Szabad szemmel: Németországban is gondok vannak, de Magyarországon villámgyorsan söprik félre a jogállami elveket

Publikálás dátuma
2019.12.02. 07:15

Nemzetközi sajtószemle, 2019. december 2.
Washington Post A vezércikk súlyos gondnak nevezi, hogy az amerikai elnök ellen folyó alkotmányos vádemelési emelési eljárásban diplomáciai vákuum keletkezett Ukrajna kapcsán, noha annak kormánya kemény küzdelmet folytat a járványos korrupció visszaszorítására, valamint az Oroszországgal vívott háború befejezésére. Az elemzés ott látja a fő bajt, hogy az Egyesült Államok elvben támogatja Kijevet a demokrácia megvédelmezésében, továbbá Washington stratégiai érdeke az orosz terjeszkedés feltartóztatása, csak éppen nincs, aki irányítsa a kétoldalú kapcsolatok alakítását. Az utóbbi két évben ugyanis a Donald Trump keltette káosz nyomán minden felelős illetékes lemondott, vagy kiérdemelte az amerikai elnök rosszallását, miután vallomást tett a törvényhozási vizsgálat során. Márpedig Volodimir Zelenszkij döntő lépésre készül: egyrészt megállapodást akar tető alá hozni a Valutaalappal, és ehhez szakítania kellene egy oligarchával, aki támogatta a kampányát. Azon kívül az ukrán elnök igyekszik visszaszerezni az államnak az ország legnagyobb bankját. Továbbá egy hét múlva találkozik Vlagyimir Putyinnal, valamint Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal a békemegállapodás ügyében. Ebben a helyzetben a politikusnak még mindig nincs meghívása a Fehér Házba, azon kívül Trump azt a hamis vádat ismételgeti, hogy Kijev 3 éve beleavatkozott az amerikai választásokba. A gond ott van, hogy a francia és német vezető várhatóan engedményt sürget Zelenszkijtől, mert akkor javulhatna Európa viszonya Moszkvával. Az orosz államfő viszont a kelet-ukrajnai területhódítás elfogadását igyekszik kicsikarni. Ebben a helyzetben az USA-nak részt kellene vennie a békefolyamatban, mégpedig Mike Pompeo külügyminiszter személyes szerepvállalásával. Különben csak még nagyobb lesz a kár, amit Trump okozott Ukrajna függetlenségének.
FT Az új Bizottság ugyan nagy dolgokra készül a klímaváltozás, a kutatás és az európai védelem ügyében, hogy erősödjön az EU helye a világban, csak éppen a kemény költségvetési vita alighanem megnyirbálja ezeket a terveket. A soros finn elnökség ma teszi közzé a következő hét évre vonatkozó pénzügyi kereteket, de a felosztás kapcsán akkorák az ellentétek, hogy az idén nem is várható semmiféle megállapodás. A takarékos államok a németekkel az élen azt akarják, hogy a tagországok a GDP 1 %-át adják be a közösbe, mégpedig arra hivatkozva, hogy ez az öt kormány állja már most is a közösség nettó kifizetéseinek felét, és ez az összeg 2027-re elérheti akár a háromnegyed is. A Bizottság 1,11 %-ot, az EPÖ 1,3 %-ot javasol. A másik oldalon a franciák, spanyolok, lengyelek és litvánok ellenzik, hogy egyes nagy tagok továbbra is visszatérítést kapjanak. Darvas Zsolt a brüsszeli Bruegel Intézettől azt mondja, szűklátókörű megközelítés a nettó pénzmozgásokra összpontosítani, de a vita akár egy évig is elhúzódhat. A Bizottság viszont azon van kiakadva, hogy egyes javaslatok értelmében az agrár-, illetve felzárkózási támogatásokat kellene erősen visszafogni. Utóbbi hallatán Kelet-Európa árulást kiált. Egy román EP-képviselő szerint a Nyugat azzal áltatja a világot, hogy milyen nagyvonalúan segíti Keletet, benne az olyan hálátlan politikusokkal, mint Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski, ám arról hallgat, hogy a segítség összege messze elhalványul a nyugati cégek keleti profitja mellett. A kontinens két fele közötti ellentétek jól nyomon követhetőek a klímacélok kapcsán. A Bizottság karbon semlegességet követel a tagoktól 2050-re, de a lengyelek, csehek és magyarok attól félnek, hogy ez túl nagy anyagi veszteségeket okoz gazdaságuknak. Brüsszel épp ezért pótlólagos alapot tervez, csak éppen Közép-Európa kevesli annak összegét. Azon kívül elutasítja, hogy a mezőgazdasági és a kohéziós alapokból csoportosítsanak át pénzeket, mondván, hogy azok mindkét területen az éghajlatváltozás megelőzését is szolgálják.
Die Welt A hamburgi Tartományi Főbíróság elnöke úgy látja, hogy Németországban is gondok vannak a jogállammal, ám az még semmi ahhoz képest, ami az USA-ban, Lengyelországban és Magyarországon történik, hiszen ott villámgyorsan félresöprik a jogállami elveket. A populisták mindig arra hivatkoznak, hogy a nép gyakorolja a hatalmat, választja meg a parlamentet. A törvényhozás által kijelölt miniszterelnöknek pedig a nép akaratát kell a gyakorlatba átültetnie. Ám aki e kettő, vagyis a kormányfő és a parlament ellen fordul, az a népfelség elvével kerül szembe. Ily módon jogos ellene fellépni. Ezzel legitimálják azután az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolását, a szólás- és sajtószabadság korlátozását. Ezt azonban a németek nem akarhatják, ellenkezik az Alkotmányukkal, teszi hozzá a 66 éves Friedrich-Joachim Mehmel, aki a jövő hónap végén, csaknem 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonul. Kiemeli ugyanakkor, hogy a németek is mind kevesebb bizalommal viszonyulnak a jogállamhoz, bár az még mindig jól működik, egy-két esetet leszámítva. Ám aki azt állítja, hogy itt rendszerszintű csődről van szó, az azok malmára hajtja a vizet, akik, a populista politikusokat is ideértve, a saját céljaikat követve meg akarják rendíteni az egész szerkezetet. A bíróságok gyakran élnek át politikai támadásokat, pedig nekik a jogot és a törvényeket kell érvényesíteniük. Ugyanakkor a korszerű technika, a közösségi média az álhírek terjesztőinek kezére játszik, a főbíró ezt digitális populizmusnak nevezi. Hangsúlyozza, hogy a politikának nagyon oda kell rá figyelnie. Azaz komolyan kell vennie az aggályokat és az érzelmeket, ugyanakkor nem engedheti meg a tabuk lebontását. A határokat egyértelműen meg kell vonni. A szólásszabadság nevében sem lehet sértegetni, rágalmazni, vagy bizonyos nacionalista retorikát alkalmazni. A bíróságoknak pedig jobban meg kell magyarázniuk a nagyközönség számára, hogy bizonyos esetekben milyen ítéleteket milyen indokkal hoztak meg, nehogy véleményük ellentétbe kerüljön az emberek jogérzetével. Vállalni kell a vitát is. De az igazságszolgáltatás nem mutogathat ujjal a politikára és a népre, mert akkor elvesztené függetlenségét.
The Times A meghirdetett állami támogatások hatására megugrott Magyarországon a házasságkötések száma. Az ország lakossága minden évben hozzávetőleg 40 ezer fővel csökken, a kormány azonban meg akarja fordítani ezt az irányzatot. Ennek érdekében Orbán Viktor két évi átlagkeresetnek megfelelő összeget kínál az újonnan házasodott vegyes pároknak, ahol a nő még nincs 41 éves. Ha öt éven belül gyerekük születik, törlik a kamatot, ha három utód is lesz, akkor leírják az egész kölcsönt. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi egy évben 29 %-kal többen járultak az anyakönyvvezető elé, mint korábban. És akkor még nem beszéltünk azokról, akik külföldről jönnek esküdni, mert vonzzák őket a történelmi helyek és az alacsony költségek.
Szerző

Utcai partiba menekültek a bűnözők Brazíliában, a pánikszerű tolongásban többen meghaltak

Publikálás dátuma
2019.12.02. 06:46
Illusztráció
Fotó: Horst Galuschka / AFP
Kilenc ember életét vesztette, heten megsérültek. A Sao Pauló-i kormányzó az ügy kivizsgálását ígérte.
Kilenc ember életét vesztette egy pánikszerű tolongásban a brazíliai Sao Paulóban, amikor gyanúsítottakat üldöző rendőrök a város egyik nyomornegyedében belefutottak egy utcai partiba és összecsaptak annak résztvevőivel – közölték vasárnap brazil illetékesek. Az állambiztonsági hatóság közlése szerint két motorkerékpáros férfi intézkedő rendőröket támadott meg a város Paraisopolis negyedében, s a rendőrök üldözőbe vették őket, tűzpárbajt folytatva velük. Az elkövetők azonban egy több ezres zenés utcai parti forgatagába menekültek. Emerson Massera rendőrségi szóvivő a Globo televízió híradójában azt mondta, hogy a táncmulatság résztvevői kövekkel és üvegpalackokkal dobálták meg a rendőröket, a gyanúsítottak pedig továbbra is lőttek rájuk, ezért a rendőrök gumilövedékek és könnygáz bevetésével válaszoltak. Az emberek ekkor menekülni kezdtek egy szűk sikátoron át, és többeket eltapostak. A rendőrség szerint kilenc ember halálát jelentette be az egyik kórház. További hét embert sérülésekkel kezelnek.
„A bűnözők élő pajzsként használták fel a táncoló embereket, hogy útját állják az őket üldöző rendőröknek”

– mondta a rendőrségi szóvivő.

Hozzátette, hogy a tetteseknek sikerült elmenekülniük. Közlése szerint az akcióban 38 rendőr vett részt, 14 gépkocsival. A környéken lakók és az áldozatok hozzátartozói vitatják a rendőrség beszámolóját, s a helyi médiának nyilatkozva azt állították, hogy a rendőrök elzárták a táncpartiról menekülők útját, s azután vetették be ellenük a könnygázt. Többen azt is mondták, hogy ütlegelték őket. Joao Doria Sao Pauló-i kormányzó az ügy kivizsgálását ígérte, hogy tisztázzák, mi történt. Az AP amerikai hírügynökség tudósításában hozzáteszi, gyakori, hogy bűnbandák szerveznek táncmulatságot az általuk ellenőrzött közösségeknek.
Szerző

Tüzet nyitottak egy ukrán képviselő autójára Kijevben, a támadásban a kisfia halt meg

Publikálás dátuma
2019.12.02. 06:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A gépkocsi volánjánál Vjacseszlav Szobolev üzletember, a Kijev megyei tanács egyik képviselője ült.
Egy Kijev megyei képviselő autójára nyitottak tüzet ismeretlen fegyveresek vasárnap este az ukrán főváros központjában, a képviselő hároméves kisfiának halálát okozva – mondta el egy rendőrségi forrás, miközben a hivatalos források még nem árultak részleteket a támadásról. A nevének elhallgatását kérő rendőrségi forrás szerint a megtámadott gépkocsi volánjánál
Vjacseszlav Szobolev üzletember, a Kijev megyei tanács egyik képviselője ült.

Az ukrán belügyminisztérium közleményében nem azonosította sem a jármű tulajdonosát, sem az áldozatot. Facebook-felületén a belügyi tárca mindössze annyit közölt, hogy
„egy lövéstől megsebesült gyermek kórházba szállítás közben életét vesztette a mentőautóban”.

Szobolev, aki a 2014-óta tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus egyik gyújtópontjának számító Donyec-medencéből való, 2010 és 2011 között a Naftohaz ukrán állami energetikai társaság egyik vezetője volt. Az ellene irányuló vasárnap esti támadás indítóoka egyelőre nem ismert. Kijev utcáin már megöltek néhány ismert személyiséget azóta, hogy 2014-ben Oroszország elszakította Ukrajnától a Krím félszigetet, és oroszbarát szakadár lázadás kezdődött Kelet-Ukrajnában. 2016-ban az ukrán fővárosban egy autóba rejtett bombával gyilkolták meg Pavel Seremet fehérorosz újságírót, aki közismert bírálója volt hazája vezetésének, s aki köztudottan barátja volt az előző évben Moszkva belvárosában agyonlőtt orosz ellenzéki vezetőnek, Borisz Nyemcovnak.
Szerző
Témák
Kijev Ukrajna