A kétharmad szerint van értelme a fiatalok klímatüntetésének

Publikálás dátuma
2019.12.03. 07:46
Jelenet egy budapesti klímatüntetésről
Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Na nem a parlamenti képviselők, hanem a magyarok kétharmada gondolja így - egy nemzetközi felmérés eredményei szerint.
Az Európai Parlament megbízásából idén októberben készült Eurobarométer felmérés szerint az európaiak jelentős része, 32 százaléka gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás és a környezet megóvása a legfontosabb ügy azok között, amelyekkel az európai parlamenti képviselőknek foglalkozniuk kellene.
Tizenegy tagállamban, különösen Svédországban (62 százalék), Dániában (50 százalék) és Hollandiában (46 százalék) ez a leggyakrabban említett téma. A vizsgálatban mintegy 27 ezer uniós lakos vett részt, az alanyok mind 15 év felettiek voltak – írja a felmérést bemutató 24.hu.
Magyarországon 30 százalék gondolja úgy, hogy a klímaváltozás elleni harc az EP képviselőinek legfontosabb feladata.

Az elmúlt évben a fiatalok által vezetett tüntetések milliókat mozgatták meg az Európai Unióban és azon kívül. A klímaváltozás már a májusi európai választáson is az egyik központi téma volt. Az Eurobarométer kutatásában a legsürgetőbb környezetvédelmi ügyre is rákérdeztek. Az európaiak abszolút többsége (52 százaléka) szerint a klímaváltozás az, ezt követi a levegőszennyezés (35 százalék), a tengerek szennyezése (31 százalék), majd az erdőirtás és a növekvő hulladékmennyiség (28-28 százalék).
David Sassoli, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének olasz tagja és a parlament elnöke hétfőn érkezik Madridba az ENSZ éghajlatváltozási konferenciára. „Ez a felmérés egyértelműen mutatja, hogy az európaiak végre lépéseket várnak az Uniótól az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A Parlament épp tegnap fogadott el Strasbourgban egy állásfoglalást, amely éghajlati és környezeti vészhelyzetet hirdet Európában és a világon”– mondta az Eurobarométer eredményire utalva Sassoli.
Az új felmérésből kiderül, hogy 
tízből hat európai gondolja úgy, hogy a fiatalok által vezetett tüntetések nemzeti és európai szinten is közvetlen hatással vannak a politikára. A magyaroknál ez az arány 67 százaléka.

Szerző
Frissítve: 2019.12.03. 08:27

A második legbefolyásosabb álmodozóként tartják számon Orbánt

Publikálás dátuma
2019.12.03. 07:24
Orbán Viktor
Fotó: Népszava
Az első helyet ugyanis Greta Thunberg kapta meg a Politico listáján. A lap 28 embert mutatott be, akik befolyásolhatják Európa sorsát.
Közzétette a Politico az Európa sorsát leginkább meghatározó emberek listáját. A lap három csoportba osztotta azokat, akik szerintük 2020-ban a legnagyobb hatással lesznek a kontinens életére: cselekvőkre, zavarkeltőkre és álmodozókra – idézi az összeállítást a hvg.hu.
Orbán Viktor az álmodozók listáján lett a második helyezett, egyedül Greta Thunberg előzte meg. A lap indoklása szerint az illiberális demokrácia, a keresztény Európa védelme vagy épp a Stop Soros-szlogen mind-mind ugyanazt jelentik: Orbán mestere annak, hogy nagyon egyszerű üzenetekkel tartsa fent maga körül a figyelmet. Az egyszerű nacionalizmus helyett már úgy mutatja be a politikáját, mint az EU állítólagos nemzetek fölöttiségének ellenpontját. A lap arra is kitért, hogy Orbán jelenlegi politikája és „eurokratákkal” szembeni fellépése teljesen ellentmond a rendszerváltáskor megfogalmazott üzeneteinek, de ez az ellentmondás közel sem tántorítja el híveit.
A cselekvők listáján az első helyezett Margrethe Vestager lett, aki eddig az Európai Bizottság versenyjogért felelős biztosa volt, decembertől viszont a testület digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke. A zavarkeltők között az első Dominic Cummings, Boris Johnson főtanácsadója. Orbán már 2016-ban is felkerült a listára - jegyzi meg a hvg.hu – 2017-ben viszont már Soros Györgyöt is a kontinens legfontosabb emberei között említették. 2018-ban aztán Simicska Lajost szerepeltették egyetlen magyarként, 2019 meghatározó személyiségei között pedig Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kapott helyet. 
Szerző

Hivatalból kizsigerelt köztisztviselők

Publikálás dátuma
2019.12.03. 07:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Megszűnt a közigazgatási létszámstop, de a terület folyamatos átszervezései egyre rosszabb helyzetbe hozzák a hivatalnokokat.
Már nincs hatályban a központi közigazgatásban november 6-tól felvételi tilalmat elrendelő kormányhatározat – erősítette meg érdeklődésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Azt azonban változatlanul nem lehet tudni, miért volt szükség egyáltalán az idén már harmadszor elrendelt létszámzárlatra. Erre a kérdésre ugyanis mindössze annyi választ kaptunk: az „intézkedés hatását kiértékeljük, ez folyamatban van”.
A múlt hónap közepén Gulyás Gergely arról beszélt egy kormányinfón, hogy a választások után átalakult önkormányzati hivatali összetételt akarják felmérni, de a területen dolgozó szakszervezetek szerint sokkal inkább a kormányhivatalok újabb létszámleépítéséhez akart a kormány tiszta képet kapni, amikor az utóbbi hetekben arról faggatta a tisztviselőket, ki készül nyugdíjba, netán ki gondolkodik másfajta karrierben. A kormányhivatali dolgozók szerint a felmérésnek nincs sok értelme, hisz aki tehette, már otthagyta ezt a munkát, ráadásul az év elején, majd márciusban is csökkentették a kormányhivatalok engedélyezett létszámát, miközben a szakemberhiány miatt kormányablakokat kellett bezárni. Papírt ugyan még nem láttak a 2020 januárjától engedélyezett hivatali létszámokról, de informátoraink szerint a folyosókon az a hír terjed, hogy újabb létszámcsökkentésre készül a kormány valamennyi kormányhivatalnál. Mindeközben a parlament előtt fekszenek azok a törvénymódosító javaslatok, amelyek hosszú távon a mostaninál sokkal hátrányosabb helyzetbe hoznák a kormányhivatali dolgozókat a kormányzati igazgatásról szóló, egy éve elfogadott törvény (Kit.) rájuk történő kiterjesztésével. Az indoklás szerint maguk a dolgozók kérték, hogy egységes szabályozás vonatkozzon a minisztériumi és kormányhivatali dolgozókra, de a szakszervezetek ezt finoman szólva is kétségesnek tartják. Aligha akad ugyanis olyan ember, aki kevesebb fizetett szabadságot és a kiszámítható előmeneteli rendszer megszüntetését követeli. Agg Géza, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke önmagában azt is elképesztőnek tartja, hogy az egyéves Kit.-hez máris 100 oldalas törvénymódosítást terjesztett be a kormány, a járási hivatalok, a megyei kormányhivatalok működését átszabó javaslatokkal együtt majdnem 250 törvényt érintenek a változások. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) vezetői részletesen is összegezték a kormányhivatali dolgozókra és így áttételesen az ügyfelekre váró hátrányokat. Ez utóbbi szempontból az egyik legfontosabb változás, hogy a módosítások elfogadása után nem kötik semmilyen közigazgatási képzettséghez az új dolgozók felvételét, s azt sem várják el, hogy közigazgatási képzésen vegyenek részt, viszont sokkal szabadabban lehet majd őket más feladatra átirányítani, mint amit az eredeti kinevezésük alapján végezniük kellene. „A gyárakban, a szalag mellett dolgozó betanított munkások munkahelyeit cserélgetik így” – szól a felháborodott hangú szakszervezeti értékelés.

Az állam a legrosszabb munkaadó

 Az elmúlt hónap eseményei ismét bebizonyították, hogy nincs kivétel, az állam még a legközelebbi munkatársaival is rosszul bánik – fogalmazott a Népszavának a SZEF elnöke. Csóti Csaba – aki egyben az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság (OKSZ) ügyvivője is – hozzátette, hogy az általuk képviselt pedagógusok, bölcsődei dolgozók, a szociális, kulturális és a tudományos élet munkavállalói érdekében háromnegyed éve küzdenek a kormánnyal a valós bértárgyalásokért, illetve a jogszerű sztrájkért, utóbbiért már a bíróságon. A kormány február óta elzárkózik a tárgyalásoktól, s ezt teszi most a köz- és kormánytisztviselői munkavállalókkal szemben is. A legérzéketlenebb munkaadó ma a magyar állam – foglalta össze tapasztalataikat az OKSZ ügyvivője.