Újabb moszkvai bank költözne Budapestre

Publikálás dátuma
2019.12.03. 06:35
A bank moszkvai székháza
Fotó: Gubin Yury
Azt továbbra sem tudni, hogy az oroszoknak tett gesztuson túl milyen érdeke fűződik Magyarországnak e pénzügyi vonal erősítéséhez.
A kormány újabb orosz gyökerű bank Magyarországra költöztetéséről folytat tárgyalásokat - tudta meg a Népszava pénzügyi körökből. Ezúttal a volt KGST elszámoló és finanszírozó bankját, a moszkvai központú, 400 millió euró tőkével rendelkező Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknak (IBEC) kínálna új, európai uniós székhelyet. Szijjártó Péter tavaly novemberben jelentette be, hogy Magyarország 1991-es kilépése után ismét csatlakozik az 1963-ban, az akkori szocialista országok által alapított pénzintézethez, "hogy minél több nemzetközi finanszírozási forrást vonjon be a gazdaság működésébe, különös tekintettel a beruházásokra és a külkereskedelemre". A magyar csatlakozás részleteiről februárban Varga Mihály pénzügyminiszter is tárgyalt Moszkvában. A belépés ratifikálása még várat magára, de a keleti nyitás eddigi lépéseinek sorába jól illeszkedik az újabb orosz bank idehozatala. Mindez összefügghet azzal is, hogy idén nyáron már Budapestre költözött egy másik volt KGST-s pénzintézet, a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB). Korábban, mint arról áprilisban a Respekt című cseh hetilap is cikkezett, szó volt róla, hogy a két bank egyesül, így, ha valós a szándék, ez már Budapesten történhet meg. A két bank részvényesei részben ugyanazok, mindkettőben jelen vannak a kelet-közép-európai országok, illetve Vietnam és Mongólia is. Pénzügyi-politikai körökben változatlanul  fejtörést okoz, hogy az oroszoknak tett gesztuson túl milyen érdeke fűződik Magyarországnak e pénzügyi vonal erősítéséhez.
Szerző

A gázhajtást népszerűsítette a Gazprom-elnök, miközben hosszútávú gázszállítási megállapodásról tárgyalt Budapesten

Publikálás dátuma
2019.12.02. 20:28

Fotó: KKM/Burger Zsolt / MTI
Újabb hosszú távú gázszállítási megállapodásról tárgyal Budapest és Moszkva - jelentette be az orosz gázért felelős Gazprom elnökével, Viktor Zubkovval folytatott budapesti tárgyalásai után Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítása szerint a lehetséges együttműködési területek között említette a földgáz közlekedési felhasználását is, ami segíti a klímacélok elérését. Lapunk értesülései szerint Viktor Zubkov - aki 2007 és 2008 között Oroszország miniszterelnöki tisztségét is betöltötte - ezt követően részt vett a gázhajtásos járműveknek az állami NKM Nemzeti Közművek szervezte, CNG szakmai fórum Budapest 2019 elnevezésű, zárt körű rendezvényén. Ezen értesülésünk szerint bemutatta a hagyományos üzemanyagoknál jóval olcsóbb, egyszersmind környezetkímélőbb gázhajtású járművek oroszországi terjedését. Emellett - akár Magyarország vonatkozásában is - sürgette az adóterhek csökkentését, illetve a gázhajtású járművek állami támogatásának növelését. Az MVM elnök-vezérigazgatója, Kóbor György a rendezvényen, úgy tudjuk, ismertette a gázhajtású járművek és töltőállomásaik helyzetét, amiben lát még tennivalókat. Kedvező példaként Olaszországot említették. A szinte száz százalék metánból álló Compressed Natural Gast (CNG) elsősorban buszok, kukásautók, személygépkocsik meghajtására használják, a cseppfolyósított földgáz (LNG) pedig nagyobb erőt kifejtő kamionok, vonatok meghajtására hatékonyabb. A rendezvénnyel egy időben zajlott a Budapest LNG Summit elnevezésű konferencia is, ahol vezető magyar és külföldi szakemberek mutatták be az alapvetően tengeren szállított, a magyar gázellátás szempontjából egyre inkább előtérbe kerülő LNG piaci helyzetét.
Szerző
Témák
gáz orosz gáz

Csaknem 1200 bolt zárt be fél év alatt

Publikálás dátuma
2019.12.02. 13:09
Bezárt vegyesbolt egy somogyi faluban
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Több a bolt nélküli település is, eközben dinamikusan növekszik az internetes forgalom.
Az idei év első felében tovább csökkent a boltok száma: 2005-höz, a csúcshoz képest 39 ezer a leépülés mértéke, a boltok negyede azóta eltűnt – írja az Infostart. A portálnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta: amikor 30-40 százalékkal nőtt a webáruházi forgalom az elmúlt években, a teljes kiskereskedelmi fogalom pedig 5-6 százalékkal, nyilván a gyorsabban növekvő értékesítési csatorna valamennyi piacot elvett a hagyományos boltoktól. Az idei első félévben 1174-gyel csökkent a boltok száma, fél év alatt megszűnt csaknem félezer élelmiszerbolt is. Az egyes szakboltok száma is visszaesett, alig akad egy-két kivétel, például a benzinkutak száma egy csipetnyit emelkedett ebben az időszakban. Viszont dinamikusan növekszik az internetes kereskedelem. „A teljes kiskereskedelmi forgalomhoz mért részesedésük 2019-ben 6 százalék körül lesz, tehát arról szó sincs, hogy elsöprik a hagyományos boltokat, és valamikor fékeződni fog ez a növekedés, bár néhány esztendeig két számjegyű marad” – tette hozzá a főtitkár. Vámos György szerint a falusi vásárló sok tekintetben kiszolgáltatott. „Sajnos nő a bolt nélküli települések száma is, de az okok összetettek. Nyilván a webáruházi térhódítás is szerepet játszik abban, hogy a hagyományos boltok köre szűkül, akár az apró falvakban is, de a hálózat átalakulása szintén szerepet játszik ebben” – magyarázata. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondja, egyre többször megjelenik a kisboltok bejáratánál a „rögtön jövök” felirat, ugyanis egyre kevesebb alkalmazottat tudnak csak megfizetni. A diszkontok és az internetes áruházak áraival pedig nem tudnak lépést tartani. Vámos György éppen azért azt hangsúlyozza, a kistelepülésen működő kisvállalkozások számára támogatást kérnek, ugyanis ez egyre inkább nem kereskedelmi, hanem társadalompolitikai kérdéssé válik – írja az Infostart.
Szerző