrártárca által készített Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) tervezete sem orvosol. Német példák nyomán azt javasolták, hogy a kéményseprőket vonják be a fűtés ellenőrzésébe, de ezt az illetékes agrártárca elveti. Miközben Schmuck Erzsébet azzal az adattal sokkolt, hogy az EU kimutatásai szerint Magyarországon évente 15 ezren halnak meg idő előtt a légszennyezés miatt, Lukács András arra figyelmeztetett, hogy a megbetegedések ennek akár sokszorosára is rúghatnak.

Az asztmás gyerekek száma például 16 év alatt két és félszeresére nőtt. Az LMCS uniós támogatással beszerzett új készüléke rendkívüli mennyiségű, a jelenleg mérteknél jóval kisebb szennyezőanyagot mutatott ki a levegőben – hívta fel a figyelmet a civil szervezet elnöke. Ezek a kroábban mért elemek tömegének akár csak egymilliárdod részét kitevő részecskék az élő szervezet minden zugába eljutnak. Míg egy erdőben egy kockacukornyi levegőben ezer ilyen szemcse található, addig Budapesten az út mentén 36-37 ezer, az útkereszteződésben pedig 470 ezer. Lukács András sürgette a legapróbb részecskék hivatalos mérését is.

László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium illetékes államtitkár-helyettese a hazai légszennyezettséget európai szinten átlagosnak ítéli. Szerinte a kén-dioxid vagy a szén-monoxid esetében teljesülnek az előírások. Az ózon, a nitrogén-dioxid és a mikrorészecskék terén ugyanakkor borúsabb a kép: csökkenő határérték-túllépéseket észlelnek, ami azonban mégis meghaladja az uniós előírásokat. Tavaly mintegy száz napon mértek túllépést, miközben az EU 35-öt engedélyezne. László Tibor Zoltán emlékeztetett: az ügyben uniós kötelezettségszegési eljárás is zajlik Magyarország ellen, amiben idén ítélet is születhet ellenünk. Olaszország, Románia hasonló cipőben jár, Bulgáriát pedig már elmarasztalták. A szennyezésünkért kárhoztatta az ország időjárását és medence-jellegű földrajzi elhelyezkedésünket is. A helyettes államtitkár által bemutatott ábrákból kiderül: a 2,5 mikrométer körüli anyagok (PM2,5) szennyezése az elmúlt évek során még ugrott is, jócskán túlnőve az unió által előírt csökkentési íven.

Hasonló a gond a kisebb mértékű növekedést mutató PM10-zel is. Miközben 2017 a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és a „nem-metán szerves vegyületek” tekintetében is emelkedést mutat, itt még nagyjából tartjuk a mérséklési ütemet. A szállóporért főleg a háztartások-intézmények, a nitrogén-oxidért a közlekedés, az ammóniáért pedig leginkább a mezőgazdaság felelős. Mindezek orvoslására – illetve uniós kötelezvény okán is - készíti az agrártárca az OLP-t. Ennek nyomán 2030-ra a várható élettartam 5,4 hónapos növelését, az idő előtti halálesetek 43 százalékos csökkentését ígérik. Schmuck Erzsébet kérdésére, miszerint mennyi pénzt szánnak az önmagukban üdvözlendő elképzelések végrehajtására, László Tibor Zoltán egyelőre csak "elnagyolt költségvetést" említett.

Botos Barbara figyelmeztetett: a levegőt leginkább szennyező lignitfelhasználás az EU-átlag 0,8 százalékhoz képest nálunk 1,8 százalék. A tűzifára való átállás legfontosabb nehézsége a fának az alacsony minőségű szénféleségekhez viszonyított magas ára – fogalmazott. A tűzifa 2008 óta 62 százalékkal drágult. Igaz, a lignit még inkább, 71 százalékkal, de az még így is jóval olcsóbb: mázsája 700-1000 forint körüli. A magyar lakosság évente átlag 400 ezer tonna lignitet használ fel. Ennek fűtőértéke kilogrammonként 8-9, míg a száraz fáé 12-14 megajoule. Az ITM-államtitkár szerint inkább a szegények fűtenek lignittel.