415 milliós ráfizetéssel teszi helyre Rogán egy telekeladását az V. kerületi önkormányzat

Publikálás dátuma
2019.12.02. 12:05

Fotó: Google Street view
Polgármesterként adta el a telket Rogán Antal, amin azóta sem történt semmilyen fejlesztés.
Kormányhivatali határozat kötelezi a budapesti V. kerületi önkormányzatot arra, hogy a Bástya utca 1-11. szám alatti telek kisajátításáért 815,5 millió forintot utaljon át a terület eddigi tulajdonosának, a Mazen Ramahi jordán befektető, szállodatulajdonos érdekeltségében lévő MAZ Investmentnek – derül ki a 24.hu birtokába került októberi dokumentumból, amelyet a fővárosi kormányhivatal igazgatója jegyez. A terület tíz évvel a privatizáció után hamarosan visszakerül a belvárosi önkormányzathoz. Igaz, komoly árkülönbséggel:
Rogán Antal polgármestersége idején kevesebb, mint feleennyiért, 400 millió forintért adta el a belváros a telket.

A telken az eltelt időszakban semmilyen fejlesztés vagy beruházás nem történt, sőt egy vita miatt az óvodások sem használhatják már egy éve a telken lévő kis játszóterüket.
A most őszi kampány hajrájában az újrázó fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter diadalittasan közölte, hogy amit "megígérek, azt teljesítem. A Bástya utcai telket visszaszereztük a belvárosiak közössége számára". Az ügyet a játszótér esete tette aktuálissá. Az önkormányzat azt nyilatkozta a portálnak: a telken történő átalakítás előkészítő folyamatait megkezdték, a céldátum 2022. január 1. Nem derült ki, hogy mélygarázs vagy parkoló lesz-e ott.
Mazen Ramahi a 24.hu-nak azt mondta: elképedve áll a kormányhivatal döntése előtt. Szerinte hihetetlen, hogy miközben ő minden törvényt betartva, szabályosan vásárolta meg a telket, azt most mégis „elveszik” tőle. A kormányhivatal által megállapított 815 millió forintot már átutalták neki, de ennek ellenére pert kezdeményez. 2016-ban 600 millióért vette a telket.
A kormányhivatal azzal indokolta a 815,5 milliós összeget, hogy „értékcsökkentő tényező” az ingatlan régészeti műemléki védettsége, valamint hogy az ingatlanon csak mélygarázs létesíthető, a műemléki és régészeti leletek védelmét biztosítani kell, illetve hogy „alacsony a kereslet a hasonló adottságú ingatlanokra”.
Szerző

Karácsony: hiányzik 50 milliárd három fővárosi beruházás befejezéséhez

Publikálás dátuma
2019.12.02. 11:58

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A gazdasági társaságok többségénél vezetőcsere lesz, várhatóan a BKK élére is új vezetőt keres Budapest új vezetése.
Kilenc napra befogadja az atlétikai vb-t és remélem legalább kilencven évig szolgálja majd a budapestieket - nyilatkozta Karácsony Gergely budapesti főpolgármester az Mfor-nak arról, hogy miért menne el a ferencvárosi atlétikai központ átadására, szemben a Puskás Stadionéval. 
"Én abból indultam ki, hogy leültettem Magyarország legjobb egészségügyi szakértőit, hogy megmondják, mire van szükség a leginkább a járóbetegellátásban"

- mondta arról, hogyan alakultak ki a feltételek, köztük a fővárosi egészségügynek kért 50 milliárd forint. Karácsony arról is beszélt: "Most összesítjük a fejlesztési igényeket és a finanszírozási költségeket, ezekkel érkezünk majd a kormánnyal való tárgyalásra". Megjegyezte, "egy felelősen építkező fejlesztési programot szeretnénk megvalósítani". Arra a felvetésre, hogy Gulyás Gergely szerint az egészségügyi fejlesztésekhez szükséges forrás a főváros költségvetésében is rendelkezésre áll, a főpolgármester így válaszolt:
"Mondja ezt az a Gulyás Gergely, aki arra kötelezné a fővárost, hogy legfontosabb bevételi forrását, az iparűzési adó rá eső részét akár teljes egészében a közösségi közlekedésre fordítsa? Mondja ezt egy olyan párt politikusa, amelynek főpolgármestere egyetlen forintot se költött a fővárosi egészségügyre a kórházak államosítása után?"

Karácsony szerint ha a kormány akarja a világbajnokságot, akkor nem tehet mást, minthogy gyorsan elfogadja a főváros feltételeit. Az ezeket megvitató közfejlesztések tanácsát ezen a héten hívja össze a kormány. A fővárosi döntés értelmében a kormány vállalásait kormányhatározatba kell foglalni. Ha nem támogatják a feltételeket, akkor, mint Karácsony mondta: "írok egy levelet a Nemzetközi Atlétikai Szövetség vezetőjének, amelyben tájékoztatom arról, hogy a kormány politikai rövidlátása miatt Budapest nem támogatja a világbajnokság megrendezését".
"Nekem az az erős benyomásom, hogy a közösségi közlekedés valamiképpen kívül esik a kormány látókörén, mintha nem is létezne, mintha nem egy közszolgáltatás lenne"

- tért át a főpolgármester a közlekedésre, aminek támogatása szintén a kormánynak szabott feltételek között van. A közösségi közlekedés finanszírozása immáron 30 éve nincs megoldva, fogalmazott. Szerinte a budapesti közlekedésszervezés határait ki kellene tolni az agglomeráció mögé és a különböző szolgáltatóknak szektorsemlegesen együtt kellene működniük.
A főváros költségvetése az elmúlt kilenc évben 500 milliárdról csaknem 300 milliárdra olvadt, de a bevételek növelését szolgálhatná a kampányban beharangozott Tiborcz-adó. erről a főpolgármester azt mondta: csak akkor tudja bevezetni a főváros, ha a kerületek átengedik neki ezt a jogot és a bevételt. "Ha bármelyik kerület így dönt, akkor a főváros nagy örömmel megteszi helyette, de jobb lenne, ha ez helyi adó és bevétel maradna".
"Tudomásom szerint a kormányban komoly vita zajlik a kukaholding jövőjét illetően"

- nyilatkozta Karácsony azzal kapcsolatban, hogy kormányülésen korábban felvetette a főváros kilépését a ebből.
Az interjúban a parkolási cégek ügye is szóba került. "A kerületeket most megszabadítottuk a velük folytatott huzakodástól. Másrészt egy lépést tettünk ezzel az egységes parkolási rendszer kialakítása felé. Ez nem jelenti azt, bár én örülnék neki, hogy fél év múlva Budapest egész területén a főváros szedné a parkolási díjakat, de legalább az ügyfél számára egységes lehet a rendszer" - mondta a főpolgármester. Megjegyezte, a parkolás egy közlekedési szabályozó is, ügyes alkalmazása jelentősen csökkentheti a városi utak leterheltségét. Az üzemeltetési költségek terhére bővítené a főváros parkolási bevételeit.
A dugódíjról azt mondta, az az úthasználattal lehetne arányos. Szeretné, ha a rendszer a ciklus végére készen állna, aztán egy népszavazás dönthetne a bevezetésről.
"A gazdasági társaságok többségénél szerintem vezetőcsere lesz. Várhatóan a BKK élére is új vezetőt keresünk"

- fogalmazott a főpolgármester a fővárosi szekrényekben talált csontvázakat firtató kérdésre. Vitézy Dávidot alkalmasnak tartja a posztra. "Ipari mennyiségű szerződést kell átvizsgálnunk", mondta még a gazdálkodásról, ehhez még csak most kezdtek hozzá. Megjegyezte azt is:
"az új városvezetés eleve örökölt 150 milliárd forint adósságot, amelyre mint azóta kiderült, további 50 milliárd rakódik. Hiányzik ugyanis 20 milliárd a Lánchíd felújításához, 10 milliárd a hármas metró büdzséjéből és 20 milliárd az állatkert befejezéséhez".

Ennek kigazdálkodására nem sok esélyt lát Karácsony. A metró esetében nincs mozgásterük, de a Lánchíd esetében "megpróbálják újragondolni a felújítás tartalmát", ezzel együtt a hídnak a város életében betöltött funkcióját is. 20 milliárd hiányzik az állatkerti biodóm befejezéséhez is. A Liget-projekt kapcsán azt mondta, a Zene Háza megépül, a Néprajzi Múzeum befejezéséről viszont még egyeztetnének.
Szerző

„Meg kellene haladni az utcai demonstrációk szintjét” – A sztrájk lesz a következő lépés

Publikálás dátuma
2019.12.02. 11:46

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Több ezren demonstráltak Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete felhívására. A szervezők szerint most a kormány oldalán pattog a labda.
Elégedett a hétvégén megtartott tanártüntetéssel a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa. Szerint elegen mentek el ahhoz, hogy megmutassák: komolyan kell venni a pedagógusok jelzéseit. Az egyik legnagyobb eredménynek ugyanakkor azt a széleskörű szakszervezeti összefogást tartja, ami a demonstráció előtti hetekben kialakult. – A közszféra és a versenyszféra szakszervezetei támogatnak minket, akkor is ott állnak majd mellettünk, ha további akciók válnak szükségessé – mondta. A PSZ felhívására szombaton 3-4 ezren jelentek meg a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, ahonnan az Országházhoz, a Kossuth térre vonultak. Útközben, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Akadémia utcai épületében petíciót adtak át a tárca képviselőjének, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak és Bódis Józsefnek, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának. A követelések között szerepel az egyszeri 30 százalékos pedagógus béremelés január 1-től, heti fix óraszámok megállapítása a jelenlegi 22-26 órás felosztás helyett, a pályakezdők támogatása, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítása, az új, egyeztetések nélkül elfogadott szakképzési törvény bevezetésének egy évvel történő elhalasztása. A Kossuth térre érve a tüntetők száma legalább 4-5 ezerre duzzadt. A szakszervezeti vezetők, diákok, szülők képviselője mellett beszédet mondott az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség képviselője, Valeryia Desaphine is, aki felszólította a magyar kormányt: tartsa tiszteletben az oktatásügyben tett vállalásait. A demonstráció végén a résztvevők egyperces néma csenddel és fekete esernyőkkel is felhívták a figyelmet a túlközpontosított, egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzdő magyar oktatási rendszer gyászos állapotára. Noha a szombati tüntetés – az elmúlt évek más oktatási témájú akcióihoz képest – jelentős megmozdulás volt, a 2016-os, több tízezres demonstrációt nem tudta felülmúlni. Szabó Zsuzsa ezt elsősorban a tanárokban kialakult félelem számlájára írta. A PSZ elnöke lapunknak elmondta, tudnak olyan iskoláról, ahol az igazgató kerek-perec kijelentette: intézményükből egyetlen tanárt sem akar meglátni a tüntetésen. Több iskolából úgy válaszoltak a PSZ hívására: nem azért nem mennek, mert nem értenek egyet a követelésekkel, hanem azért, mert féltik az egzisztenciájukat. A továbbiakkal kapcsolatban Szabó Zsuzsa azt mondta: a kormány lépésére várnak. – Mi a tárgyalásokon mindent elmondtunk, a petíciókban mindent leírtunk. Most az ő térfelükön pattog a labda – fogalmazott. Ha nem teljesítik követeléseiket, jövő év elején a PSZ a többi szakszervezettel karöltve egy országos sztrájk megszervezésétől sem riad vissza. A másik tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke is komoly előrelépésnek nevezte a szakszervezeti összefogást, de mint mondta, valahogy „meg kellene haladni az utcai demonstrációk szintjét”. Szűcs Tamás szerint erőteljesebb mozgósításra van szükség, az oktatásban érintett civil szervezetekkel is szorosabban együtt kellene működni, a pedagógusokat pedig segíteni kell abban, hogy öntudatosabbak legyenek. Utóbbi érdekében indították el Ne dolgozz ingyen! elnevezésű kampányukat, amiben arra hívják fel a figyelmet: vannak jogi eszközök a tanárok kizsákmányolása, a ki nem fizetett túlmunka ellen.
Szerző
Frissítve: 2019.12.02. 11:55